Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-60

Äz országgyűlés képviselőházának 60. valószínűleg nem tudok résztvenni olyan zárszám­adási bizottságban, amely az én törvényes jogaimat megnyirbálja és amelyben kötelességemnek 100 %-ig eleget tenni nem tudok. Miután azt látom, hogy nemcsak ebben a megajánlási törvényjavaslatban, hanem 1920 óta következetesen minden ilyen javaslatban vagy költségvetésben ott szerepel ennek a szakasznak más és más, vagy mondhatnám, ugyanilyen értelmű változata, a magam részéről nem tudok ehhez hozzájárulni. Hogy felszólaltam, ezt kizáró­lag azért tettem, hogy hangot adjak annak a fel­fogásomnak, hogy a kormányt ebben a kérdésben követni nem tudom és csatlakozom ahhoz a til­takozáshoz, amelyet Strausz István képviselőtár­sam ebben a kérdésben bejelentett. (Helyeslés a szélsőbaloldálon.) Elnök : Kiván-e még valaki szólni 1 (Nem !) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügy minister ur kivan nyilatkozni! Bud János pénzügyminister : T. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, de ugy látszik az a sorsom, hogy nem tudok összetalálkozni Strausz István t. képviselőtársam felfogásával. Én igen röviden válaszolok a felvetett kérdésre, amelyet egy részé­ben már helyesen megvilágított Nánássy Andor t. képviselő ur. Minden áll, csak az nem, amit Szabó Imre t. képviselő ur mondott. Itt nincsen arról szó, hogy az állami számvevőszék a legteljesebb ellen­őrzési jogot ne gyakorolja. Itt csak arról van szó, hogy a zárszámadás alkalmazkodik a költségvetési törvény rendszeréhez. (Szabó Imre: Én hogy jutok hozzál) Hozzájut, mert ha alaposan elol­vasta volna az indoklást, látta volna, hogy a zár­számadásból ezentúl is lehetséges lesz megállapí­tani azt, betartatott-e az, ami a költségvetésben van és ez esetben az állami számvevőszék nem szól semmit. Ha azonban eltérést talál, akkor erre rámutat és ezt megindokolja. Itt tehát semmi­féle eltitkolás nincs. Mert az első esetben nem kell hosszú indokolás, amikor nyilvánvaló, hogy a költségvetés keretei között mozgott a kormány. Ahol az állami számvevőszék rámutat arra, hogy ez nem történt meg, ott megadja az indoklást és megteszi észrevételeit. Azt hiszem, hogy ez telje­sen helyes intézkedés és ez ellen senkinek semmi­féle kifogása nem lehet. Kérem a szakasz változatlan elfogadását. Elnök: A 8. szakasszal szemben Strausz István képviselő ur egy határozati javaslatot nyújtott be. Azt hiszem, hogy a képviselő ur elirta magát, mert ez tartalma szerint nem határozati javas­lat, hanem elleninditvány, amennyiben ugyanis a képviselő ur az állítólagos határozati javaslatban a szakasz törlését indítványozza. Ez tehát indít­vány és nem határozati javaslat és így vagyok kénytelen ezt szavazásra bocsátani. (Zaj.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szakaszt eredeti szövegezésében fogadják el, szemben Strausz István t- képviselő urnák azzal az indítványával, hogy ez a szakasz töröltessék, szíveskedjenek fel­állani (Megtörténik.) Többség. A Ház eredeti szö­vegezésében fogadja el a 8. §-t és Strausz István képviselő ur elleninditványát elvetette. Következik a 9. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 9. §-t): Strausz István! Strausz István: Igen t. Képviselőház! A 9. §. ennek a törvényjavaslatnak punktum saliense. (Zaj.) Azt hiszem, hogy rövid felszólalásommal meg tudom győzni a pénzügyminister urat és a szakasz egy részének töri séhez hozzá fog járulni. Elsősorban rámutatok a szakasznak egy hiá­nyosságára, amely a 9. §. 18. sorában jelentkezik annyiban, hogy ez a szöveg csak beruházásokat emlit, holott a mellékleten egyéb kiadásokról is KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. V. ülése 1Ô27 június 2-án, csütörtökön. 119 szó van. Én ezzel a pótlással kérem a 9. §. elfo­gadását. (Urbanics Kálmán : Ezt elfogadjuk !) Ami további pótlásomat illeti, ez arra vonat­kozik, hogy annak pontozatok szerinti egyszerű felsorolásának, amit a melléklet tartalmaz a beru­házások tárgya és tervezete tekintetében olyan karakter adassék, amelyen bazirozhatik az utal­ványozás, az elszámolás és ennek nyomában a kormánynak felelősségrevonása. Ha egyszerű pontokban felsoroljuk az építkezési objektumokat, illetőleg a kölcsönöket, ez H szerkezet a pénzügy­minister urat egyáltalában nem köti. Nekem tehát az a tiszteletteljes propozieióm, hogy ezt emeljük a mi költségvetési jogunkban ismeretes rovat­karakterre, ami annyit jelent, hogy a pénzügy­minister ur nem költhet többet arra az objek­tumra, mint amennyit itt kontemplál, nem költ­het! ezeket az összegeket másra, csak arra, amit az illető pontban, mint beruházást vagy kölcsönt vagy bármi más célt megjelöl. Elnök : Kérem Strausz István képviselő urat, méltóztassék indítványát írásban benyújtani. Strausz István : Még erről beszélek tovább. (Zaj. — Derültség. — B. Podmaniczky Endre : ká beszél !) Szóval én erre a mellékletre vonatkozóan egy költségvetési szerkezettel járó erőt akarok beik­tatni a törvényszakaszba, mert igy, ahogy ez be van állítva, pusztán csak tájékoztatás karakteré­vel bír, amely mellett csinálhat a kormány azt, amit akar. Arról nem is beszélek, hogy a kormány a t. Házat még arra sem érdemesített, hogy csopor­tosította volna tárcák szerint a beruházásokat, aminek következtében olyan félreértések szár­maztak a túloldalon, hogy valamelyik képviselő ur, azt hiszem Farkas Géza t. képviselőtársam, azt a megállapítást tette, hogy a földmivelésügyi tárcának költségvetési pénzjavaslatom Nagy-Ma­gyarország területéhez viszonyítva, 50%-kal csök­kent. A tévedés onnan eredhet, hogy nem tudta kihasítani azokat a beruházásokat, amelyek a földmivelésügyi tárca körébe tartoznak a mellék­letből (Zaj a jobb oldalon. — B. Podmaniczky Endre : Hol van Farkas 1) Nem erről akarok azonban beszélni; nehéz­ményeimnek lényege az, hogy a t. pénzügy­minister ur az általa beruházásokra szánt fede­zetből egy alapot létesít, ami által a költség­vetéstől egészen elszakított gazdát teremt, amely osztogatja a beruházásokra vagy másra a pénzt különleges elszámolás mellett. Alapok létesítése költségvetési jog mellett egyenesen ki van zárva. A pénzügyminister urnák erre igen nagy hajlama van. {Elénk de­rültség.) Már a kormányzói költségvetési elő­irányzatnál méltóztatott ezt kezdeményezni és keresztülvinni, pedig itt sok gyanút kikerül­hetett volna, amikor a vadászati jövedelmekből, amelyeket az állam kasszájába kellett volna be­szolgáltatni, a pénzügyminister ur külön alapot létesített. Most azonban már úgyszólván bud­getünk legfontosabb tartalmát akarja kihasítani és alapként kezelni. (B. Podmaniczky Endre : Hallatlan! — Zaj. — Élénk derültség.) Annyiban hallatlan, hogy erre nem vonatkoznak az állami utalványozásra és elszámolásokra vonatkozó tör­vények és szabályok. (Bud János pénzügyminis­ter: Vonatkoznak!) Kérem igen t. pénzügy­minister ur, én mindjárt megcáfolom ezt a leg­főbb állami számvevőszék legutóbbi jelentésével, amelyben a következő foglaltatik. (Olvassa : — Haljuk ! Halljuk !) »A kormány kezelése és igaz­gatása alatt álló alapok és alapítványok kiadásai­nak és bevételeinek ellenőrzése kérdésében, ami a legfőbb állami szám vevőszék és a kormány között már 1896 óta képezi tárgyalás anyagát, az évközi 17

Next

/
Thumbnails
Contents