Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-60

12Ő Az országgyűlés hépviselöházának 6 részletes ellenőrzés szabályozása, amint ezt már előző jelentésemben jelentettem, amennyiben a kormánnyal megegyezést létrehoznom sikerül, az uj számviteli törvényjavaslatban nyer majd vég­leges rendezést.« (B. Podmaniczky Endre: Aha! Itt van a kutya eltemetve! — Elénk derültség. — Zaj.) ^ A bajoknak mérge az államháztartás kezelé­sében a külön alapokban volt eltemetve. (Zaj és derültség a jobboldalon.) Nem minden szándék nélkül tettem én azt a megállapítást, t minister ur, az általános vitában mondott beszédem során, hogy a királynál is kísérleteztek ilyenekkel. Nem kisebb személyiséggel, mint gróf Tisza Istvánnal, akit még poraiban is áldunk és nagyratartunk. (Ugy van !) Félrevezették őt. Különösen akkor érezte a kormányelnök ur à félrevezetést, amikor a király nemcsak elvetette ily alap létesítése iránti előterjesztett törvényjavaslatot, hanem a földre dobta és eltaposta, agyontaposta. (Zaj és élénk derültség a jobboldalon.) Ezt csak azok tudják, akik beavatottak voltak az ellenőrzési resszort titkaiba. Én boldognak érezném magamat, ha at. minis­ter ur meg tud engem győzni arról, hogy micsoda szándék vezette akkor, amikor sok-sok milliárdra menő bevételt be akart utalni egy külön alapba. De fő az, hogy az alapból mintegy százezer korona milliárdra rugó beruházásokat akar foganatosí­tani az államháztartás terhére háritva, ellen­őrzés mellett. (Derültség a jobbóldalon. — B. Pod­maniczky Endre: Rengeteg összeg!) Hiszen nekünk nem kell titkolnunk az állami beruházásokat, ellenkezőleg plakatiroznunk kell és a mi legjobb plakátunk maga a költségvetési törvény és annak a részletezései. Méltóztassék ezt ugy beilleszteni, ahogy annak idején beillesztette a nagy állami beruházásokat Wekerle Sándor, Széli Kálmán, Lukács László, Popovics Sándor és Teleszky János. (Szabó Sándor : És igy tovább ! — Derültség.) Ök is gondoltak arra. hogy a kölcsönből fede­zett beruházásokat egyszerűsítés okából talán jobb lenne alapszerüen kezelni, azonban elálltak ettől, különösen a legfőbb állami számvevőszék felszó­lalására, amikor Gajzágó Salamon és Rakovszky István elnökök kabinetkérdést csináltak a kor­mánnyal szemben és csak igy tudták érvényre jut­tatni felfogásukat, az állam érdekében. (B. Pod­maniczky Endre : Hát te nem csináltál kabinet­kérdést %— Derültség.) Amikor idejöttem betegen és hogy ezekről a kérdésekről beszélek, tessék nekem elhinni, hogy engem néma politikai érvényesülés fűt, hanem a lelkiismeretemet akartam csak meg­nyugtatni felszólalásommal... Elnök : A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Strausz István : Csak egy percet kérek, hogy legalább a mondatot befejezzem. Elnök : Azt lehet. (Derültség.) Strausz István :... amely azt célozza, hogy minden, ami a kormány részéről történik az állami háztartásban fokozatos ellenőrzés mellett a nagy nyilvánosság elé kerüljön, mert ez az éltető sugara az állami kezelésben a hűségnek. Hiszem, hogy meggyőztem az igen t. pénzügy­minister urat erről, mert ha törvénybe is iktatja ezt a Ház, én, ha itt leszek nem szünök meg kezde­ményezni és szorgalmazni e szakasz hatályon ki­vül helyezését. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nincs módjában határozati javaslatot beterjeszteni Strausz István: Indítványt. (Derültség.) Ebben á tekintetben nem akarok polémiába bocsátkozni áz elnök úrral, de az uj házszabályokban nem ismerem teljesen ki magamat. Inditványom a következő (olvassa) : »Mondja ki a t. Ház, hogy : 0. ülése 1927 június 2-án, csütörtökön. 1. a 9. §. 18-ik sorában a »beruházásokra« szó után beiktatandó »és egyéb kiadásokra«; 2. az 1927/28. évi költségvetési törvényjavaslat 9. §-ából az 1. pont 18. sorában az »ekként« szók­kal kezdődő és »elszámolni« szóval végződő mon­datot törli; ugyancsak törölni rendeli el a t. Ház a 9. § 2. és 3 pontját egészen, A 2. és 3. pont helyett a 4. pont elé, a követ­kezőket iktatja a t. Ház: »Az 1. pontban emiitett mellékleten a kiadá­soknak tétel és tárgy szerinti tagozása utalványo­zás és elszámolás szempontjából olyannak tekin­tendő, mint magában a költségvetési törvényben a rovat szerinti tagozat.« Ezért kérem ... Elnök : A képviselő ur most már nem fűzhet hozzá semmi kommentárt. (Derültség.) Strausz István : Azért kérem ... Elnök : Csendet kérek, Strausz képviselő ur! (Rassay Károly : A következő szakasznál ! — Strausz István : Nagyon kormánypárti ! — Derült­ség.) Szólásra következik ? Fitz Arthur jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk!) Az általános vita során politikai párt­különbség nélkül többen felszólaltunk a hadi­kölcsönkötvények kérdésében. Voltak, akik ál­talános valorizációt követeltek, voltaik, akik á íhadikölflisönkötvények megkülönböztetett keze­lését követelték; én részemről azt kértem t az igen t. pénzügyiminist er úrtól, hogy hivjon Össze egy konferenciát Magyarország jelenleg élő volt pénzügyministerei közül, üljön le ve­lük tárgyalni és keressen velük együttesen megoldást a hadikölcsönkötvények kérdésében. Tettem ezt az indítványt abból az okból, mert minduntalan azt az ellenvetést kapjuk, hogy mi jöjjünk eszmékkel, inditványokkal és ötletekkel. Én magunk helyett, akik kellő pénz­ügyi szakismeretekkel nem rendelkezünk, aján­lottam Magyarország összes ma még élő volt pénzűgyministereit és kértem, hogy azokat hallgassa meg a t. pénzügyminister ur. Esek névsorában felsoroltam Teleszky Jánost, Lu­kács Lászlót, Hegedűs Lórántot és Kállay Ti­bort de megfeledkeztem még egy volt pénzügy­minister úrról, aki jelenleg a képviselőháznak is tagja., Gratz Gusztáv képviselőtársunkról, aki szintén pénzügyminister volt. (Szabó István: ! Korányi Frigyes is volt!) Utólag kiegészítem ezt a névsort, mert megfeledkeztem róla. A t. pénzügyminister ur erre a kérelmemre nem válaszolt. Másik kérelmem az volt, hogy azt kértem a pénzügyminister úrtól, hogy ad­dig is, amig a hadikölcsönkötvények sorsa vég­érvényesen eldől, az ősjegyző hadikölcsönköt­vény-tulajdonosokat, különösen pedig azokat, akik tönkrem enteis, akként kezelje, I.:r>gy vala­mennyi állás, munkaalkalom, kereseti lehető­ség odaítélésénél, fizetés, díjazás, segélyezés megállapításánál, állami kedvezmények és hasznot hajtó állami jogosítványok kiadásánál ezeket másokkal szemben előnyben részesítse és az alája rendelt közhatóságokat is ilyen ér­telemben, hasonló eljárásra (kötelezze. Maga a napló is bizonyítja, hogy ez a ké­relmem a Ház minden oldalán élénk tetszést váltott ki. Őszinte sajnálattal kell megállapíta­nom, hogy a pénzügyminister ur ebbeli kérel­memre sem méltóztatott válaszolni. A harmadik, amit kértem, — ás ezt miálr in- s ditvány formájában tettem — az volt, hogy a hadikölcsönkötvény-tulajdonosokat összeiratni méltótassék. A pénzügyminister ur ennek az indítványomnak elvetését javasolta és ezt ke-;

Next

/
Thumbnails
Contents