Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-60

12Ő Az országgyűlés hépviselöházának 6 részletes ellenőrzés szabályozása, amint ezt már előző jelentésemben jelentettem, amennyiben a kormánnyal megegyezést létrehoznom sikerül, az uj számviteli törvényjavaslatban nyer majd végleges rendezést.« (B. Podmaniczky Endre: Aha! Itt van a kutya eltemetve! — Elénk derültség. — Zaj.) ^ A bajoknak mérge az államháztartás kezelésében a külön alapokban volt eltemetve. (Zaj és derültség a jobboldalon.) Nem minden szándék nélkül tettem én azt a megállapítást, t minister ur, az általános vitában mondott beszédem során, hogy a királynál is kísérleteztek ilyenekkel. Nem kisebb személyiséggel, mint gróf Tisza Istvánnal, akit még poraiban is áldunk és nagyratartunk. (Ugy van !) Félrevezették őt. Különösen akkor érezte a kormányelnök ur à félrevezetést, amikor a király nemcsak elvetette ily alap létesítése iránti előterjesztett törvényjavaslatot, hanem a földre dobta és eltaposta, agyontaposta. (Zaj és élénk derültség a jobboldalon.) Ezt csak azok tudják, akik beavatottak voltak az ellenőrzési resszort titkaiba. Én boldognak érezném magamat, ha at. minister ur meg tud engem győzni arról, hogy micsoda szándék vezette akkor, amikor sok-sok milliárdra menő bevételt be akart utalni egy külön alapba. De fő az, hogy az alapból mintegy százezer korona milliárdra rugó beruházásokat akar foganatosítani az államháztartás terhére háritva, ellenőrzés mellett. (Derültség a jobbóldalon. — B. Podmaniczky Endre: Rengeteg összeg!) Hiszen nekünk nem kell titkolnunk az állami beruházásokat, ellenkezőleg plakatiroznunk kell és a mi legjobb plakátunk maga a költségvetési törvény és annak a részletezései. Méltóztassék ezt ugy beilleszteni, ahogy annak idején beillesztette a nagy állami beruházásokat Wekerle Sándor, Széli Kálmán, Lukács László, Popovics Sándor és Teleszky János. (Szabó Sándor : És igy tovább ! — Derültség.) Ök is gondoltak arra. hogy a kölcsönből fedezett beruházásokat egyszerűsítés okából talán jobb lenne alapszerüen kezelni, azonban elálltak ettől, különösen a legfőbb állami számvevőszék felszólalására, amikor Gajzágó Salamon és Rakovszky István elnökök kabinetkérdést csináltak a kormánnyal szemben és csak igy tudták érvényre juttatni felfogásukat, az állam érdekében. (B. Podmaniczky Endre : Hát te nem csináltál kabinetkérdést %— Derültség.) Amikor idejöttem betegen és hogy ezekről a kérdésekről beszélek, tessék nekem elhinni, hogy engem néma politikai érvényesülés fűt, hanem a lelkiismeretemet akartam csak megnyugtatni felszólalásommal... Elnök : A képviselő urat figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Strausz István : Csak egy percet kérek, hogy legalább a mondatot befejezzem. Elnök : Azt lehet. (Derültség.) Strausz István :... amely azt célozza, hogy minden, ami a kormány részéről történik az állami háztartásban fokozatos ellenőrzés mellett a nagy nyilvánosság elé kerüljön, mert ez az éltető sugara az állami kezelésben a hűségnek. Hiszem, hogy meggyőztem az igen t. pénzügyminister urat erről, mert ha törvénybe is iktatja ezt a Ház, én, ha itt leszek nem szünök meg kezdeményezni és szorgalmazni e szakasz hatályon kivül helyezését. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nincs módjában határozati javaslatot beterjeszteni Strausz István: Indítványt. (Derültség.) Ebben á tekintetben nem akarok polémiába bocsátkozni áz elnök úrral, de az uj házszabályokban nem ismerem teljesen ki magamat. Inditványom a következő (olvassa) : »Mondja ki a t. Ház, hogy : 0. ülése 1927 június 2-án, csütörtökön. 1. a 9. §. 18-ik sorában a »beruházásokra« szó után beiktatandó »és egyéb kiadásokra«; 2. az 1927/28. évi költségvetési törvényjavaslat 9. §-ából az 1. pont 18. sorában az »ekként« szókkal kezdődő és »elszámolni« szóval végződő mondatot törli; ugyancsak törölni rendeli el a t. Ház a 9. § 2. és 3 pontját egészen, A 2. és 3. pont helyett a 4. pont elé, a következőket iktatja a t. Ház: »Az 1. pontban emiitett mellékleten a kiadásoknak tétel és tárgy szerinti tagozása utalványozás és elszámolás szempontjából olyannak tekintendő, mint magában a költségvetési törvényben a rovat szerinti tagozat.« Ezért kérem ... Elnök : A képviselő ur most már nem fűzhet hozzá semmi kommentárt. (Derültség.) Strausz István : Azért kérem ... Elnök : Csendet kérek, Strausz képviselő ur! (Rassay Károly : A következő szakasznál ! — Strausz István : Nagyon kormánypárti ! — Derültség.) Szólásra következik ? Fitz Arthur jegyző : Szilágyi Lajos ! Szilágyi Lajos: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az általános vita során politikai pártkülönbség nélkül többen felszólaltunk a hadikölcsönkötvények kérdésében. Voltak, akik általános valorizációt követeltek, voltaik, akik á íhadikölflisönkötvények megkülönböztetett kezelését követelték; én részemről azt kértem

t az igen t. pénzügyiminist er úrtól, hogy hivjon Össze egy konferenciát Magyarország jelenleg élő volt pénzügyministerei közül, üljön le velük tárgyalni és keressen velük együttesen megoldást a hadikölcsönkötvények kérdésében. Tettem ezt az indítványt abból az okból, mert minduntalan azt az ellenvetést kapjuk, hogy mi jöjjünk eszmékkel, inditványokkal és ötletekkel. Én magunk helyett, akik kellő pénzügyi szakismeretekkel nem rendelkezünk, ajánlottam Magyarország összes ma még élő volt pénzűgyministereit és kértem, hogy azokat hallgassa meg a t. pénzügyminister ur. Esek névsorában felsoroltam Teleszky Jánost, Lukács Lászlót, Hegedűs Lórántot és Kállay Tibort de megfeledkeztem még egy volt pénzügyminister úrról, aki jelenleg a képviselőháznak is tagja., Gratz Gusztáv képviselőtársunkról, aki szintén pénzügyminister volt. (Szabó István: ! Korányi Frigyes is volt!) Utólag kiegészítem ezt a névsort, mert megfeledkeztem róla. A t. pénzügyminister ur erre a kérelmemre nem válaszolt. Másik kérelmem az volt, hogy azt kértem a pénzügyminister úrtól, hogy addig is, amig a hadikölcsönkötvények sorsa végérvényesen eldől, az ősjegyző hadikölcsönkötvény-tulajdonosokat, különösen pedig azokat, akik tönkrem

enteis, akként kezelje, I.:r>gy valamennyi állás, munkaalkalom, kereseti lehetőség odaítélésénél, fizetés, díjazás, segélyezés megállapításánál, állami kedvezmények és hasznot hajtó állami jogosítványok kiadásánál ezeket másokkal szemben előnyben részesítse és az alája rendelt közhatóságokat is ilyen értelemben, hasonló eljárásra (kötelezze. Maga a napló is bizonyítja, hogy ez a kérelmem a Ház minden oldalán élénk tetszést váltott ki. Őszinte sajnálattal kell megállapítanom, hogy a pénzügyminister ur ebbeli kérelmemre sem méltóztatott válaszolni. A harmadik, amit kértem, — ás ezt miálr in- s ditvány formájában tettem — az volt, hogy a hadikölcsönkötvény-tulajdonosokat összeiratni méltótassék. A pénzügyminister ur ennek az indítványomnak elvetését javasolta és ezt ke-;