Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-60
lÖO Az országgyűlés képviselőházának 6 kabérek, amelyeket Amerika a munkásainak űzet. Amerikának ebben a tekintetben az a végtelen előnye is megvan, hogy nem élnek uralma alatt idegen népek. A Fülöp-szigetek aligha mennek olyan kivételszámba...« síb. T. Képviselőház! Ezek nem uj dolgok, ezek csak simulnak az uj gazdasági rendszerhez. A régi gazdasági iskola megalapítói, többek között Jean-Baptiste Say, egy francia közgazdász mondta már sok évtizeddel ezelőtt: »A drágaság oka, hogy a kormányok a kereskedelemre és a forgalomra ujabb bilincseket raktak és vámokkal igyekeztek védekezni az idegen áruk behozatala ellen.« Frederic Bastien azt mondotta, hogy az államosítási mániával tönkreteszik a gazdasági életet. Sismondi azt mondotta viszont ezzel ellentétben, hogy állami beavatkozással enyhiteni kell a gazdasági életben a létért való korlátlan harcot, T. Képviselőház! Ebből a sok gazdasági rendszerből az én megállapításom szerint és legnagyobb sajnálatomra a pénzügyi kormányzat mindenhonnan kiszedte, ami a legrosszabb, ami az ő nézeteinek és az ő felfogásának a legjobban megfelel, ahelyett hogy kiemelte volna belőlük azt, ami a legjobb mindenikben, ami a gazdasági viszonyokra a legjobban alkalmazható és ugy konstruált volna Magyarország mai gazdasági helyzetének megfelelő olyan rendszert, amely egyrészt szolgálja azokat az érdekeket, amelyeket önök képviselnek: a termelés érdekeit, amelyeket egyébként mi is képviselünk, másrészt pedig szolgálja a dolgozó nép millióinak érdekeit és lehetővé teszi számukra, hogy ebben az országban emberségesen, becsületesen élhessenek. Mondom, sajnos, nálunk az a helyzet, hogy a fogyasztóképesség katasztrofálisan lezüllött. Odvakban, barlangokban laknak az emberek. Tessék egyszer a képviselő uraknak, talán ugy inkognito vagy az sem baj, ha nyiltan, elmenni ezekre a helyekre, szívesen szolgálunk címekkel és adatokkal, sőt szívesen megyünk önökkel; nézzék meg a magyar jövendőt. Megszámlálhatatlan munkáscsaládokban az apró proletárgyermekeket patkányok rágcsálják, mert szemétbe túrt odvakban laknak. (Gáspárdy Elemér: Elég szomorú!) Ez olyan tünet, amely felett szó nélkül elmenni nem lehet, (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) amelyet a törvényhozásnak tudomásul kell vennie (Bottlik József: Ez igaz!) és amit nem szabad fumigálni csak azért, mert erről az oldalról jön az ismertetése. (Felkiáltások jobbfelől: Tudjuk! Ismerjük!) Ha pedig tudják, akkor vessenek számot lelkiismeretükkel, annál nagyobb az önök felelőssége; akkor tessék a kormányt serkenteni minden pártérdeken kivül és minden korlátozás mellőzésével, hogy legelsősorban ezeket a fájó és esedékes problémákat oldja meg, hogy a magyar jövendőt, amelyet Martinovics a jövő legértékesebb letétjének minősített, hogy a magyar gyermekeket ne rágcsálják patkányok, hogy azokat ne fenyegesse tüdővész, skrofulus és egyéb baj: hogy a ma^ gyár dolgozók este, mikor nemzetfentartó munkájukat abbahagyják, tisztességes, tiszta levegőjű otthonokban hajthassák nyugalomra fejüket és gyüjthessenek erőt a másnapi termelő munkára. (Helyeslés és felkiáltások jobbfelől: Mi is ezt akarjuk! Legyen jóla meggyőződve!) Nem pártkérdés ez! (Peidl Gyula: A lakásfelszabaditással segítenek ezen? — Farkas István: A lakásfelszabaditással fokozzák a nyomort! — Halász Móric: Nem függ össze '. ülése 192? június 2-án, csütörtökön. a kettő! Nem lehet kisajátítani a szegénységet! — Zaj. — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Ha mi ezen a területen találkozni tudnánk; ha önök a kormányuktól, amelyre befolyást gyakorolhatnak, kicsiholnák azokat a javaslatokat és intézkedéseket, amelyek ezen a bajon segítenének: legyenek megyőződve, hogy megszűnik a pártkérdés, és mi, mint magyar emberek fogunk felállani és önöiknek segíteni. (Egy hang jobbfelől: Akkor is más lesz az önök világnézete!) Ez mutatja a rosszhiszeműséget. Gazdasági kérdésekről beszélek, amelyeknek nincs világnézetük és önöik folyton belevetik a világnézeti kérdéseket. Mert, mondjuk, nekem, nekünk és sokaknak külön világnézetünk van, azért hagyják önök nyomorogni és elrothadni a magyar gyermekeket? (Eltenmondások jobbfelől. — Felkiáltások jobbfelől: Dehogy! Nem hagyjuk! — Bottlik József: Folyik a kislakáisépitéis!) Ne fessék tehát világnézeti kérdéseket előhozni, hanem tessék ebben a kérdésben összefogni és az első lépés az legyen, hogy állítsuk meg a készülő lakásuzsorát, állitsuk meg a lakások felszabadítását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Halász Móric: Nem függ össze a két kérdés, amely lehet gazdasági szükségszerűség...) — Igenis állítom, hogy összefüggésben van! — (Halász Móric: Csak önöik hozzák összefüggésbe! — Farkas István: A munkabér sincs összefüggésben a nyomorral?) ...de ne felejtsék el, hogy a lakások korai felszabaditása azt jelenti, hogy egy csomó tizezer ember vagy hajléktalan lesz, vagy apróbb, kisebb lakásokba fog összezsúfolódni, mert a háztulajdonosok paszszón állnak. Volt rá alkalom és példa bőven a felszabadított vidéki városokban — méltóztassék csak azokat megnézni — úgyhogy a ministerelnök ur kénytelen volt néhány városban, ahol túl vérmesek voltak a háztulajdonosok, visszaállítani a kötött forgalmat. (Petrovácz Gyula: Itt is csak az a tendencia!) Ne tessék felszabaditani, hogy ne kelljen újból megkötni! Nehogy azt gondolják az urak, hogy ez puszta munkáskérdés. Nem munkáskérdés ez. Sajnos, a munkásság a nyomorúságnak oly mély fokára sülyedt, hogy már talán el is felejtette a lakásigényeit. Odvakban laknak, szemétdombon túrnak lyukakat és azokban bújnak meg, mint az ősember. Tessék kimenni a budafoki barlanglakásokba, amelyek felett terül el a temető és ennek vize folyik be a lakásokba. Nemcsak a munkásosztályról van szó, a középosztályról is szó van, a szabadfoglalkozásuaknáíl. Szó van az orvosokról, az ügyvédekről, az írókról, a művészekről, a színészekről, akik ma nagyon szegény emberek és a múltbeli gazdasági jólétiüknek csak oaf rangjai maradtak meg; némelyiknek talán az emberi lakás, amelyet kénytelenek lesznek feladni a háztulajdonosok rohama és túlzott étvágya következtében. Jól gondolják meg az urak, (Halász Móric: Ugyan kérem, nem lehet ezt a kérdést igy tárgyalni) mikor ezt a lépést megteszik és néhány tizezer háztulajdonost rászabadítanak a lakók millióira, mert hü azután be fog következni a vész, azt hiszem, hogy nagyon nehéz lesz megállítani a következményeket és csökkenteni a hatásokat. Hogy mennyire nemcsak munkásokról van szó, kezembe került egy memorandum ezer aláírással, amely elkerült tudtommal a ministerelnök úrhoz is. A ministerelnök ur mindenesetre lesz szives a közvéleményt tájékoztatni, hogy a kérvényt megkapta-e és milyen sorsot szánt annak. Ezer aláírással közalkalmazottak, valószínűleg a kisebb fizetési osztályokból, a