Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-46
54 r Áz országgyűlés képviselőházának 4 A polgári iskolák életképességét legjobban bizonyítják azok a statisztikai adatok, amelyek a polgári iskolák fejlődését' tüntetik fel. Mig 1881-ben csak 110 polgári iskolánk volt, már 1910-ben 460, 1917-ben 533, mai területünkön pedig 1920/21-ben 312, 1924/25-ben 359, a jövő évben pedig 429. Ha a polgári iskolák részletes adatait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az állam ós a községek főként a fiu polgári iskolai típust fejlesztették, a többi fentartők pedig a leányiskolákra fektették a fősúlyt. Megállapíthatjuk, hogy a mai csonka Magyarország — területi kisebbedését és népességének csökkentését figyelembe véve — sokkal több polgári iskolát' tart fenn, mint Nagy-Magyarország. A polgári iskolák nagy számla mutatja EL cl kispolgári osztályhoz tartozó közönségnek gyorsan emelkedő kulturlgényeit. Alig: három év alatt a polgári iskolák a magyar társadalomnak 1 kedvelt tanítási intézményéivó váltak s mig egyfelől a polgári leányiskoláik a nőnevelésnek mind általánosabban igénybevett eszközei lettek, addig másfelől a fiúiskolák elősegítették azt az egészséges szelekciót, amelynek célja: a középfokú oktatásnak szoros értelemben vett intézményeühe'z csa kaz arravaló elemeket engedni, a többieket pedig erős gyakorlati irányú ismeretek birtokában mielőbb az élet útjára kibocsátani A magasabb fokozatú iskoláknak állandóan tapasztalható túlzsúfoltsága egyenesen szükségessé teszi, hogy a polgári iskolai tipus látogatottsága fejlesztessék. Ez pedig csak ujabb polgári iskolák létesítésével érhető el. Erre irányul a képviselőház által már elfogadott javaslat, mely a polgári iskolák fejlődésének egész uj korszakát f fpgja megnyitni s amelyben az anyagi hozzájárulások kérdése is rendkívül szerencsés megoldást nyer. A jövő évi költségvetésben a polgári iskolai tanárképző főiskolák és polgári iskolák 5,648.700 pengővel szerepelnek. Ebben foglaltatik 500.000 pengő beruházás uj polgári iskolák építésére. De hogy a polgári iskolai oktatás és nevelés munkássága megfeleljen a széles hálózatú polgári iskolával szemben támasztott igényeknek, szükséges a polgári iskolai tanárképzésnek is a reform alá vétele s e célból, valamint a vidéki nagy kulturgócpontok kiépítése érdekében a kultuszminiszter ur tervbevette a két budapesti állami polgári iskolai tanárképző intézetnek a szegedi Ferenc József Tudományegyetemhez való kapcsolását, hogy a leendő polgári iskolai tanárok aiz egveteta. nyújtotta előadásokon rendszeresen irésztvehessenek. Az idő rövidsége nem engedi meg nekem azt, hogy a kultuszminister urnák a közoktatásra vonatkozó sok rendeletével foglalkozzam. Nem mulaszthatom el azonban azt, hogy rá ne mutassak egy rendeletre és hogy >pzv.e] a rendelettel ne foglalkozzam és ez a 97.404. számú rendelet, amellyel a kultuszminister ur az egységes magyar gyorsírást életbeléptette. Ennek a rendeletnek az életbeléptetése nagy fontossággal •Mr azért, mert Magyarországon e rendelet életbeléptéig öt különböző gyorsirási rendszor volt az (iskolákban engedélyezve, ami sok súrlódásra, a rendszerek közötti versengéssel pedig sok villongásra adott okot és a tanítást nagymértékben hátrányosan befolyásolta. De nemcsak a tanitás szempontjából fontos ez, hanem abból a szempontból is, mert a tgyorsirászat a gyakorlati életben, a törvénykezésnél, a közigazgatásnál mind nagyobb és nagyobb tért hódit és igy valóban kívánatos, hogy az ifju6. 'ülésé 1927 május Í3-án, pénteken. • ság egy ilyen 1 egységes rendszerben képaztessék ki. Ezért tartottam szükségesnek, hogy^ ezt a nagyfontosságú rendelkezést itt a törvényhozás házában néhány elismerő szóval méltassam. (Helyeslés.) A szakiskolák ós pedig a mezőgazdasági népiskolák, gazdasági irányú ismétlőiskolák, iparos, és kereskedőőtanonc-iskolák és gyógyitva nevelő iskolák 2,352.260 pengővel szerepelnek, melyben benfoglaltatik 1G0.000 pengő két uj mezőgazdasági iskola céljára, nagyobb helyreállításokra és hiányos gazdasági iskolaépületek pótlására. Azt hiszem, fel vagyok mentve, hogy ezeknek a szakiskoláknak rendkívüli fontosságát itt részletesen kifejtsem. Mezőgazdasági állam vagyunk, de rendkívüli súly fekszik azon is, hogy nemcsak ipari szükségleteink lehető nagy részét mi állítsuk elő, hanem exportra is dolgozzunk. A magyar roma, a magyar mező, az áldott magyar föld még sokkal bőségesebben vomá kibasználható, ha népünk a földnek megmunkál termeivények nemesítése, azok piarcahozlatala tekintetében alaposabban volna kiművelve, {ügy van! ügy van! jobbfelől.) Ugyanez áll iparosainkra. Csak nevelt, iskolázott iparos ifjúság lesz képes munka, szolidság és izlés tekintetében olyant produkálni, ami a külföldi versenyt kibírja. Miért is ezeknek a szakiskoláknak a fejlesztése elsőrangú nemzeti érdek. A mezőgazdasági iskoláiknak fejlesztése érdekében szükséges volt a tanszemélyzet 14%-át a VII. fizetési osztályba áttenni, mert magasabb előképzettség és tanító-oklevél birtokában elvégzett kétéves szaktanitói tanulmányaik dacára a népiskolai tanítókkal egyenlő elbírálás alá eső státusuk jelenlegi állapota mellett nem volt utánpótlás eszközölhető. Az iparois- és kereskedőtanonc-iskolák szervezete is lényeges változáson 1 ment át. A szervezés folytán előállott költségek miatt, és mert a községek tanonciskolái pótadója megszüntettetett, továbbá a tanoncoktatás is díjtalanná tétetett, igy jelentékeny államsegély folyósítása vált szükségessé. Szomorú emelkedést mutat a háború és azt követő viharos évek eredményeként a gyógyítva nevelésre szoruló tanulók száma. Ez a körülmény, továbbá a tartási költségek emlekedése. a gyógyüedagógiai tanárképző tanerőinél fizetendő óradíjtöbblet s a siket-némák és a vakok vizsgálatára felállított laboratórium itt is költségetmlelfkíedéseket okozott. Áttérek most már a költségvetés ama tételére, melyet a kultuszminister ur a jövő évi költségvetés _tengelyébe állított: a népiskolai hálózat kifejlesztésére és általában a népoktatásra fordított költségekre. T. Képviselőház! Kulturfölényről, igazi kultúráról csak akkor lehet beszélni, ha a bennerejlő erők nemcsak egyesekben, egyénekben, hanem az egész nemzetben ki tudják fejteni a nemzeti felsőbbrendűség öntudatát. De hogy ezt elérjük, tudatos, egységes, nemzetnevelő munkával a szűkebb egyéni műveltséget általános nemzeti kulturáltsággá keíl kifej lesztenk, amire annál is inkább szükségűnk 1 van, minél inkább akarjuk alkotmányunkat demokratikus alapra helyezni, mert politikai demokrácia csak ott lehetséges, ahol ezt megelőzi és biztosítja egy kultúrai demokrácia. A minister ur kultúrpolitikája azon az egyik alapgondolaton épült, hogy emelni igyekszik a magyar nemzet széles néprétegeinek nagy tömegeinek értelmi szintiét. • (Rothenstein Mór: Mindig csak igéri!) Mindjárt
