Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-46

~Áz országgyűlés képviselőházának 46. rátérek azokra az adatokra, amelyek azt mutatják, hogy ez több, mint Ígéret, — ez tett. Ezt a célt mozdítja elő a népiskolai hálózat kifejlesztése. Hogy a minister ur mennyire tervszerűen hajtja végre ezt a programmot, mutatja, hogy az 1924/25. évtől kezdve folytonosan és fokozatosan irányoztat elő a költségvetésben az állam teherviselőképességéhez simulva és biztosit évenkint a beruházási programm keretében bizonyos összeget. így az 1924/25. évben a költségvetésben előirányzott összegen kivül 476.000, az 1925/26. évben a költségvetés utján 2,320.000, a beruházási programm keretében 6,960.000, az 1926/27. évben a költségvetés utján 1,624.000, a beruházási programm keretében 4,640.000, vagyis összesen 16,020.000 pengővel gyarapította az országos épitési alapot. Ál most tárgyalás alatt álló költségvetésbe ismét 1,500.000 pengő van felvéve, de jelentékeny összeg fog még e célra a beruházási programmból biztosíttatni, úgyhogy az 1927/28. költségvetési év végéig legalább 21,000.000 pengőt fog az állam népiskolai építésekre fordítani, (Helyeslés.) amihez még a helyi iskolaientartók, továbbá az érdekelt városok és községek hozzájáruI H/Sít jár, amit a telkek és közmunkák értékének beszámításával több, mint 10 millió pengőre lehet értékelni, ugy, hogy 31—32 millió pengőre tehető az az összeg, amelyet a nemzet három év alatt népiskolák építésére fordított. De époly imponáló az az áldozatkészség, amellyel a nemzet az építéseken kivül általábanvéve a népoktatást szolgálja. A jövőévi költségvetésben 22,827.690 pengővel szerepelnek a népoktatási költségek, amihez járul 19,598.130 pengő, nem állami népiskolai intézmények sesegitésére, vagyis az egész költségvetésnek 34'99%-a, de ezenkívül a népoktatás költségeiről a politikai és hitközségek a saját jövedelmi forrásaik terhére is gondoskodnak. így kisdedóvódák, elemi iskolák, polgári iskolák és tanítóképzőkre Budapest 18,570.107, egyéb iskolafentartók 20,092.861 pengőt fordítanak úgyhogy a tárca kiadásaival együtt 81,088.788 pengő azaz Összeg, melyet a nemzet a jövő évben a népiskolák oltárán áldozni fog. Ezt nem lehet lekicsinyelni, ez előtt a tény előtt igazán meg kell hajolni és ezen tények mellett megsemmisül MZ i\ vád, hogy I a magas kultúrával szemben elhanyagoljuk a népnevelést. Igaz, lesújtó, hogy a kiegyezéstől az 1918-iki összeomlásig eltelt félszázad alatt mindenfajta népiskolák emelésére mindössze csak 35,750.389 aranykoronát fordítottak. Ennek keserves gyümölcse azután az az egymilliónál több, hat évesnél idősebb analfabéta, akiktől hemzseg az Alföld és a Dunántúl egy része. De ha végre lesz hajtva a minister ur nagyszabású terve, mely végeredményképen 7000, de sürgősen 4791 objektumnak felépítését tervezi, amelyből 2201 le van tárgyalva s letárgy alatlan 2590, amely munkaprogramul 4—6 évet igényel, évenkint mintegy annyi költséggel, mint a folyó évben, ugy bátran számíthatunk arra, hogy egv-két évtized múlva az ifjúság körében és a termelőképes korban álló néüesség soraiban alig lesz valaki, aki legalább a legelemibb ismeretek nagy kincseinek birtokában ne lenne, (Helyeslés a jobboldalon.) és valóban elévülhetetlen érdeme marad ennek a kornak és ennek a kormányzatnak, hogy a halottaiból föltápászkodó nemzet egyik első és legfőbb gondja volt az elhanyagolt kis magyar tanyákba kivinni a műveltség alapelemeit. Hosszú idők mulasztásait hozzuk most nagy ülése 1927 május 13-án, pénteken. 55 áldozatkészséggel helyre, de az útnak nagy része még; hátra van. Kétségtelen, hogy népoktatásügyi politikánknak az iskolátlan tanyákkal és községekkel szemben vannak a legnagyobb kötelességei, mert ezeken a helyeken az iskola felállítása előtt semmiféle iskolai és egyéb kulturális munka meg nem kezdődhetik; de nagyon sok, a külterületekre forditandtó áldozatokat kétszeresen is meghaladó költségbe fog kerülni a belterületi elemi iskolák építkezése és ezek ügyeinek rendezése. Nagyon sokan nem tudják, milyen állapotok vannak a belterületi iskolák ós tantermek csekély száma és meg nem felelő állapota folytán. Nagy városokban sok helyütt váltakozó tanítási rendszer folyik még most is, a gyermekek egy része délelőtt, a másik résae délután részesül oktatásban zsúfolt tantermekben, az egyik osztály távozása és a következő osztály beérkezte közti időben még szellőztetni sem lehet. Nagy városokban igy több kilométernyi távolságra a késő esti órákban kénytelen a kis gyermeksereg hazaballagni. Azt hiszem, nem kell magyaráznom, hogy amit ez a tanítási módszer nyújtani tud, az igazán csak valamivel több a semminél. Minden erőnkkel azon kell tehát lennünk, hogy a népiskolai oktatást kifejlesszük, tökéletesítsük, és erre a jól megalapozott népiskolai oktatásra kell felépíteni az iskolánkivüli népoktatást, amelyre vonatkozólag a Jkultuszminister ur az elmúlt évben is több mélyreható^ üdvös rendelkezést adott ki. Ezeknek.végcélja: a hazának minél több művelt polgárt, szóval több, testileg és szellemileg tökéletesebb ember nevelni az egész emberiség javára. (Élénk helyeslés.) T. Képviselőház! Még csak egy kérdéssel akarak foglalkozni, mégpedig a költségyetésnek azok'kal a címeivel, amelyek a művészeti tanintézeteket, a művészeti és tudományos célok támogatását foglalják magukban ós amelyek az Országos Magyar Gyűjtemény egy etemet és ennek tanácsát tárgyalják. Ezeken a címeken az összköltség 9,328.940 pengő, a kultusztárca összkiadásainak 7-6%-a, amely összegben benfoglaltatik mint beruházás a római Collegium Hungaricum építésére 1,200.000, a bécsi Collegium Hungaricum kibővitésére 200.000, az egyetemi internátus okra 100.000, a Konkoly-Thege-féle csillagvizsgáló felszerelésére 100.000, a Tihanyi Élettani Intézet folytatólagos építésére és felszerelésére 713.000 pengő és a Magyar Nemzeti Múzeum uj épületének muzeális célokra való átalakítására és berendezésére 100.000 pengő. Kultúrpolitikánk nagyvonalúságát bizonyítja, hogy azok mellett a súlyos áldozatok mellett, amelyeket a népoktatás és a középfokú oktatás érdekében hozunk, nemcsak hogy nem hanyagoljuk el a legmagasabb kultúrát szolgáló intézményeket, képző- és iparnxűvészetünket, zene- ós színművészetünket nehéz helyzetünk dacára nemcsak színvonalukon megtartani, sőt fejleszteni is igyekszünk. Tudományos és művészi működésünk tekintetében pedig teljes mértékben átérezzük azt^a kötelességünket, hogy a monarchia felbomlásával előállott politikai helyzetünkben a külföldi kultúrába fokozott mértékben bele kell kapcsolódnunk. (Helyeslés.) A népiskolai oktatásnál emiitettem, hogy az egyik alapgondolat, amelyen a minister ur kultúrpolitikája felépül: felemelni a nemzet széles rétegeinek, nagy tömegeinek értelmi szintjét; a másik alapgondolat pedig az, hogy minden téren, irodalomban, művészetben és tudományban egyaránt, kellő számban állja-