Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-46
r Áz országgyűlés képviselőházának 46. ülése 1927 május 13-án, pénteken. m nemzet hálájára. (Jánossy Gábor: De ezt tettekkel kell megmutatni!) De ez a tanári kar ugy anyagi ellátás, szolgálati viszony, mint előmenetel dolgában jelentékeny hátrányban van az állam többi alkalmazottaival szemben, pedig, ha a múltban nagy súly feküdt ezeken a középiskolákon, ugy a jövő nemzedék nevelése szempontjából még nagyobb súly fekszik és kívánatos, hogy erre a pályára a lehető legjobb elemek menjenek. Tanárok sérelmének rendezésére nézve nekem nem hivatásom az előadói székből propoziciót tenmi. de ez nem is szükséges, mert a kultuszmin is ter ur nemrégen az egyes kultúrpolitikai javaslatok tárgyalásánál kijelentette, hogy a középiskolai tanárok sérelmeivel foglalkozni kivan. Magyarország területén ma 27 gimnázium, 70 reálgimnázium, 22 reáliskola. 32 leányiskola és 49 felsőkereskedelmi iskolában készül és fegyverkezik fel az ifjúság a jövő élet küzdelmeire. És ha figyelembe vesszük a sikeres érettségi vizsgálatot tett tanulók számának évrőlévre való emelkedését és azt, hogy csonka Magyarország iskoláiban évenként ugyanannyi, sőt több ifjú tesz érettségi vizsgálatot, mint Nagy-Magyarországon, ez egyfelől kell. hogy nillanatnyilag gondolkodásba ejtsen bennünket, de másfelől megnyugvással szolgál, mert ha az ország gazdasági helyzete kedvezőbbé válik s a kereseti alkalmak szaporodnak, ugy egy óriási erőssége lesz gazdasági életünknek az a tőke, amelyet a lakosság széles rétegei szereztek meg a középfokú iskolákbon. (Jánossy Gábor: Ugy van, ha a régi határok viszszaállnak!) Az ezen címek alá foglalt költségvetési rovatokban, foglalnak helyet a testnevelésről szóló tételek. A testnevelés az értelmi képzéssel teljesen egyenlő jelentőségű. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a közéven.) A testnevelés nálunk régebben meglehetősen elhanyagolt volt és csak a háború után eszméltünk fel e téren és kezdtünk a testnevelésre, ugy az iskolai, mint az iskolán kivüli testnevelésre nagyobb súlyt helyezni. A testi nevelés fejlesztése tulajdonképen nemcsak a testnek egészségét szolgálja, hanem jellemképzésre. fegyelmezettségre, összetartásra, a szabályok szigorú megtartására és erőmegfeszitésre nevel. (Ugy van! « jobboldalon és a közéven.) Nagyon örvendetes jelenség, hogy napról-napra többen lesznek, akik a testnevelés fontosságát átlátják, átlátják, hogy a testnevelés az egyedüli alkalmas eszköz, hogy egészséges, életerős, uj nemzedéket állitson soTomnóba azon nehéz feladatok megoldása céljából, amelyek az országra a jövőben várnak. Napról-napra többen lesznek, akik szeretettel állanak a mi nevelésügyünk messze jövőjére kiható eervik leg fiatalabb, de legnemesebb, az 1921:LIII. tcikkben gyökerező hajtása, a levente intézmény mellé. A leventeinitézmény keli. hogy öktatásügyünknefc szerves kiegészítő része legyen és* maradjon. (Ugy van! a jobboldalon és a közéven.) önfegyelmezésre, testi ügyességek elsajátítására, embernevelésre kell, hogy szoktasson ,s ne legyen más célja* mint hogy egészséges ifjúságot adjon a hazának és az ifjúságot az ezer és ezer helyről, minden oldalról leselkedő bajtól óvja és mentse meg és eképen biztosítsa a nemzet jövőjét. (Ugy van! a jobboldalon és a közeven,) Nagyon tévednek azok, akik ebben az intézményben a leventegondolatot másképen fogják fel és tévednek azok, akik ezt a gondolatot erőszakkal, durván és nem észrevétlenül, mintegy játékszernek akarják a nemzet vérébe beoltani, (Ugy van! a jobboldalon és a közéven.) Tévednek azok is, akik idegenkednek attól, hogy ia közoktatás védőszárnyai az iskolán kivüli ifjúságra a jövőben egyre fokozottabb (gondossággal terjesatesiseneik ki. A közigazgatás és a közoktatás embereinek soha nem szűnő erővel és lelkesedéssel kell ezt a gondolatot a nemzet vérébe beoltani. (Éljenzés és tavs a jobboldalon és a közéven-) De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy itt nem lehet sablonok szerint eljárni, mert itt vármegyénként, járásonként, sőt községenként más és más metódust kielll alkalmazni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a, közéven.) Nem lehet a nemzet ifjúságát a Dunántúlt vagy al Tiszántúlt a leventeintézmény tekintetében egy kaptafa alá venni. (Ugy van! a jobboldalon és a> közéven.) Néhány évvel idősebb, de szintén naigyon rokonszenves hajtása, a mi testnevelésünknek a cserkészet, melyre a költségvetésben) 40.000 pengő van felvéve. Azt hiszem, pártállásra való tekintet nélkül mindenki örömmel üdvözli ezt a tételt, mely az első testnevelési tétel évek óta a költségvetésben, miután — sajnos — az állam teherbíró képessége a háború előtti törvényhozás gyakorlatától 1 eltérőleg, az összeomlás óta nem engedte meg, hogy leeralább az iskolai testnevelés 1 költségei a költségvetésben fedeztessenek. Igazi, hogy költséees játékterek, sportkörök, költséges felszerelések és ea-yenruhak nélkül is lehet testnevelést szoiligálhi és elsősorban a kedv és a lelkesedés a fő, mégis azt hiszem, alig lehet az elől elzárkózni, hogy a jövőben az iskolái testnevelésről a költségvetés gondoskodjék és a testnevelési alap teljes egészében az iskolán kivüli sport szükségleteire, a leventeintézmenyre, r a sport különféle ágazatainak támogatására forditassék. mig nagyobbszabásu sportpályák építése és a nemzeti stadion építése a beruházási prögramim keretében! oldódjék meg. Nagy akadálya a sport és az egész testnevelési ügy fejlődésének a sportot vígalommá degradáló vigalmi adó. A sport nem vigalom, a sport egy nemzeti szükség és így minden akadályt, mely a sport fejlődésének útjában áll. félre kell tenni. A spoTt anyagi eszközök nélkül nem fejlŐdhetik , ós így nem türhetől hogy ezeket az anyagi eszközöket előteremtő sportösszejövetelek, melyek úgyis egyéb költségekkel is 'meg vannak már terhelve, még súlyos vigalmiadóval terheljék. Az egész vonalon mindent el kell követni tehát, hogy anyagi eszközök előtétremtésével és erkölcsi támogatással a testnevelés, annak minden ága fejlődjék és igy csak helyeselni lehet, hogy az 'egyetemi hallgatóknak a testnevelésbe való rés zvétele kötele zőleg f mondatott ki, de kivánatos volna még egy-két sportágnak, igy az úszásnak az iskolákban való kötelező tanítása. (Esztergályos János: A politizálásnál helyesebb lesz a testgyakorlás!) T. Képviselőházi A nemrég letárgyalt polgári iskolai törvénnyel a kultuszminister ur a középiskolák reformjára vonatkozó terveit nagyjában be is fejezte s valóban a középiskolai oktatás terén korszakalkotó munkát vég; zett, midőn a középiskolák szervezetét a mai kor elméleti és gyakorlati követelményeihez alkalmazta.
