Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-45

r Áz országgyűlés képviselőházának 4.5. hidakat, pályaudvarokat, bombázzák a városokat, megflélemlitve eláltal a lakosságot. Ezzel szemben Magyarország is teljesen véd­telen és teljesen ki van szolgáltatva inegtámad­tatás esetén az ellenségnek. Látjuk, hagy teljesen tisztában vannak azok a nemzetek, akiknek kezében van ma a hatalom, azzal, hogy mit jelent az aviatika a jövő há­borújában. Ezért is a legnagyobb erőfeszitéssel igyekszik minden győző nemzet a maga aviati­káját minél töüéletessebbé tenni, nem törődve azzal, hogy katonai költségvetésének óriási szá­zalékát költi erre a célra. Ezen a téren is Franciaország vezet, Francia­országban több, mint 15 repülő ezred, 5 repülő csoport áll a hadsereg rendelkezésére, ezidőszerint több, mint 1600 repülőgéppel az első vonalban és közel 5000 tartalékgéppel, ugy hogy repülőgép állománya ma 6000—7000 gépet tesz ki. Ezek olyan adatok, amelyek a népszövetségnek is rendelkezé­sére állanak, tehát nem képeznek katonai titkot és ezekben az adatokban nincsenek benne azok a gépek, amelyek sub titulo mint kereskedelmi célt szolgáló gépek állanak még a francia hadsereg rendelkezésére. A múlt évi költségvetésben Franciaország aviatikai célokra 422 millió frankot áldozott. 48 repülőgépgyár, 16 repülőmotorgyár és 9 egyéb repülőgépalkatrész-gyár dolgozik ma francia terü­leten. Ezek a gyárak havonként mintegy 150 repülőgépet képesek forgalomba bocsátani. 1918­ban a nagy francia tipusu repülőgépeknek alig 1000 kilométer volt a rádiusa és 600 kilogramm bombát voltak képesek magukkal vinni. Ma már 1800 kilométeren felüli rádiusuk van és a bomba­mennyiség, amelyet magukkal vihetnek megha­ladja a 2000 kilogrammot is. Ezzel a rádiussal Berlint Parisból igen könnyen meg lehet köze­líteni. Van azonban egy másik ország is, amely hihe­tetlen nagy összegeket költ szintén aviatikára, és ez Olaszország. Olaszország jelenleg igen erősen kisérletezik a stabil rendszerű, óriási kormányoz­ható léghajókkal. Tervbe van véve egy 170.000 köbmétert tartalmazó nagy merev szerkezetű kormányozható léghajó felépítése, amelynek rádi­usa 12.000 kilométer lenne, amelynek belsejében egy repülőgépállomás van, ahonnan a repülő­gépek felszállhatnak és kiköthetnek. Hasonlóan igen erősen figyelemmel kiséri az aviatika fejlődését és igen nagy áldozatokat hoz aviatikájának fejlődéséért Csehország. Csehország előtt kalapot kell emelnünk, igen t. Képviselőház, mert nincs még egy állam Európában, amely olyan rövid idő alatt annyit tett volna aviatikája fejlesztéséért, mint épen Csehország. Csehország­nak ma már három repülőezrede van 20 század­dal. Gépállománya 800 repülőgép, ebből mintegy 300 lehet a tartalék. Több mint 600 kiképzett pilótája van és ez a szám 1928-ra tervezetszerüen kilencven repülőszázadra, 1000—1200 pilótára és 1800 repülőgépre fog felemelkedni. A három cseh repülőgépgyár óriási lépéseket tesz az uj talál­mányok kihasználása terén is. Az Aéro, az Avia és a katonai repülőgépgyár a múlt évi kiállításon több mint 60 uj tipusu repülőgépet állított ki, és egy Frics nevű cseh pilóta a BH21 tipusu repülő­géppel óránkénti 301 kilométeres sebességi relí­kordot állított fel. Hasonlóképen fegyverkezik ezen a téren Románia is. Románia szintén óriási összegeket költ aviatikájára. Hogy milyen eredménnyel, azt pillanatnyilag nem tudom megállapítani, miután erről a román lapok általában hallgatnak. Tény és való azonban az, igen t. Képviselőház, hogy repülőgépállománya a múlt évben cirka 300—340 gép volt, ebből körülbelül 200 a felderítő, 60 a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. llcse 1927 május 12-én, csütörtökön. 41 vadász, 20 a bombavető és 60 az iskolagép. Három helyen van aviatikai iskolája és ezekben az aviatikai iskolákban állandóan cirka 120-130 piló­tát képeznek ki. Jugoszlávia különösen az utóbbi két esztendő­ben szintén nagy léptekkel haladt előre az aviatika terén. Repülőgépállomány a múlt évben 380 drb volt, ebből teljesen uj, nagy rádiusu, nagy sebes­ségű gép 280 volt- Legutóbb 100 francia repülő­gépet kaptak, ami 300 millió dinárba került. Különösen Jugoszlávia és Csehország költ rendkívül sokat arra, hogy a modern követelmé­nyeknek megfelelő repülőtereket szereljen fel. Nem tudom, tudatosan történik-e, avagy a terep­viszonyok következménye, de ezek a repülőterek valahogy a magyar határok körül vannak csopor­tosítva. Sajnosán állapithatom meg, hogy ezekről a repülőterekről Budapest, Magyarország fővárosa alig 30—40 perc alatt elérhető, ugy, hogy háború esetén mielőtt még a magyar kormány megtehette volna a legelső mozgósítási intézkedéseket, Buda­pestet a jugoszláv és cseh repülőgéprajok bomba­vetőgépei ezer és ezer kilogrammnyi robbanó­anyaggal pusztíthatják már el. T. Képviselőház! Hogy ez a veszedelem ránk nézve mit jelent, arról beszélni nem akarok és nekünk nincs egyet­len gépfegyverünk, egyetlen egy repülőgépeket elhárító ágyúnk, amely esetleg alkalmazásba jö­hetne az előbb emiitett esetben. Minket a trianoni békeszerződésnek és a tria­noni békeszerződés utáni időszakban ellenségeink­nek sikerült tökéletesen meztelenre vetkőztetni. 35.000 emberünkkel, 425 gépfegyverünkkel és 105 darab 10'5 cm aluli kaliberű ágyunkon kivül sem­mink sincs. Ezzel szemben a velünk szembenálló ágyuk létszáma összesen — a békebeli létszámot értem — körülbelül 6820 darabot tesz ki a három kisentente államnál, és pedig Csehországban 1792, Romániában 4000, az S. H. S. királyságban 1028 drb. A 425 magyar gépfegyverrel szemben körülbelül 10.960 gépfegyver áll, az 52.000 fegyverrel szem­ben a kisententenak 430.000 bevallott gyalogsági fegyvere van. Kérdem ezek után, lehet-e olyan őrült ebben az országban, aki ilyen körülmények között háborúra gondolhat 1 Képesek vagyunk-e mi a körülbelül 1300 kilométert kitevő természetellenes határunkat egy percig is védelmezni ezekkel a fegyvertömegekkel szemben 1 El lehet-e képzelni, hogy akadna Magyarországon kormány, amely ilyen körülmények között fegyveres kalandba bocsátkozzék 1 És ez csak a békelétszám. Ezt nyugodtan fel­emelhetik még négyszeresre háború esetén, mert hiszen az utódállamoknak hatalmas, erős, kikép­zett tartalékaik vannak. Ilyen körülmények között mi nem tehetünk mást, mint hogy a magyar igazság zászlójával kezünkben kimegyünk a világ­szószékére, felvilágosítani a tényleges helyzetről a nemzeteket, amelyekben még él a jog és az igazság érzése, amelyeknek szemét nem az önér­dek hályoga, hanem a félrevezetettségé takarja és kérjük, vizsgálják meg a középeurópai hely­zetet és szabadítsanak fel bennünket azon bék­lyóktól, amelyeket Trianon és az utódállamok fél­tékenysége és akarata rakott ránk. Nekünk ezzel az előttünk fekvő költség­vetéssel szemben ha nem mint pártképviselők, hanem mint magyar képviselők nézzük azt. az. ellenzékieskedés álláspontj ára kell helyezked­nünk, mert sajnos, ez a költségvetés abszolúte nem kielégítő, nem elégítheti ki egyetlen józa­nul gondolkozó magyar ember igényét sem. Mert tulaj dónk épen nem áll másból, mint a sze­mélyzetnek, a rosszul fizetett személyzetnek fizetéseiből és a legénység élelmezéséből. De nem a kormánnyal szemben kell és szabad 6

Next

/
Thumbnails
Contents