Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-53
298 Az országgyűlés képviselőházának illemhez és házszabályokhoz alkalmazkodjék, mert különben kénytelen lenne vele szemben erősebb eszközöket használni. Amikor pedig Várnai képviselő ur továbbra is Olaszország belügyeivel foglalkozott, a munkásotthonok feldulásáról, az olasz emigrációról és politikai gyilkosságokról tett említést s az elnök utoljára figyelmeztette, hogy egy barátságos állam belpolitikájával ne foglalkozzék, mert kényszerítve lesz a szó megvonására, s amikor Várnai képviselő ur folytatólag, beszéde befejezéseként, az idézett harmadik kijelentést tette, akkor a képviselőház elnöke őt harmadszor is rendreutasította s egyúttal javaslatot tett a képviselőháznak Várnai Dániel képviselő urnák a mentelmi bizottsághoz való utasítása iránt s a Ház Várnai Dániel képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasította. E tényállás alapján a mentelmi bizottság megállapította, hogy Várnai Dániel képviselő urnák a mentelmi bizottsághoz való utasítása a házszabályok 240. §-ának 3. bekezdése értelmében 1 indokolt volt; megállapította továbbá a bizottság azt is, hogy a használt' kifejezések és tett kijelentések súlyosan sértik és gyalázzák a velünk barátságos olasz nemzet első vezető államiférfiát, de gyalázzak magát az olasz nemzetet is (Farkas István: Azt nemi! — Szabó Imre: Ez ellen tiltakozunk! — Felkiáltások jobbfelől: De ugy vem!) és súlyosan sértik a Ház méltóságát, a parlamenti és a nemzetközi illemet. Megállapította azonkívül, hogy ezek a politikai gyűlölködésből fakadó kijelentések a magyart nemzet érzületéivel merőben ellentétben állanak, (Ugy van! a jobboldalod.) sértik a magyar nemzeti becsületet (Ugy van! a jobboldalon.) s kárára lehetnek a magyar államnak és veszélyeztethetik annak külpolitikai érdekeit is. (Ugy van! jobbfelől. — Farkas István: Ajaj! De nagyon ügyészi ez már!) Megállapította végre a bizottság azt is. hogy ezek a súlyos sértések és gyalázkodások nemi a vita hevében hangzottak, el, hanem megifbntoltan, tervszerűen ós bántási szándékkal (Ugy van! a jobboldalcin. — Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) és azok élességét az elnöki rendreutasitások csak fokozták. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy Várnai képviselő ur nem tartotta szükségesnek, hogy akár a Házban, akár a bizottság előtt magyarázó vagy kiengesztelő nyilatkozatot tegyen. (Ugy van! a jobboldalon.) A mentelmi bizottság ezen megállapított tényállás alapján a házszabályok 240. §-ánák 7. bekezdése szerint azt a javaslatot terjeszti a képviselőház elé, hogy Várnai Dániel képviselő urat, tekintettel az elkövetett sértés rendkívül súlyos voltára a képviselőházból s annak üléseiből egy mást követő és a holnapi üléssel kezdődő tiz, ülésnapra ideiglenesen zárja ki. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) A mentelmi bizottság ezen többségi javaslatával szemben dr. Györki Imre és Proppeir Sándor képviselő urak, bizottsági tagok kisebbségi véleményt jelentettek be. Tisztelettel kérem, hogy a mentelmi bizottság javaslatát tudomásul venni ós ahhoz hozzájárulni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalén és a foÖzépen.) Elnök: Györki Imre képviselő urat, mint a kisebbségi vélemény előadóját illeti a szó! Györki Imre: (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Öt éves tapasztalatunk, hogy amikor a kormánynak akár a belpolitikai, akár a külpolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontjával szemben mi szociáldemokraták a magunk 53. ülése 1927 május 2é-én, kedden. véleményének kifejezést adtunk, és ez a vélemény erősebb volt, mint ahogyan azt a kormány gondolta, akkor a kormánynak rá következő gesztusa az volt, hogy megfélemlítéssel és bosszúval kivánt velünk szemben eljárni. (Ug.y van! a szélsőbaloldalon. — Ellenmondások jobbfelől.) Ugyanezt tapasztalhatjuk most is. amikor az olasz szerződéssel szemben a szociáldemokrata párt megbízásából Várnai képviselőtársunkkifejtette nemcsak a maga álláspont ját, — ezt le kell szögeznem — hanem pártunk álláspontját is (Ugy van! a szélsőbaloldalon — Egy hang jobbfelől: Elég hiba, hogy azonosítják vele 'magukat! — Ugy van! jobbfelől.) S amikor hangsúlyozva kijelentem, hogy nem. egyéni cselekedet és egyéni vélemény volt Várnai képviselőtársunk véleménye, hanem pártunknak az álláspontjai. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez a baj!) ugyanakkor hangsúlyozva ki kell emelnem, — nem a védelem szempontjából, ahogyan az előadó ur elmondotta — azt is, hogy amit mondott, az a kritika valóban nem a vita hevében mondott elszólás volt. hanem az meggondolás alapján kifejezésre juttatott véleménye volt a t. képviselő urnák. (Szabó Imre: Ezerszer okunk; van erre a véleményre! — Barabás Samu: Debrecen nem osztja ezt a véleményt!) Ezt szükségesnek tartottam elöljárójában megmondani, és szükségesnek tartom leszögezni azt is, hogy bennünket véleményünk elmondásában nem fog visszariasztani a kormánynak sem az az intézkedése, hogy a mai napra tervezett tizennyolc gyűlésünket betiltotta, nyilván a bosszúállás szempontjaitól vezetett elgondolásból, de nem. fog bennünket véleményünk nyilvánításától eltéríteni az sem, ha Várnai képviselőtársunkat tiz napra ki fogják tiltani a képviselőház üléséből vagy bármelyikünkkel szemben hasonló magatartást és cselekedetet fog a képviselőház tanúsítani. Megmutattuk ötéves parlementi ténykedésünk alatt, hogy sem ilyen, sem másféle módszerrel megfélemlíteni bennünket nem lehet. (Zaj a jobboldalon. — Farkas István: Tessék jó külpolitikát csinálni és ne terrort alkalmazni! — Szabó Sándor: Lehet beszélni! Lehet kritizálni! — Rothcusteiii Mór: De csak addig, amig a kormánynak tetszik! — Jánossy Gábor: Hallgassuk meg! — Rothenstein Mór: Hát hallgassuk! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: Bennünket ezzel a módszerrel megfélemlíteni nem fognak, de ez a módszer nem alkalmas arra sem, hogy megteremtsék azt a hangulatot, amelynek megteremtésére különféle pártállásu képviselők részéről felhangzott itt tÖbbizben a kívánság. El kell és el kellett mondani azt, amit Várnai t. képviselőtársam az olasz szerződéssel kapcsolatosan elmondott és hangot' kellett és kell adni a jövőben is egy ellenzéki pártnak valamely kérdésben a maga álláspontjáról. Elnök: Kérem, képviselő ur, méltóztassék a kisebbségi véleményt indokolni és ne méltóztassék olyan kijelentéseket tenni, mintha a képviselő ur a kifogásolt kifejezésekkel azonosítania magát. (Egy hang balfelől: Már mondta egyszer! — Ugy van! balfelől.) Csendet kérek! Kérem a közbeszóló képviselő urakat, méltóztassanak az elnöknek legalább abban segítségére lenni, hogy csendben méltóztatnak maradni! (Rothenstein Mór: Ők inkább az ellenkezőjét teszik, uszítanak!) Csendet kérek, ne méltóztassék egész pártokat gyanúsítani, képviselő ur!
