Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-52

286 Az országgyűlés képviselőházának téri rendeletben elrendelt státus- és illetményrendezés végrehajtásának. A bevételi előirányzat figyelembe veszi a legutóbb elhatározott adócsökkenési törvény rendelkezéseit és e törvény rendelkezései már itt teljes egészükben érvényre vannak juttatva, de ennek figyelembevételével is a bevétel ugy van előirányozva, hogy a kiadásokat minden körülmények között fedezni tudja. Egyébként alkalma volt a t. Háznak, e költségvetés részletes tárgyalásakor is meggyőződni annak realitásáról, de bizonyítják ezt azok a kimutatások is, amelyeket az államháztartás állásáról a pénzügyminister ur havonkint kiszokott

1 bocsátani. Ilyen alapon készült költségvetésről a pénzügyminister ur törvényeinknek és az alkotmányos gyakorlatunknak megfelelően terjesztette be az előttünk fekvő felhatalmazási törvényjavaslatot, amelynek a felhatalmazásra vonatkozó szakaszain kivül benfoglalt többi szakaszai is mind csak olyan természetiüek, amelyek a költségvetéssel szoros kapcsolatban állanak, annak kiegészítő részét képezik és attól függővé vannak téve. Az egyes szakaszok ismertetése előtt legyen szabad egy körülményre felhívnom a t. Ház figyelmét. Tudvalevő ugyanis, hogy az 1924. évi IV. tcikkhez mellékelt programm szerint hajtotta végre a kormány a szanálást. E programúi olyan! szigorú elveken épült fel, amelyek; mellett minden bizonnyal remélhette, hogy az államháztartás szanálása sikerülni fog. Az elért eredmények a reméltnél sokkal kedvezőbb je? lenségeket idéztek elő, ennek ellenére azonban az 1924: IV. tcikkben lefektetett programmot a későbbi költségvetésekben — és igy az előttünk fekvő költségvetésben' is —• teljes egészében fentartotta a kormány, mert hiszen mindig az lebegett szeme előtt, hogy magába a költségvetésbe csak olyan tételek vétessenek fel, amelyek fedezésről minden körülmények között képes lesz gondoskodni. Ezen összegeken felül a költségvetés eredménye pluszt mutatott. Ezen feleslegi összeg azután a költségvetéstől elkülönitve kezeltetett ós errevonakozólag a kormány külön törvényes felhatalmazáson alapuló programmot dolgozott ki, amellyel a magángazdasági élet megerősödésére kivan sietni. Ezek az összegek a termelés fokozására az értékesítés lehetővétételére, valamint szociális intézmények segítésére használtatnak fel. Ezek az összegek azok a tulaj donképeni hasznos beruházások, amelyeknek forrásai három csoportba sorozhatok. Az egyik csoportba tartoznak a népszövetségi kölcsönnek az 1924: IV. te. határozmányai szerint tulaijdonképen a deficit fedezésére szolgáló Összegei, amelyek a viszonyok kedvező alakulása folytán azonban deficit fedezésre nem voltak szükségesek ós igy ezeket az összegeket hasznos beruházásokra fordíthatjuk. A második csoportiba< tartoznak azok az összegek, amelyekre már az előbb is voltam bátor rámutatni s amelyek a költségvetési év végén mutatkozó feleslegekből származnak, valamint azok az összegek, amelyeket a népszövetségi kölcsönből az, egyes közületeknek időközben kölcsön adott a kormány. E kölcsönöknek bizonyos része máris befolyt, valamint azok kamatai is visszafolytak az államkincstár részére ,s igy ezeket szintén hasznos beruházásokra fordíthatjuk. A harmadik csoportba az 1925: IX. te. 9. §-ában foglalt öszegek sorozhatok, amelyek magába az 1924: IV. tcikkbe sem voltak belefoglalva s ennélfogva a szanálás 52. ülése 1927 május 23-án, hétfőn. céljaira nem voltak felhasználhatók. Ezek szintén a hasznos beruházások céljait szolgálják. Ezeknek az összegeknek felhasználása tekintetében a törvényhozás eddig csak általános irányelveket szabott meg, a részleteket, illetőleg azok felhasználását teljes mórtékben a kormányra ruházta azzal a kötelezettséggel, hogy a felhasználásról a törvényhozásnak mindenkor jelentést tartozik tenni. Ilyen felhatalmazásokat tartalmazott az 1925:XXIII. te. 2. §-a, az 1926 :IV. tcikk 2. §-a, az 1926 :XV. tcikk 14. §-a ós a már emiitett 1925:IX. tcikk 9. §-a., A kormány a vonatkozó jelentéseket az 1925/26. költségvetési évre, valamint az 1927/28. költségvetési évre az 1926/27. évi költségvetésről szóló 1926 :XV. tcikk 13. §-ában, valamint most az 1926/27. évi költségvetés beterjesztése alkalmával adta meg a törvényhozásnak, amelyeket a költségvetés letárgyalása alkalmával a t. Ház tudomásul is vett. A múlt években abból a körülményből kiindulva, hogy az e célokra fordítható összeget még csak hozzávetőleg sem lehetett előre megállapítani, szükséges volt, hogy a kormánynak olyan felhatalmazást adjon a törvényhozás, amelynél fogva minden plenáris tárgyalás elkerülésével a szükséghez mérten ezek az összegek felhasználhatók lennének olyan célra, amelyekkel a magángazdasági életet, valamint a mezőgazdaságot és a kulturális célokat kielégíthessük. Most azonban már annyira előrehaladott az ország pénzügyi konszolidációja, hogy már körülbelül meg lehet állapítani azokat az öszszegeket, amelyek hasznos beruházásokra a jövő költségvetési évben felhasználhatók lesznek. Ennek következtében a kormány már egy szerves programmot dolgozott ki, amelynek alapján fogja ezeket a beruházásokat a jövő• ben végrehajtani. Ezért a kormány most a felhatalmazási törvényjavaslatba foglalta az 1927/28. évre vonatkozó hasznos beruházások programm ját ós igy a t. Háznak alkalma lesz annak minden tételével. behatóan foglalkozni. Hogy pedig továbbra is meg legyen a lehetőség arra, hogy a fedezetnek az előrelátottól eltérő alakulásához lehessen ezt a programmot alkalmazni és hogy a fedezet emelkedése, avagy csökkenése következtében egyes célok kihagyassanak, avagy egyes ujabb célok megvalósíttassanak, tehát; a törvényjavaslatban felhatalmazás foglaltatik arra nézve, hogy a kormány a meghatározott kerettől bizonyos mértékig eltérhessen, azonban minden egyes eltérésről köteles a 1 Háznak annakidején jelentést tenni. Áttérve mostmár a törvényjavaslat részleteire, az 1—L szakaszok a t. Ház által már teljesen megszavazott költségvetés tételeit tartalmazzák, ós pedig az 1. § a rendes átmeneti és beruházási kiadások végösszegeit, a 2. | a kiadásokat, a 3. § a bevételeket rovatonként, címenként és fejezetenként, a 4. § pedig a kiadások és bevételek végösszegeit ismételve el; rendeli, hogy a költségvetés végén mutatkozó 166.640 pengő felesleg a pénztári készletek gyarapítására szolgáljon. Ezek a szakaszok épugy, mint a tulajdonkópeni felhatalmazás, azaz az állami bevételek megajánlását tartalmazó 5. § alkotmányos gyakorlatunknak megfelelően a már megszavazott költségvetés végrehajtását engedélyezik és szövegezésük teljesen azonos az eddig követett gyakorlattal. A 6. § megállapítja, hogy hitelátruházás a költségvetés fejezetei, címei és a dologi kiadások, valamint a kiküldetési és átköltözködési