Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-52

286 Az országgyűlés képviselőházának téri rendeletben elrendelt státus- és illetmény­rendezés végrehajtásának. A bevételi előirányzat figyelembe veszi a legutóbb elhatározott adócsökkenési törvény rendelkezéseit és e törvény rendelkezései már itt teljes egészükben érvényre vannak jut­tatva, de ennek figyelembevételével is a bevétel ugy van előirányozva, hogy a kiadásokat minden körülmények között fe­dezni tudja. Egyébként alkalma volt a t. Ház­nak, e költségvetés részletes tárgyalásakor is meggyőződni annak realitásáról, de bizonyít­ják ezt azok a kimutatások is, amelyeket az államháztartás állásáról a pénzügyminister ur havonkint kiszokott 1 bocsátani. Ilyen alapon készült költségvetésről a pénzügyminister ur törvényeinknek és az al­kotmányos gyakorlatunknak megfelelően ter­jesztette be az előttünk fekvő felhatalmazási törvényjavaslatot, amelynek a felhatalma­zásra vonatkozó szakaszain kivül benfoglalt többi szakaszai is mind csak olyan természe­tiüek, amelyek a költségvetéssel szoros kapcso­latban állanak, annak kiegészítő részét képe­zik és attól függővé vannak téve. Az egyes szakaszok ismertetése előtt legyen szabad egy körülményre felhívnom a t. Ház figyelmét. Tudvalevő ugyanis, hogy az 1924. évi IV. tcikkhez mellékelt programm szerint haj­totta végre a kormány a szanálást. E programúi olyan! szigorú elveken épült fel, amelyek; mel­lett minden bizonnyal remélhette, hogy az ál­lamháztartás szanálása sikerülni fog. Az elért eredmények a reméltnél sokkal kedvezőbb je? lenségeket idéztek elő, ennek ellenére azonban az 1924: IV. tcikkben lefektetett programmot a későbbi költségvetésekben — és igy az előttünk fekvő költségvetésben' is —• teljes egészében fentartotta a kormány, mert hiszen mindig az lebegett szeme előtt, hogy magába a költség­vetésbe csak olyan tételek vétessenek fel, ame­lyek fedezésről minden körülmények között ké­pes lesz gondoskodni. Ezen összegeken felül a költségvetés ered­ménye pluszt mutatott. Ezen feleslegi összeg azután a költségvetéstől elkülönitve kezeltetett ós errevonakozólag a kormány külön törvényes felhatalmazáson alapuló programmot dolgozott ki, amellyel a magángazdasági élet megerősö­désére kivan sietni. Ezek az összegek a termelés fokozására az értékesítés lehetővétételére, valamint szociális intézmények segítésére használtatnak fel. Ezek az összegek azok a tulaj donképeni hasznos be­ruházások, amelyeknek forrásai három cso­portba sorozhatok. Az egyik csoportba tartoz­nak a népszövetségi kölcsönnek az 1924: IV. te. határozmányai szerint tulaijdonképen a deficit fedezésére szolgáló Összegei, amelyek a viszo­nyok kedvező alakulása folytán azonban defi­cit fedezésre nem voltak szükségesek ós igy eze­ket az összegeket hasznos beruházásokra for­díthatjuk. A második csoportiba< tartoznak azok az összegek, amelyekre már az előbb is voltam bátor rámutatni s amelyek a költségvetési év végén mutatkozó feleslegekből származnak, va­lamint azok az összegek, amelyeket a népszö­vetségi kölcsönből az, egyes közületeknek idő­közben kölcsön adott a kormány. E kölcsönök­nek bizonyos része máris befolyt, valamint azok kamatai is visszafolytak az államkincs­tár részére ,s igy ezeket szintén hasznos beruhá­zásokra fordíthatjuk. A harmadik csoportba az 1925: IX. te. 9. §-ában foglalt öszegek sorozha­tok, amelyek magába az 1924: IV. tcikkbe sem voltak belefoglalva s ennélfogva a szanálás 52. ülése 1927 május 23-án, hétfőn. céljaira nem voltak felhasználhatók. Ezek szin­tén a hasznos beruházások céljait szolgálják. Ezeknek az összegeknek felhasználása te­kintetében a törvényhozás eddig csak általános irányelveket szabott meg, a részleteket, illető­leg azok felhasználását teljes mórtékben a kor­mányra ruházta azzal a kötelezettséggel, hogy a felhasználásról a törvényhozásnak minden­kor jelentést tartozik tenni. Ilyen felhatalma­zásokat tartalmazott az 1925:XXIII. te. 2. §-a, az 1926 :IV. tcikk 2. §-a, az 1926 :XV. tcikk 14. §-a ós a már emiitett 1925:IX. tcikk 9. §-a., A kormány a vonatkozó jelentéseket az 1925/26. költségvetési évre, valamint az 1927/28. költségvetési évre az 1926/27. évi költségve­tésről szóló 1926 :XV. tcikk 13. §-ában, valamint most az 1926/27. évi költségvetés beterjesztése alkalmával adta meg a törvényhozásnak, ame­lyeket a költségvetés letárgyalása alkalmával a t. Ház tudomásul is vett. A múlt években abból a körülményből ki­indulva, hogy az e célokra fordítható összeget még csak hozzávetőleg sem lehetett előre meg­állapítani, szükséges volt, hogy a kormánynak olyan felhatalmazást adjon a törvényhozás, amelynél fogva minden plenáris tárgyalás el­kerülésével a szükséghez mérten ezek az össze­gek felhasználhatók lennének olyan célra, ame­lyekkel a magángazdasági életet, valamint a mezőgazdaságot és a kulturális célokat kielé­gíthessük. Most azonban már annyira előrehaladott az ország pénzügyi konszolidációja, hogy már körülbelül meg lehet állapítani azokat az ösz­szegeket, amelyek hasznos beruházásokra a jövő költségvetési évben felhasználhatók lesz­nek. Ennek következtében a kormány már egy szerves programmot dolgozott ki, amelynek alapján fogja ezeket a beruházásokat a jövő­• ben végrehajtani. Ezért a kormány most a fel­hatalmazási törvényjavaslatba foglalta az 1927/28. évre vonatkozó hasznos beruházások programm ját ós igy a t. Háznak alkalma lesz annak minden tételével. behatóan foglalkozni. Hogy pedig továbbra is meg legyen a lehe­tőség arra, hogy a fedezetnek az előrelátottól eltérő alakulásához lehessen ezt a programmot alkalmazni és hogy a fedezet emelkedése, avagy csökkenése következtében egyes célok kihagyassanak, avagy egyes ujabb célok meg­valósíttassanak, tehát; a törvényjavaslatban felhatalmazás foglaltatik arra nézve, hogy a kormány a meghatározott kerettől bizonyos mértékig eltérhessen, azonban minden egyes eltérésről köteles a 1 Háznak annakidején je­lentést tenni. Áttérve mostmár a törvényjavaslat rész­leteire, az 1—L szakaszok a t. Ház által már teljesen megszavazott költségvetés tételeit tar­talmazzák, ós pedig az 1. § a rendes átmeneti és beruházási kiadások végösszegeit, a 2. | a kiadásokat, a 3. § a bevételeket rovatonként, címenként és fejezetenként, a 4. § pedig a kia­dások és bevételek végösszegeit ismételve el; rendeli, hogy a költségvetés végén mutatkozó 166.640 pengő felesleg a pénztári készletek gyarapítására szolgáljon. Ezek a szakaszok épugy, mint a tulajdonkópeni felhatalmazás, azaz az állami bevételek megajánlását tartal­mazó 5. § alkotmányos gyakorlatunknak meg­felelően a már megszavazott költségvetés végrehajtását engedélyezik és szövegezésük teljesen azonos az eddig követett gyakorlattal. A 6. § megállapítja, hogy hitelátruházás a költségvetés fejezetei, címei és a dologi kia­dások, valamint a kiküldetési és átköltözködési

Next

/
Thumbnails
Contents