Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-52

Az országgyűlés képviselőházának i költségekre meghatározott és egyéb hitelei között egyáltalában nem gyakorolható, csak abban az esetben, ha a pénzügyminister ahhoz előzetesen hozzájárul, és azt a ministertanács későbben engedélyezi. Ez a rendelkezés teljesen megegyezik az előző évi gyakorlattal és igy most csak az előző évi gyakorlat kivánja ebben a költségvetési törvényben is megrögzíteni. A 7. § lényegében szintén az előző évi törvényekkel egyező s a megszavazott hitelek felhasználását a költségvetési évre korlátozza. Ez szükséges annál is inkább, mert maga az egész költségvetés arra épült fel, hogy csak egy évi szükségletet ölel fel magában, de másreszéről célszerűségi szempontból is fontos az, hogy az egyes költségvetési évek kezelésének elválasztása ezen az utón is megkönny ittessék. A törvényjavaslat 8. §-a az állami zárszámadások egyszerűsítését és a felesleges kiadások elkerülését célozza. Ez a tervbe vett egyszerűsítés lényegében tulajdonképen azt jelenti, hogy a zárszámadás ugyanolyan részletezéssel történjék, mint amilyen részletezéssel a t. Ház elfogadta a költségvetést. Ennél részletesebb zárszámadásra egyáltalában nincs szükség, annál is inkább, mert hiszen számviteli törvényeink úgyis megengedik, hogy az egyes rovatokon belül, tehát az alróvatok tétele között a hitelátruházás megtörténhetik és zárszámadási indokolásra pedig ugy sem volt szükség, csak abban az esetben, ha egyes hitelkeretek túllépettek volna a költségvetési év folyamán. Amennyiben pedig az egyes rovatok keretén belül észlelne a Legfőbb Állami Számvevőszék olyan jelenségeket, amelyeket a törvényhozásnak tudomására kell adni, a jövőben is meg fogja cselekedni, sőt erre határozottan utasitva is van, igy ez az egyszerűsítés tekintetben sem kivánja a Legfőbb Állami Számvevőszék ellenőrzésének intenzitását megbolygatni. Igy csupán csak azoknak az inkább intern jellegű részleteknek az állami zárszámadásokba való felvételét kivánja mellőzni, amelyek a költségvetési törvénnyel való összehasonlítás szempontjából jelentőséggel nem birnak, A 9. § felhatalmazza a kormányt a már emiitett hasznos beruházási tevékenység folyta^ tására. A népszövetségi kölcsönből .58 millió pengőt, az 1926/27. költségvetési év bevételi többletéből, továbbá a beruházásokra folyósított összegekkel kapcsolatban tőketörlesztés és kamat címén várható bevételekből 103.549 pen§

őt, az 1925 : IX. te. 9. §-a alá tartozó bevételekői 4,330.000 pengőt, összesen tehát 165,870.000 pengőt, vagyis 2073 milliárd 375 millió papirkoronát kivan a kormány hasznos beruházásokra forditani. Ezeik a kiadások általában megfelelnek annak a gyakorlatnak, amelyet a hasznos beruházások terén az előző években is követtünk és bízvást remélhetjük, hogy ezeknek jótékony hatása csak ki fogja mélyiteni azt az eredményt, amelyet eddig is a hasznos beruházások terén az egész ország gazdasági életének erősbödése tekintetében elértünk. Ezzel elősegíteni kivánja a kormány, hogy a tőkehiány enyhüljön, valamint azon jelenséget is eloszlatni kivánja, amelyek mutatkoztak akkor, midőn pénzünk stabilizálódott és általában véve megerősíteni kivánja a mezőgazdaságot, valamint kulturális téren is olyan beruházásokat kivan létesíteni, amelyek az analfabétizmust leküzdik és különösen a falusi nép műveltségét elősegítik. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. 2. ülése 1927 május 28-án, hétfőn. 287 (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Nem kívánom ezeket a beruházásokat egyenként felsorolni, csupán néhány egyes olyan részletekre fogok rámutatni, amelyek a munkanélküliség leküzdését, kulturális ós szociális életünk élénkítését, valamint a falusi nép helyzetét és a mezőgazdaság megjavítását célozzák. Ilyenek az ármentesitő társulatok beruházásaira nyújtandó kölcsönből több mint 9 millió pengő, egyéb vízügyi beruházásokra 3-6 millió pengő, a dunavölgyi lecsapolások folytatására pedig 1-5 millió pengő. Ezek az összegek kétségtelenül hozzá fognak járulni mezőgazdasági területeink fokozásához. Ezenkívül nagy fontosságot kell tulajdonítani annak a 2-3 millió pengőnek, amelyet tenyészállatok vásárlására kivan forditani a kormány. Intenzív mezőgazdaság intenzív állattenyésztés nélkül egyáltalában el sem képzelhető, különösen most, amikor tudjuk, hogy a körülöttünk levő államok- elzárkózottsága következtében milyen rendkívüli nehézségekbe ütközik mezőgazdasági termékeinknek elhelyezése. Ez jótékonyan elősegíti, hogy állatállományunk nemesítésével a mezőgazdaság kivitelre kerülő áruit minél nagyobb mértékben fokozhassuk. Közel 9;2 millió pengőt szán a törvényjavaslat a falusi kislakások épitósére. Ez az összeg, amely elsősorban a mezőgazdasági né~ pesség érdekeit kivánja szolgálni, nagy mértékben elő fogja segíteni, hogy a földbirtokreform során kiosztott házhelyekihez juttatott egyének megfelelő hajlék építkezéséhez kezdjenek. Ez az összeg és a lakásépítési kül öntevékenységre nyújtott 2 millió pengő kétségtelenül nagy mértékben mérsékelni fogja különösen a vidéken eddig észlelt lakáshiányt, A népszövetségi kölcsönből és a bevételi többletből közel 9*4 millió pengőt kivan a kormány közutakra és hidak építésére forditani. Nézetem szerint ez a legfontosabb tótele ennek a hasznos beruházási programmnak, mert ez épugy szolgálja a falusi mezőgazdasággal foglalkozó lakosság érdekeit, mint szolgálja egyszersmind a városi lakosság érdekeit is. Közlekedési célokat szolgál továbbá az államvasutak, beruházásaira előirányzott, öszszesen 21'4 millió és a posta-távirda és távbeszélő beruházásaira kilátásba vett 11 '6 millió pengő is. Itt külön ki kell emelnem a keleti kábel létesítését, amely Budapestet össze fogja kötni Temesvárral, valamint Belgráddal, En^ neki a tervbevett keleti kábelnek most az egyik szakasza épül ki ebből a 11 r6 millió pengőből és ez a szakasz Budapesttől Ceglédig fog terjedni. A következő költségvetési évben fogják azután ezt a vonalat továbbépíteni. Felhatalmazza ezenkívül a törvényjavaslat a kormányt arra, hogy az államvasutaknál, valamint a postánál a folyó költségvetési évben mutatkozó feleslegeket is mind beruházásokra fordíthassa. A munkaerő megóvását, tehát fontos szociálpolitikai problémát old meg az a 7 millió pengő, amelyet a kormány kórházak javítására és uj kórházak létesítésére kivan fordítani. Hiszen tudvalevő, hogy különösen a Nagyalföld, a Duna-Tisza köze kótríházak tekintetében teljesen el volt hanyagolva. Ezt kívánja pótolni a kormány ezzel a 7 millió pengő építési segély beállításával. A mezőgazdasági műveltség fokozását és az analfabétizmus leküzdését kivánja szolgálni az a 8,500.000 pengő, amelyet itt a hasznos beruházásokban erre a célra felvett a közoktatásügyi kormány. Ez az 42