Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-51

Áz-országgyűlés képviselőházának 51. ülése 1927 május 20-án, pénteken. 267 Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a 3. §4.) Elnök: Kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a 3. §-t elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvairánt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Szerb-Horvát-Szlovén királysággal egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határjelzések fentartásának szabályozása tárgyában Belgrádban 1926. évi július hó 24-én kötött egyezmények^ becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Móser Ernő előadó: T. Képviselőház! Azok a beszédek, amelyek az előbb letárgyalt javaslattal kapcsolatosan elhangzottak, világos bizonyitékai annak, hogy a magyar királyi kormány helyes és . népszerű politikát követett akkor, amikor a jugoszláv királysággal a jó szomszédi viszonyt eredményesen helyre igyekezett állítani. A javaslat, amelyet röviden ismertetni fogok, tulaj donképen kiegószitő része az előbb tárgyalt kereskedelmi szerződésnek. Tudjuk nagyon jól, hogy bár a trianoni békeszerződés, amely országunknak ezeréves egységét rombadöntötte, szomszédaink között területének nagy részét szétosztotta, igyekezett sok kérdést már magában a békeszerződésben megoldani, mégis, a kérdéseknek egész hatalmas komplexuma maradt nyitva, amelynek nyitottságát gazdasági és politikai életünk, különösen a háború utáni években, de a mai időkben is erősen megérezte. Az előttünk fekvő törvényjavaslat néhány ilyen igen fontos kérdés ^megoldását tűzi ki célul és ha a velünk szerződést kötött jugoszláv királyság részéről is meg van az az őszinteség, amely bennünket áthat, amikor ezt a szerződést megkötjük, hiszszük, hogy azok az áldatlan állapotok, amelyek oly sok súrlódásnak voltak alapjai, a két állam között meg fognak szűnni ós harmonikusabb érintkezés lesz lehetséges közöttünk és Jugoszlávia között ugy gazdasági, mint — remélhetőleg politikai tekintetben is. Tudjuk nagyon jól, hogy néhány nyitott gazdaságpolitikai és forgalmi kérdést még a határmegállapitó bizottságok igyekeztek megoldani. Ezek a bizottságok az osztrák, csehszlovák és román viszonylatban eredményeket is értek el, de nem tudtak eredményeket elérni Jugoszláviával szemben, mivel ez az állam hermetice elzárkózott minden ily kérdésnek a rendezése elől. Ennek aztán, mint előbb is mondottam az egész ország, de különösen egyes vidékek, sokszor csak egyes községek vallották kárát esztendőkön át, mert megtörtént igen gyakran, hogy testvér a szomszédban lakó testvérét nem látogathatta meg, vagy a gazda nem művelhette meg földjét, minthogy lakása és a földje között ott húzódott a trianoni határ. Ez a szerződés alkalmas arra, hogy kiküszöbölje ezeket az anomáliákat s a két állam között ugy a határ-, mint a vasúti személy-, áru-, podgyászforgalom és az átmeneti forgalom tekintetében is teljes rendet és békét teremtsen. A törvényjavaslat tulajdonképen öt szerződést tartalmaz. Ezek közül a szerződések közül három forgalmi kérdéseket szabályoz, kettő azoknak az utaknak és vassszerkezetü hidaknak fentartására és használatára vonatkozik, amelyeket a trianoni határ átszel, és végül az utolsó a határon levő határjelző kövek és egyéb i jolek használatát, illetőleg karbantartását tárgyalja. Örvendetesen állapithatom meg, amint azt az előttem szólott előadó ur is tette, hogy a tárgyalások a legnagyobb egyetértés és kölcsönös engedékenység jegyében folytak le. Hiszen másképen el sem lehetne képzelni, hogy ezek az egyezmények, amelyeket az igen t. képviselőház most tárgyal, létrejöhettek volna. Az áru- és személyforgalmat tárgyaló egyezmények a teljes kölcsönösség alapján épültek fel, amennyiben mindkét államnak egyformán biztosítják a legnagyobb előzékenységet az egyenlő tarifális- és azonos elbánást ugy a személy-, mint az áru-, illetve az átmenő áru kezelése szempontjából Hogy különösen a tranzitóforgalom biztosítása mit jelent ma nekünk Jugoszláviával kapcsolatban, azt talán nem szükséges bővebben magyaráznom, mert hiszen csak annak a kérdésnek fontosságára kell gondolnunk, hogy ká akarunk jutni a tengerhez. A tengerhez pedig tisztán és kizárólag jugoszláv vasutakon tudunk kijutni. Hasonlóan fontos a harmadik és negyedik számú egyezmény is, amennyiben gondoskodik arról, hogy azok a hidak, amelyek részben jugoszláv, részben pedig magyar területen vannak, s azok az utak, amelyeket részben hossztengelyükben, részben pedig keresztül metsz a trianoni határ, a jövőben miképen tartassanak fenn. Az egyezményben talán legfontosabb azonban az, hogy két vasúti vasszerkezetű hid fentartását a jugoszláv állam, két hid fentartását pedig mi vállaltuk magunkra. Az utolsó törvényjavaslat lényegében csak arra vonatkozik, hogy a határjelző kövek, táblák és egyéb jelek a jövőben kölcsönösen fognak fenn- és rendbentartatni, és a magyar állampolgárok által okozott rongálást vagy károkat mi fogjuk megtéríteni, illetve amenynyiben jugoszláv részről történnének rongálások vagy okoztatnának károk, azokat a jugoszláv állam fogja megtéríteni. Ezeken az alapelveken épült fel a törvényjavaslat, és miután az kiegószitő része annak a kereskedelmi szerződésnek, amelyet az igen t. Ház már elfogadott, és miután ebből csak haszon háramolhatik ránk, és abban a magyar érdekek megóvattak, kérem az igen t. Házat, méltóztassék azt általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan nyilatkozni? (Hermann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a most tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök; Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta és annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a közlekedés: és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában az 1921. évben tartott általános értekezle-