Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-51

268 Az országgyűlés képviselőházának ten megállapított egyes okmányok becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat^ tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! A Nemzetek Szövetségének egyességi okmánya 23. cikkének e) pontjában kimondja, hogy a szövetség tagjai a közlekedés és az átmenő forgalom szabadsága tekintetében szükséges intézkedéseket, valamint a Szövetség valamennyi tagjának kereskedelme számára az egyenlő elbánást külön megállapodásokkal fogják megtenni, illetőleg biztosítani. Ebből a rendelkezésből kifolyólag jöttek össze a Népszövetséghez, tartozó államok képviselői 1921-ben, Barcelonában, ahol az átmenet es a hajózás tekintetében igen nagy elvi jelentőségű megállapodásokat létesítettek. Minthogy abban az időpontban, amikor Barcelonában ezeket a megállapodásokat megkötötték, még nem voltunk tagjai a Nemzetek Szövetségének, rósztvettünk ugyan a tárgyalásokon, de ezeket a megállapodásokat a magunk részéről nem Írhattuk alá. A megállapodások azonban provideálnak arra is, hogy utólag a Barcelonában kötött megállapodásokhoz olyan államok is csatlakozhassanak, amelyek később léptek be a Nemzetek Szövetségébe. . A Barcelonában hozott megállapodásokat eddig a minket közelebbről érdeklő összes európai államok elfogadták, kivéve Jugoszláviát. Jugoszláviával azonban épen a mai napon letárgyalt egyezményben külön állapodtunk meg, hogy ugyancsak az átmenet és forgalom megkönnyítése tekintetében a. barcelonai megállapodásokat fogja alkalmazni. Nekünk tehát érdekünk, hogy mi is elfogadjuk most már a barcelonai megállapodásokat, megjegyezvén, hogy maga a megállapodás 1922. évi október 31-étől kezdve már érvényben is van. A kötelezettség reánk öt esztendőre vonatkozik. A megállapodások szerint ugyanis, amint egy nemzet csatlakozik ezekhez a megállapodásokhoz és ezt a szándókát a Nemzetek Szövetsége főtitkárságának bejelenti, a megállapodások ez e bejelentés napjától számított 90-ik napon lépnek életbe ós öt évre fel nem mondhatók. Azt hiszem, nem szükséges részletesen ismertetnem ezeket a megállapodásokat, csupán röviden megemlítem, ;

hogy a Barcelonában hozott megállapodások az, átmenet szabadságára vonatkozó egyezményből és a szabályzatból állanak. Az egyezmény jelzi a megvalósítandó célokat és az általános határozmányokat tartalmazza, a szakszerű intézkedéseket pedig az egyezményt kiegészítő szabályzat foglalja magában. Barcelonában továbbá a nemzetközi érdekű hajózható utakra vonatkozó egyezmény és szabályzat is fogadtatott el ebben az egyezményben. Ugyancsak maga az egyezmény az általános érvényű határozmány, mig a szabályzat a szakszerű magyarázatokat tartalmazza. Az egyezmény külön, részletesen megmagyarázza, hogy milyen viziutak nevezendők nemzetközi érdekű hajózható viziutaknak és melyek nem nevezhetők azoknak. Ezt feigészitőleg a barcelonai megállapodáskor, a nemzetközi érdekű hajózható utak ügyére vonatkozó egyezményhez tartozó, kiegészítő jegyzőkönyvben elhatározták, hogy minden állam lobogójának egyenlő elbánás biztosittassék és itt az államok kétféle hozzájárulási klauzulát állítottak fel: vagy minden természettől fogva hajózható nemzetközi . érdekű viziutra, amely a tenger felől hazzáférhető, vagy pedig minden hajózható viziutra. Mi, amint a tör51. ülése 1927 május 20-án, pénteken. vényjavaslat indokolása megmondja, az általánosabb értelmezést akarjuk elfogadni, tehát mind a természetes, mind a mesterséges viziutakra vonatkozóan biztosítani akarjuk az egyenlő elbánást. Kiegészíti még az egyezményt az a nyilatkozat, amely a tengerparttal nem rendelkező államok lobogójának elismeréséről szól. Ez a mi szempontunkból fontos, minthogy nekünk tudvalevően nincs tengerpartunk és igy kívánatos, hogy a mi lobogónk alatt futó hajók is elismertessenek az Óceánon. Ezek alapján kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Elnök: Kíván valaki még a törvényjavaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom.. Kivan a minister ur nyilatkozni? (Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Nem!) A minister ur nem kivan nyilatkozni, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént ismertetett törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—3. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Spitzbergák tárgyában Párizsban 1920. évi február hó 9. napján kelt szerződés becikkelyezéséről szóló törvényj avaslat tárgyalás a. Az előadó urat illeti a szó. Móser Ernő előadó: Igen t. Képviselőház! Párizsban 1920. évi február hó 9-én az Amerikai Egyesült-Államok, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Olaszország, Japán, Norvégia, Németalföld és Svédország szerződést kötöttek a Spitzbergák tárgyában. A szerződés a Spit'zberga szigetcsoportot, illetőleg a hozzátartozó Medvék-szigetét Norvégiának engedte át, természetesen azzal a kikötéssel, hogy az összes szerződő államok állampolgárai szabadon letelepülhetnek ezeken a szigeteken. Ehhez a szerződéshez annakidején mi nem járultunk hozzá. Tulaj donképen lényegileg nem is volt fontos, hogy hozzájáruljunk, mert hiszen belátható időn belül nem; igen fog sor kerülni arra, hogy magyar állampolgár ezeken a szigeteken letelepüljön. Mégis, ^minthogy a legtöbb európai állam már ratifikálta ezt a szerződóst, a kormány szükségesnek tartotta, hogy azt mi is ratifikáljuk, a jövőre való tekintettel ós különösen arra való tekintettel, hogyha netalán ezeken a szigeteken valamikor magyar állampolgárok települnének

1 le, azok jogállása biztosittassók. (Farkas István: Ha valamelyik, hajótörött magyar odakerül!) Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát! bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik'-e a most ismertetett törvényjavaslatot általánosságban,