Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-51
250 Az országgyűlés képviselőházának 51. ülése 1927 május 20-á% pénteken. nak az államoknak, ahol nézetem szerint a mi jövő gazdasági exportunk szempontjából igen tágkörü perspektiva nyilik a magyar érdekeknek. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy Törökországgal eddigi kereskedelmi forgalmunk mondhatni minimális. Ez a forgalom, jól lehet minimális, a mi cikkeink tekintetében, tehát Magyarország szempontjából aktiv, mert évenként mégis két-három milliónyi értékű különböző cikket sikerült Törökországba exportálnunk és egyedül az 1926-ik évben volt kereskedelmi mérlegünk Törökországgal szemben paszsziv, minthogy ebben az évben Törökországban több mint 7 millió értékű dohányt vásároltunk be. Az a nézetem, nekünk mindent el kell követnünk, hogy Törökországban. — ahol a viszonyok máris örvendetesen konszolidálódtak és amely állam óriási fejlődés előtt áll. amely államban kétségtelenül konstatálhatjuk minden vonalon, hogy Magyarországgal szemben a lelkekben gyökerező mélységes szimpátia segiti elő a két állam' közötti gazdasági kapcsolatoknak kiépitését és továbbfejlesztését. (Ugy van! a jobboldalon.) — megfelelően tudjuk érvényre juttatni exportérdekeinket. Törökország felé nemcsak egyes mezőgazdasági cikkekben, például igás lovakban, volt már a múltban is igen szép és jelentős exportunk, nemcsak igen fontos mezőgazdasági, ipari termékekben, hogy ezek közül is csak néhányat soroljak fel, mint a szeszben, répacukorban, hamuzsirban volt igen jelentékeny kivitelünk, hanem különösen ujabban az intenzív török gazdasági élet fellendülése folytán mezőgazdasági gépekben, (Ugy van! balfelől.) különböző mezőgazdasági eszközökben láttunk örvendetes fejlődést és ezen a téren iátok én igen szép és biztató jövőt a magyar ipar számára. Törökországgal eddig kereskedelem-politikái viszonyunk csak ideiglenes, hat hónapról hat hónapra szóló provizóriumokkal volt szabályozva. Ezek nem voltak elegendők ahhoz, hogy rendes és állandó, nyugodt gazdasági forgalmat megalapozhassanak, mégpedig épen az ottani bizonytalan viszonyok folytán, mert a külföldi kerskedő, általában a külföldi állampolgár Törökországban nem élvezte azt a támogatást az ottani hatóságoktól, főképen nem élvezte azt a birói segélyt az ottani hatóságoktól, nem élvezte azt az egyenlő elbánást a belföldi török állampolgárokkal — a kereskedelmi utazó például nem működhetett, nem dolgozhatott eléggé szabadon, — amely szükséges lett volna ahhoz, hogy két állam között a kereskedelem kifejlődhessék. Épen ebből a szempontból kell örülnünk annak, hogy végre a múlt év december 20-án Törökországgal is állandó kereskedelmi szerződést sikerült kötnünk. Ez a szerződés Törökország számára biztosítja Magyarország részéről a legnagyobb kedvezményes elbánást, mi pedig ezzel szemben Törökországtól biztosítva megkapjuk az úgynevezett lausannei vámokat. Amint méltóztatik tudni, igen t. Képviselőház, Törökországban áll fenn ezidőszerint a legrégibb ós talán az egyik legmérsékeltebb^ vámtarifa, amely még a háború alatti, illetőleg a háború előtti időkben keletkezett. A szövetséges ós társult hatalmak és Törökország között Lausanne-ban megkötött békeszerződésben ezt a vámtarifát lekötötték, mint a békeszerződiós kiegészítő részét. Ezek a vámok tehát — amelyek, amint emiitettem, igen mérsékeltek — biztosittatnak Magyarország részére is ebben a szerződésben. Azonfelül azonban kimondja a szerződés a legnagyobb kedvezmény elvét arra az esetre, ha Törökország más szerződő államokkal szemben még a lausannei vámokon alul menő vámmórsóklóseket is engedélyezne; ezeknek is birtokába jutunk tehát ennek a szerződésnek értelmében. Amint emiitettem, az egyezmény kölcsönösen a teljesen legnagyobb kedvezményes elbánást alkalmazza, mégpedig nemcsak a vámok tekintetében, hanem a vámszabályok alkalmzasánál, a vámkezelésnél, a vámvizsgálatnál és a behozott áruk elemzésének módjánál, valamint a vámok és illetékek fizetésének feltételei, a vámtótelek osztályozása,, az egyedáruságok alkalmazása, a belső adók, a vasúti fuvardíjak é& a hajózás tekintetében is. Ugyancsak szabályozza a ^szerződés — amint említettem — a kereskedelmi utazók szabad mozgási szabadságát is. A szerződés Magyarorság részére a tenyészlovakra és a nemesitett vetőmagvakra teljes vámmentességet biztosit. Ez két olyan cikk, amelynél igen nagy exportórdekeink vannak Törökországban. Ezenkivül külön lekötöttük Törökországgal szemben a különböző bútorok lausannei vámtételeit is. Törökország javára mi a legnagyobb kedvezményen felül adtunk még tarifális kedvezményeket is néhány olyan tétek-e, amelyek speciálisan Törökországot érdeklik', igy a kézi csomózásu török szőnyegre', amely a 603-as tarifatétel alá tartozik. Itt a gyapjufonalból készült' szőnyegnél 1600 aranykoronás váni/ helyett 900 koronára, a ^selyemfonalból készült szőnyegnél 10.000 koronáról 6000 koronára, a másféle szőnyegnél 2000 koronáról 1000 koronára mérsékeltük le Törökországgal szemben a vámtételeket. Ezenkivül adtunk kedvezményt Törökországnak piacára, mégpedig igen lényegeset, a 100 aranykoronás vámot 10 aranykoronára mérsékeltük, ugyanúgy, mint ahogyan annak idején Spanyolországgal szemben a banánnak vámját leszállítottuk. Ezekivül Törökországnak az édesgyökérnél 12 aranykoronáról 8 aranykoronára történő mérséklést adtunk. Törökország lekötötte továbbá számos, különösen Törökországot érdeklő déligyümölcsnél, török olivabogyónál és más cikkeknél a szerződéses telpeket. Ezenkivül kötelezettséget vállaltunk. Törökországgal szemben abban a tekintetben is, hogy Törökországban évenként 600.000 kilogramm mennyiségű török dohányt fog a magyar dohányjövedék bevásárolni. Ez olyan 1 kötelezettség, amely különösebb jelentőséggel nem bir, amennyiben a Törökországban évenként vásárolni szokott dohány mennyisége rendszerint felül szokta haladni ezt a mennyi ; séget . Az egyezmény maga ket év tartamára köttetett. Azért csak ilyen rövid időrei, mert két év múlva lejár Törökországnak a lausannei S7or"ző'dése ós erre az időre Törökország természetesen igyekszik magának a szabad kezet f°ntairfani. Abban az esetben azonban, ha a szerződés felmondása egyik részről sem történik meg, a szerződés automatikusan meghoszszabbittatik hathónapi felmondási időhöz kötve. Á szerződés részletes tárgyalásánál bátor leszek egy, a szerződést aláiró záró jegyzőkönyv magyarázatát tartalmazó függeléket javasolni, amely megmagyarázza, — miután Törökországban ezidőszerint papirvámok vannak, — hogy amennyiben a török valuta változnék, milyen változás estében nyernek az indexek a vámtételek kiszámításánál szintén megfelelő alkalmazást. A papirvámokat ugyanis a török tarifa szerint bizonyos fix szorzószámmal szokták kiszámitani.
