Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-50

Az országgyűlés képviselőházának 50, ülése 1927 május 19-én, csütörtökön. 241 Magyarország között a kereskedelmi forgalom. Azok az aggályok, amelyek annakidején a francia szerződéssel szemben elhangzottak, kétségtelenül túlzottak voltak, mert a tapasztalati tények azt bizonyítják, hogy a francia szerződés, amely még jelenleg is érvényben van, a magyar iparra és termelésre kihatásaiban tényleg nem volt olyan katasztrofális, mint ahogyan azt sokan megjósolták. (Szabó Imre: Tízezrével vannak munkanélküliek az utcán!) Mégis a szerződés életbelépte óta — a szerződés tudvalevőleg múlt éyi február hó 21-én lépett életbe — alig egy félévvel már tisztán állott előttünk, hogy hol kell módosítanunk a szerződést, hol vannak olyan magyar és hol vannak olyan francia érdekek, amelyek az alapszerződésben nem_ jutottak kellő kifejezésre és amelyek szempontjából egy uj revizió mutatkozik szükségesnek. A magyar kormány élt az alapszerződésben biztosított ama jogával, amely szerint 1926 július 1-től kezdve bármikor bejelenthette a szerződés revíziójára irányuló elhatározását és e jogával élve, a delegátusok a múlt év őszén Parisban össze is jöttek, ahol általános engedékenységgel és kölcsönös megértéssel sikerült a most tárgyalás alatt álló revizionális szerződést keresztülvinni. Akik annak idején a Franciaországgal megkötendő szerződést kifogásolták, főleg azt hangsúlyozták, hogy Magyarország és Franciaország igen távol lévén egymástól, kereskedelmi forgalmunk Franciaországgal olyan minimális. hogy e forgalom és ez érdekek szempontjából igazán nem állanak arányban azok az áldozatok ós engedmények, amelyeket mi Franciaországnak adtunk. Attól eltekintve, hogy — mint hangoztattam — egy kisérleti szerződésről van szó. még politikai szempontok is kívánatossá tették, hogy mi Franciaországgal szemben a legnagyobb előzékenységgel és engedékenységgel, súlyos áldozatok árán is, létesítsünk szerződést, mert ezzel is dokumentáljuk azt a készségünket, amelyet minden szerződés megkötésénél tényekkel és nemcsak kijelentésekkel igyekszünk bebizonyítani, hogy mi, igenis, békére törekszünk és be akarunk kapcsolódni mielőbb és teljesen az európai gazdasági vérkeringésbe s e békés szándékunkat azzal dokumentáljuk, hogy igyekszünk súlyos áldozatok és nagy engedmények árán is minden számbajöhet'ő európai állammal rendes kereskedelmi szerződéseket kötni. Hogy a francia szerződésnek mégis volt, még pedig örvendetes kihatása a mi kereskedelmi forgalmunk szempontjából, erre nézve elég. ha az azóta kifejlődött külkereskedelmi forgalom adatait nézzük, amennyiben azt láthatjuk, hogy mig 1924-ben és 1925-ben, tehát a szerződés életbelépte előtt, a Franciaországból Magyarország felé irányuló behozatal 11— 12.000.000 aranykorona körül mozgott, addig 1926-ban ez a behozatal egyszerre 22% millió aranykoronára emelkedett. Franciaországba irányuló kivitelünk egészen minimális volt, a szerződés hatása folytán azonban a 2,500.000 aranykoronát kitevő kivitelünk ugyancsak a duplájára emelkedett. A szerződés kihatásai azonban leginkább a folyó évi. még ideiglenes adatokból tűnnek ki. amelyekből azt látjuk, hogy az 1927. év első három hónapjában — annak ellenére, hogy ebben az időben kereskedelmi mérlegünk átlag nagyon passziv és sajnos, ez a passzivitás még jelenleg is, az utolsó hónapokban is igen jelentékeny — Franciaországba különösen mezőgazdasági cikkekben örvendetes ós várakozáson felüli erős kivitel indult meg. A legfontosabb cikkek, hogy csak néhányat emlitsek: a libamáj, a száraz bab, borsó, bükköny, muharmag, napraforgó, tökmag, burgonya, nyersdohány, keserűvíz, búzaliszt, rozsliszt, fosztatlan és fosztott ágy toll, tollszár, kenderkóc, csiriz, továbbá néhány iparcikkünk, amelyekre nézve, mint méltóztatnak látni, épen a szerződés biztosított részünkre igen kedvezményes vámtételeket, igy magnezit, tégla, lokomobil, gőzcséplőgép, vasúti személykocsi és egyéb cikkek. A revizió alatt a mi igyekezetünk oda irányult, hogy az uj szerződésből kihagyasisanak az azokra a cikkekre adott vámkedvezmények, amely cikkek, amint az eddigi tapasztalatokból láthattuk, Franciaországból vagy egyáltalán nem jöttek be, vagy számbavehető mennyiségben nem jöttek be hozzánk, hanem Franciaországnak adott kedvezményeket a legnagyobb kedvezményes eljárás alapján a többi államok, Ausztria, Németország ós Olaszország vehették igénybe; továbbá kihagytuk azokat a cikkeket is, amelyeket nálunk ugyan egyáltalán nem termelnek, tehát a magyar termelés, a magyar ipar érdekeit nem sértette az ezekre a cikkekre nézve adott vámkedvezmény, ezek azonban kereskedelempolitikai készségünket gyengítették; ezek olyan cikkek, amelyeket a következő tárgyalásokon más államoknak fogunk tudni oda adhatni rekompenzációként. Másrészt a mi kérésünk és óhajunk odairányult a reviziós tárgyalások során, hogy azoknál a cikkeknél, amelyeknél tényleg azt tapasztaltuk, hogy az alapszerződésben túlságosan mérsékeltük a vámvédelmet és ennek következtében tényleg a magyar termelés sínylette meg a francia versenyt, igyekeztünk jobb tételeket elérni, kisebb mérsékléseket adni Franciaországnak, ezzel szemben pedig igyekeztünk Franciaországot más téren olyan cikkeknél rekompenzálni, amelyeknél a mi termelési érdekeink nem voltak sértve. Hogy csak a legfontosabbat emlitsem meg, kimaradt például az uj szerződésből a 158. szám alatt felsorolt kakaóporra, a 362. szám alatti kencére, a 365. szám alatti lakkokra, a 385. számú enyvre adott vámkedvezmény. Kimaradt a 416. szám alatti Írógépszalagokra adott vámkedvezménv, a 444. szám alatti szalieilsavra, valamint a 445. szám alatti a cetil szalicil savra, vagyis aspirinre ad ott vámkedvezmény. Ezeket a tételeket, amint előre is sejtettük, tényleg nem a francia ipar, hanpm a német ipar vette igénybe. Kimaradtak továbbá, amint emiitettem, azok a cikek is. amelyeket mi ugyan nem gyártunk, de Franciaországból sem volt e cikkekből behozatalunk. (Helyeslés.) Ilyen a 905. tari faszám alatti optikai lencsékre, a 906. szám alá tartozó szemüvegekre, a 907. szám alá tartozó szinházi látcsövekre, a 910. szám alá tartozó zongorára, pjaninóra és harmóniumra, a 918. szám alá tartozó grammofonokra adott vámkedvezmény. Ezzel szemben mi is kaptunk Franciaországtol a minimális vámtételekben lényeges kedvezményeket, amint emiitettem, legnagyobbrészt mezőgazdasági cikkekre, igy friss libamáj, belek, burgonya, aszaltszilva, cukor, sárgabarackiz. gerebenezett kender. friss hagyma és fokhagyma, paradicsomkonzerv, közönséges fehér bor. gyógyszerek, villamosáramszámlálók, uti mozdonyok, kaucsuk játékszerek, egyes gvógyszer, vegyészeti szerek. A C-listában, vagyis abba a listába, amely 34*