Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-50

242 Az országgyűlés képviselőházának 5 a\k a felsorolt cikkeknél a francia vámtarifa maximális és minimális tételei között százalékos kedvezményt kaptunk, szintén különböző cikkek vétettek fel, mint cement, rudak, pléhek és drótok, rézből és annak ötvözeteiből, amilalkohol, egyes -organotherapiai készítmények, háziinari hímzések, kosárkötőárul: stb. Nagyjában ezekben voltam bátor a szerődést ismertetni. Kérem a t. Házat, méltóztassék a szerződést általánosságban és részleteiben is elfogadni, (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásra következik^ Berki Gyula jegvző: Temple Rezső! Temple Rezső: T. Képviselőház! A Franciaországgal kötött pótegyezményt általánosságban és részleteiben is elfogadom, nemcsak azért, mert bizalommal állok a kormány mellett, hanem elfogadom két indokból. Az egyik indok az, hogy talán ugyanebben az órában, ugyanebben a percben a francia Chambre des Députés-ben a francia autonóm vámtarifát tárgyalják és igy ez a szerződés rövid életű, nem hosszú életű lesz. A másik indok az én megállapitásom szerint az, hogy ez a szerződés javított kiadása az első egyezménynek, jobb, /lékünk kedvezőbb feltételekkel jön, tehát a? elfogadása mellett kell nyilatkoznom. Mielőtt azonban az idő rövidségére való tekintettel nagy ecsetvonásokkal rátérnék a szerződésre, kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor az első izben szólalok fel az igen t» Házban, megbízóimmal szemben, akiknek ideológiája, gondolatmenete messze van a magyar-francia szerződéstől és talán nem tud^ják megérteni, hogy az ő képviselőjük miért nem az ő érdekükben szólal fel a Házban, hanem tőlük teljesen messze álló, más kereskedelmi szerződésnél. Az én álláspontom az hogy magyar képviselő a magyar képviselőházban nem pártérdekeket, nem osztályérdekeket, nem felekezeti érdekeket, sőt nem az ő választókerületének érdekeit tartozik elsősorban szem előtt tartani, hanem elsősorban az egész népnek, az egész nemzetnek egységét és másra, mint lelkiismeretére felszólalásában ne hallgasson. Amikor pedig én felszólalok ennél a tárgynál, teszem ezt azért, mert lelkiismeretemre hallgatva, azt hozom ide a fórumra, amivel az utóbbi években intenziven foglalkoztam, amihez értek. (Élénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy már békében a háború előtt Franciaország azok közé a kevésszámú államok közé tartozott, amelyekkel Ausztria-Magyarországnak tarifális szerződése volt. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy nekünk már akkor voltak Franciaország irányában olyan érdekeink, amelyek arra késztettek, hogy ne a legtöbb kedvezmény alapján, hanem tarifális módon kössünk szerződést vele. Számok nélkül egy szerződéshez igazán nehéz hozzászólni és én nagyon sajnálom, ha talán untatom a t Házat ezekkel az adatokkal, de mégis kötelességem nagy vonásokban, képet alkotni arról, hogy milyen a mi gazdasági viszonylatunk Franciaországgal. (Halljuk! Halljukí) Ha ezt nézzük. 1913-ban a külkereskedelmi statisztikából azt látjuk, hogy ugy behozatalunkban, mint kivitelünkben — csak egyedül véve Magyarországot, Ausztriát nem számítva — Franciaország a hetedik helyen állott. 1913ban behoztunk Franciaországból 25-7 millió korona értékű árut és kivittünk oda 21*7 millió korona értékű árut. Franciaországból való be. ülése 1927 május 19-én, csütörtökön. hozatalunk értéke 26%-ban esetit drágakövekre és igazgyöngyökre, 9%-ban gyapjúra, 6%-ban celluloidra.. 6%-ban selyemszövetekre, 5% pezsgőre, 3% kikészitett bőrökre és igy tovább. Ami Franciaországba való kivitelünket illeti, 1913ban 23% fürészelt nrafára — erdőségeinket elvesztettük, — 14% nyersselyemre, 10% bárdolt műfára — tehát megint elvesztett erdőinkből; — 9% dohányra, 6% tojásra, 5% torpedókra, — a fiumei torpedógyárat szintén elvesztettük; — 4% szárazbabra esett és igy tovább. Az 1925. és 1926. évi statisztikai adatok öszszehasonlitásából le lehet vonni azután a konzekvenciát arranézve, hogy ez a szerződés mit jelent. Franciaországból 1925-ben behoztunk 13 millió, 1926-ban 2*8 millió aranykorona értékű árut. Franciaországra nézve tehát ez a szerződés rendkívül előnyös volt, mert hozzánk való kivitele csaknem megkétszereződött. A mi behozatalunk pedig Franciaországgal szemben 1925-ben a 11-ik, 1926-ban a 10-ik helyet foglalta el, tehát eggyel előre húzódott. Viszont, ha most már exportunkat nézzük, azt látjuk végeredményben, hogy mig ebből a szempontból Franciaország 1925-ben a 11-ik helyen volt, 1926-ban a 12-ik helyre csúszott vissza. Ezekről a részletekről nem akarok hoszszabban beszélni, csak egy pár adatot szeretnék kihozni szembeállítva krassz módon az 1925. és 1926. évi helyzetet. 1925-ben 4%, 1926ban 9% esett a behozatalunk értékének tűre, ebből látható, hogy az emelkedett. A gyapjúszövet 7%-ról 9%-ra emelkedett, az automobil megmaradt 7-en, cipészáru 3-ról 7-re emelkedett, a selyemszövet 7-ről 6-ra csökkent, pamutfonál 7-ről 6-ra csökkent', pamutszövet 10-ről 5-re csökkent, pneumatik 4-ről 5-re emelkedett, selyemfonál 2-ről 4-re emelkedett stb. E szerint az tudom végeredményben megállapítani, hogy csak egy árucsoportnál volt az arány stabil, 7-nél emelkedett', 7-nél pedig csökkent. Mi a tanulság ebbőH Az, hogy a francia szerződés vámleszállitásának az árucsoportok felénél, a legnagyobb kedvezmény folytán, más, Magyarországba importáló államok látták hasznát. Ugyanígy áll ez az exportra nézve is. Exportáltunk 1925-ben tűzálló téglát 19%-ban, 1926-ban' 21*5%-ban, tehát ez emelkedett. A villamosgépeknél és 'készülékeknél — ez roppant érdekes dolog — 0-7%-ról felment 16%-ra, a szárazbabnál 5%-ról 16%-ra, a tollnál 5%-ról 7%-ra, a libamájpástétomnál 2%-ról 7%-ra, a motoros cséplőgépeknél 4%-ról 6%-^ra és igy tovább. A szerződés előnyeit tehát a iní exportunk terén főleg villamossági iparunk, gépiparunk, cséplőgép- f és konzerviparunk — utóbbi a libamájpástétommal — érte el. Nem tehetek róla, de sajnálattal kell konstatálnom, hogy az, amit a.z igen t. előadó ur tavaly januárban — szintén mint előadó — remélt, hogy mezőgazdasági cikkeink exportja emelkedni fog, nem következett be. Ami ipari érdekeltségünk hatalmas támadását illeti, ez azért volt annakidején, mert hiszen az első szerződés igen súlyos vámleszállitásokat tartalmazott. Az a javaslat, amely most' előttünk van, ezt elejtette s a szerződéses vámleszállitásokban. cacaonál stb., amint az előadó ur nagyon helyesen mondotta, egészen megváltoztatta a szerződést. Ha vizsgálom, hogy az uj szerződésnek mi lehet a hatása, a magam részéről az egészből csak egy hatást várhatok és ez az, hogyha Franciaországban a valuta stabilizálódni fog, akkor a mi iparunknak igenis van kint versenyképessége, mert hiszen akkor a munkabé-