Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-50

240 Az országgyűlés képviselőházának 5 got abból az egyoldalú izoláltságból, amelyben még az utóbbi években volt ós amely ennek folytán a magyar külpolitika szempontjából jelentős viymány, a magyar nemzet szempontjából ós a jövő élet szempontjából pedig nagy jelentőségű tény. Erre a nagyjelentőségű tényre hivatkozva, kérem a képviselőházat és _ az országgyűlést, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot egyhangúlag magáévá tenni. (Lelkes éljenzés, hoszszantartó taps a jobb- és baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az Olaszországgal 1927 április 5. napján Rómában kötött barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződós becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Élénk éljenzés.) Többség. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3. terjedő 'paragrafusait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. (Lelkes éljenzés.) A javaslat harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Görgey István előadó: T. Ház! A mindenkori magyar kormányok évről-évre kaptak a törvényhozástól általános felhatalmazást, hogy a külállamokkal kereskedelmii és forgalmi viszonyainkat ideiglenesen szabályozhassák. A legutóbbi ilyen felhatalmazás az 1926:

VI. t.-cikkben foglalt felhatalmazás volt, amelynek hatálya azonban a múlt év végével lejárt s igy szükséges, hogy a törvényhozás újból ilyen felhartalmazást adjon a kormánynak annál is inr kább, mert — mint méltóztatik tudni — kereskedelmi szerződési hálózatunk kiépítése folyamatban van, a kormány egymásután köti meg a szomszédos államokkal és a többi számba jöhető államokkal a szerződéseket, ideiglenesen azonban szükséges, hogy tarifális engedményeket nem tartalmazó szerződéseket a kormány e felhatalmazás alapján köthessen. Ez a törvényjavaslat tehát teljesen azonos felhatalmazást tartalmaz, mint a már megadott felhatalmazások, azzal a különbséggel, hogy miután most már ennek az évnek derekán vagyunk, ez a felhatalmazás nem a folyó év végéig, hanem 1928. év végéig lenne a kormányzatnak megadandó. Ez a törvényjavaslat abban is különbözik az eddigi felhatalmazásoktól, hogy ebben a felhatalmazás ideiglenes jellege még külön is kidomborodik azáltal, hogy a törvényjavaslat kimondja, hogy a kormány ezen felhatalmazás alapján csakis olyan szerződéseket és megálla'. ülése 1927 május 19-én, csütörtökön. podásokat köthet, amelyeknek időtartama három évnél, felmondási ideje pedig 6 hónapnál nem hosszabb. Egyebekben a törvényjavaslat az eddigi felhatalmazása törvf'—' v

e! teljesen egyforma. Még egy felhatalmazást tartalmaz ez a törvényjavaslat a kormány részére. Az 1924: XXI. tc.-be beiktatott uj magyar autonóm vámtarifa 2. §-a ugyanis a vámtarifa életbeléptétől számított két évre a kormány ré^re m^adta azt a felhatalmazást, hogy a vámtarifa helyes értelmezése, továbbá a vámtarifa egyes hézagainak pótlása és hasonlók érdekében az első két év alatt változtatásokat eszközölhessen, miután azonban az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy teljesen uj vámtarifának kezelése és az életbe való átültetése sokszor téves magyarázatokra és értelmezésekre ad okot, szükségesnek mutatkozott ezt a felhatalmazást még egy esztendőre meghosszabbítani. Ezek alapján kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az egyes különállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vasry nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfog-adta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, az t, 2„ 3. és 4. szakaszokat, melyek észrévétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván. annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a Franciaországgal 1925. évi október hó 13-án kötött és az 1926 :V. tcikkbe iktatott kereskedelmi egyezményhez 1926. évi december hó 18-án kötött pótegyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Görgey István előadó: T. Képviselőház! Azt hiszem, még mindnvájunk emlékezetében él ÍZ fi meglehetősen erős vita, amely a múlt évben a Franciaországgal megkötött szerződés tárgyalása alkalmával itt elhangzott. Annak idején ugy a kereskedelemügyi, mint a külügyminister urak hangoztatták a vita során, hogy ez a szerződés, amelyet Franciaországgal megkötöttünk, tulaj donképen egy kísérleti szerződés, .mert nem állottak rendelkezésünkre egy jó szerződés megkötésénél feltétlenül szükséges gyakorlati tapasztalatok, miután Franciaország és a jelenlegi csonka Magyarország közötti külkereskedelmi forgalomról helyes képünk és pontos adataink nem voltak. Ugyanis nemcsak amiatt, hogy Magyarország egyharmadára csonkittatott meg, hanem amiatt is... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Görgey István:... hogy Franciaország területében megnagyobodott és Franciaországban is egészen uj termelési fejlődés alakult ki, nem tudtuk pontosan, hogyan fog kialakulni egy következő megfelelő kereskedelmi szerződés hatása alatt Franciaország és