Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-49

Az országgyűlés képviselőházának • van szükség, megint nem eleven vallomást, hanem holt és ki nem elégítő aktatömeget fog kapni. A felebbvitel eltart ezekben az alkalmazotti perekbea, — ahol szegény emberek nyomorúságos garasairól van szó, — hat-nyole hónapig, sőt ha a per tárgya annyi, hogy a Curia illetékes a feliebbvitelben, akkor egy esztendeig is várakozni kell. Sokat lehetne beszélni arról az alkalmazottellenes szellemről, amely legújabban megnyilvánul a munkaügyi bíráskodásban: a gazdasági viszonyoknak a tekintetbevétele az alperes felé és nem a jogkereső és a gyengébb fél, a felperes felé. Annyira uzussá vált, hogy folyton a gazdasági viszonyok romlását, a gazdasági viszonyok nehézségét számítják be azok Kai a sokszor igen teherbiró vállalatokkal, üzemekkel és üzletekkel szemben, amelyekkel a teljesen vagyontalan alkalmazott áll szemben. Azonkívül azt is kifogásoljuk, hogy az újonnan felállított tanácsokból hiányzik a munkaügyi hozzáértés, a szociális érzés, amit a 38-as Schwickertanácsban annyiszor kellett elismeréssel konstatáltni. Ezek az uj tanácsok meg szokták a földbirtokrendezési recipe szerinti Ítéletmondást, rendszerint az erősebb fél védelmében és ennek legkirívóbb példája, — amelyre külön kell felhívnom a minister ur figyelmét, — a 32-es Székely-tanács, ahol az alkalmazottnak úgyszólván soha sincs igaza. Nagyon kell kérnem az igazságügyminister urat, hogy vizsgáltassa felül ezeket a példátlanul szigorú ítéleteket arra illetékesekkel és legyen figyelemmel arra, — ezt külön van okom kérni, — hogy milyen ügyvédek képviselik ez előtt a tanács előtt a munkaadókat. Az uj tanácsok Ítéletei a teljes jogbizonytalanság képét mutatják és megtörtént, hogy egy héten belül hajszálnyira azonos perekben, egymástól eltérő ítéleteket hoztak. Általában kezd érvényesütni, különösen a vidéki munkaügyi bíráskodásban a jura novit Curia abban az értelmezésben, hogy csak a Curiának kell ismernie a jogot. így pl. Sopronban egy bankhivatalnoknak, aki a fiók egész könyvelését végezte, felmondási időként csak három hónapot ítéltek meg azzal az indokolással, hogy csak négy éve van a vállalatnál, holott a rendeletnek idevonatkozó szakaszában egész világosan két év a forduló; tehát a bíró urnák sem kellett volna egyebet megtenni, mint a rendeletnek egészen világos rendelkezését elolvasni. A szolgálati idő kalkulációjánál is egészen határozott és súlyos visszafejlődés észlelhető. Eddig a szolgálati időbe beszámították a felmondási időt is, ami természetes is, mert ez tényleg olyan idő, amelyet az alkalmazott a munkáltató szolgálatában tölt el. Most vannak ítéletek, amelyek minden törvényes alap és minden jogérzék nélkül a felmondási idő beszámítását megtagadják. Ennek az elbánásnak az alkalmazott különösen három esetben vallja súlyosan kárát: amikor a felmondási idő a két éven túli szolgálati idő elérését jelenti, tehát magasabb felmondási idő járna neki ; amikor a felmondási idő az öt éven felüli szolgálati idő elérését, tehát a végkielégítési igényt jelenti és végül amikor a felmondási idő beszámítása a nyugdíjigénynek, a tíz esztendőnek elérését jelenti. A felmondásra vonatkozólag különben a rendelet imperative intézkedik, hogy az csak írásban történhetik. Általános jogelv viszont az, hogv a hallgalás nem beleegyezés. Ezzel szemben a fent emiitett Székely-tanács egy konkrét esetben kimondotta, hogy az egy hónapra szóló felmondás az alkalmazottal szemben jogos volt, mert az alkalmazott, amikor ezt szóbelileg közölték vele, hallgatott, már pedig ezen uj joggyakorlat szerint a hallgatás beleegyezést jelent. A próbaidőre vagy határozott időre szóló szerh ülése 1927 május 18-án, szerdán. 219 ződések egyoldalú felbontásásánál sérelmes a gya korlat. Előfordult, hogy valakit próbaidőre szerződtettek, annak megkezdésére azonban be sem hív ták és így módot sem adt k neki arra, hogy képességéről, vagy alkalmatlanságáról bizonyságot tegyen és mialatt a próbaidőre való behivását várta, egyéb munkaalkalmat mulasztott el. Ezzel szemben semmiféle kártérítést nem ítéltek mer neki, holott pedig a rendelet 5. §-a itt is egész világosan intézkedik. A rendelet 4. §-a szerint a szezonra szóló szerződés határozatlan időre szóló szerződésnek számit. Az első fok a rendelet világos szavai szerint ítélt, a tanács ennek ellenére elutasította az alkalmazottat követelésével. Egy másik sérelem az, hogy a határozott időre szóló szerződés egyoldalú és igazságtalan felbontásakor csak a felmondási időt ítélik meg, nem pedig a hátralevő kikötött határozott időben megállapított időt. Csak abban az esetben ítélik meg, ha az alkalmazott bizonyítani tudja, hogy hasonló állást saját hibáján kivül nem tudott kapni, aminek bizonyítása úgyszólván teljesen és tökéletesen lehetetlen. Súlyos sérelem a munkaköröknek a megállapítása. A rendelet nem sorolja fel taxatíve a fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottakat. (Simon András: Régi bírói gyakorlat van itt !) Most, hogy olyan tanácsok foglalkoznak vele, amelyek eddig nem vettek részt ennek a gyakorlatnak a kialakulásában, amelyek egyáltalán nem ismerik a magánalkalmazotti munkabeosztást és munkakört, ezek leminősítik azokat a munkaköröket, amelyek időközben a bírói gyakorlatban kialakultak, ami az alkalmazottak érzékeny károsodásával jár. Az utóbbi időben különben is állandó gyakorlat, hogy az alkalmazott munkakörét a munkáltatónak joga van egyoldalúiag az alkalmazott beleegyezése nélkül, akár alacsonyabbra is megváltoztatni. Ezzel az alkalmazotatt nem csupán önérzetében sérti meg, hanem a felmondási és végkielégítési eshetőségeit is csökkenti, A Curia szerint a munkakör megállapítása a szolgáltató szuverén joga. (Simon András : Ez nem áll!) A képviselő urnák rendelkezésére bocsátom az ítéleteket. Elnök: Figyelmeztetem képviselőtársunkat, hogy beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. (Rothenstein Mór: Legalább lojálisán lehetne kezelni ezt a kérdést.) Kéthly Anna: Azonnal befejezem. A rendelet 6. §-a értelmében nem kell egyébb, minthogy a munkaadó a felmondást közvetlenül megelőzőleg alacsonyabb munkakörbe helyezze át az alkalmazottat és ezzel megment a maga számára jó néhány hónapi felmondási költséget. Mindezeket azért tartottam szükségesnek az igazságügyiminister ur elé felhozni, hogy ezeknek a sérelmeknek tárgyában sürgősen intézkedni szíveskedjék. Elnök : Az igazságügyminister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képviselőház ! Az 1891: XVII, te. értelmében nekem a bíróság felett főfelügyeleti jogom van, a bírósági szervezeti törvények értelmében azonban ez a főfelügyeleti jogom nem terjed ki arra, hogy én a bíróságok érdemi munkájához akár irányító, akár kritizáló, akár óhajtó módon is hozzászólhassak. (Simon András: Mi lenne a független bíróságból? 0 Azokra a kérdésekre, amelyeket igen t. képviselőtársam abirói ii életek anyagi vonatkozásainak kritikájában elmondott, ebből az elvi álláspontból kifolyólag hozzá nem szólhatok és hozzá nem is szólok. Amit azonban az alakiakra vonatkozólag, az eljárási részre vonatkozólag mondott, arra a 30*