Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-49

216 Áz országgyűlés képviselőházának Most pedig áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláló Borbély-Maczky Emil képviselő ur. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az interpellációt felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »Tárgy: Miskolc város házhelyigénylőinek az OFB. elnöki tanácsa által megállapított túlmagas árainak tár­gyában. Kérdés: Hajlandó-e a földmivelésügyi és igazságügyi minister ur az öt év óta húzódó mis­kolci házrendezést nyugvópontra juttatni ugy, hogy az igénylők a házhelyeket a helyi forgalmi áron birtokba vehessék ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Borbély-Maczky Emil: T. Képviselőház ! A miskolci házbelyrendezés ügyében kívánok felszó­lalni. Sokáig meditáltam, hogy elmondjam-e inter­pellációmat, mert ha ilyen dolgokat bolygat az ember, könnyen érheti a demagógia vádja, ki azooban ismeri az én egyéniségemet, tudja, hogy ettől nagyon messze állok. Interpellációmmal csak azt szeretném elérni, hogy a kisemberekben a hit, a bizalom, a tekintély tisztelet fenmaradjon ugy, mint a múltban volt, fenmaradjon a f öldbir­tokrendező biróság iránt is, amelynek minden egyes tagja iránt én magam is tisztelettel visel­tettem. Továbbá azt a célt akarom elérni, hogy Miskolcon ez az öt éve húzódó ügy, amely kis­emberek kálváriáját jelenti, végre nyugvópontra jusson, hogy ezeket a kisembereket meg tudjuk nyugtatni. Miskolcon és Diósgyőrben 1922-ben kezdődött meg a házhelyrendezés. A diósgyőri vasgyári munkások részéről, akikhez később csatlakoztak az állami és városi tisztviselők, a vasutasok, a tényleges és nyugalmazott katonatisztek, akik között sok a rokkant ; igen sok ebben a csoport­ban az özvegy is, ugy hogy ma a házhely igényi ők száma 1240-en felül van. A diósgyőr-vasgyári munkások először békés utón akarták megvenni a háztulajdonosoktól azokat a telkeket, amelyek Miskolc és Diósgyőr,között feküsznek. A háború előtt ugyanis egy parcellázó részvénytársaság alakult azzal a céllal, hogy Miskolc és Diósgyőr között bizonyos földeket házhelyek céljaira par­cellázom De mivel a háztulajdonosokkal meg­egyezni nem tudtak, a részvénytársaság semmi­féle eredményt nem tudott elérni, tehát egysze­rűen feloszlott s tagjai egymást közt osztották szét a földeket. Miskolcon három csoport alakult meg. Az egyikben vannak a diósgyőri-vasgyári munkások és vasutasok, akiknek a házhelyei Miskolc és Diósgyőr között vannak. A másik csoportba tar­toznak a városi és állami tisztviselők; ez a csoport Miskolc és Csaba között igényelt földeket. A har­madik csoport, amelyben túlnyomórészt katona­tisztek, árvák, rokkantak, özvegyek foglalnak helyet, valamint altisztek, a Miskolcról Szentpéter felé vezető ut mentén, az úgynevezett Buzavásár­tér mentén igényeltek földet. .' 1926 márciusában a helyi viszonyokkal isme­rős kiküldött euriai biró igen méltányos áron állapitotta meg a házhelyek árát, úgyhogy ebbe az igénylők is belenyugodtak. A házhely tulajdo­nosok azonban ezt a határozatot megfellebbezték és 1926-ban a" biróság másodfokon lényegesen, tetemesen felemelte az árakat. A házhelyigénylők már ebbe is belenyugodtak volna, de az OPB elnöki tanácsa az Ítéletet felülvizsgálván, azt csaknem teljesen megváltoztatta, úgyhogy sok helyen majdnem száz százalékkal emelték fel a házhelyek árát. Méltóztassanak megengedni, hogy pár adattal szolgáljak arra vonatkozólag, kiknek és milyen mértékben emelték fel a házhelyek árát. Mielőtt azonban erre rátérnék, meg kivánom jegyezni, 49. ütése 1927 május 18-án, szerdán. hogy 63 hold föld árát az elsőfokú biróság Ítéle­tétől az OFB tanácsának Ítéletéig 2,061.250,000 koronára emelték fel. Kérdem a t. Házat, hogyan tudják ezen szegény kisemberek, e,ek a tiszt­viselő emberek ezt a rettenetes összeget Összehozni, úgyhogy azt ki is tudják fizetni ? Például Komjáthy Andor nevezetű ur földjé­nek az árát a következőképen állapították meg négyzetölenként. Az elsőfokú biróság 149,375 koro­nában állapitotta meg egy négyszögöl föld árát, úgyhogy 200 négyszögöl ára 29.875,000 korona lett. (Rassay Károly: Ez őrület! Olyan magas ez az ár, hogy ezért Pesten is kaphat telket!) A másodfokú biróság 173,750 koronában álapitotta meg egy négyszögöl árát, úgyhogy 200 négyszögöl föld, amennyi egy házhelyhez kell, eszerint kere­ken 34 millió koronába kerül Az elnöki tanács azután négyszögölenként 222,500 koronában álla­pította meg egy négyszögöl föld árát, tehát eszerint 200 négyszögöl terület ára 44 millió korona. Egy hold föld nyersszántó ára tehát — én is birtokos ember vagyok, ismeiem mi a föld értéke, pláne azon a vidéken, ahol lakom — 200 millió korona. (Mozgás.) Amire ezek az emberek az utakat le­adják, a csatornázást elvégzik, egy hold föld, vagyis nyolc házhely 356 millió koronába kerül. Igen t. Ház! Azt hiszem, majdnem felesleges tovább is beszélnem ezekről a dolgokról. (Felkiál­tások: A számok beszélnek!) Ezzel már mindent bebizonyítottam. Bebizonyítottam, hogy olyan képtelen és lehetetlen árak ezek, amelyeket egy­szerűen nem tudnak megfizetni. Most ez az 1200 ember a legkétségbeejtőbb helyzet előtt áll. Mi fog most történni ? Az fog történni, hogy az illetők nem mernek építkezni, sőt 350—400-an már is vannak, akik vissza akarnak teljesen lépni ezeknek a házhelyeknek az átvételétől. A többiek pedig beugranak a mélységbe és a sötétségbe, mert ha ezt a házhelyet átveszik, — amint kénytelenek egy páran átvenni, mert hiszen ki tudja, külön­ben talán az utcára kerülnének, — akkor beugrot­tak az adósságba. Miskolc városában már ugy állt az utóbbi időben a helyzet, hogy ha nem is teljesen a város központjában — ezt nem mon­dom én sem — de a helyi viszonyok ismeretében igenis állithatom, hogy a külső városrészeken 350 millió koronáért már lehetett kapni egy kétszáz kvadrátöles házhelyet felépített villával. Most az elnöki tanácsnak erre az intézkedésére természe­tesen Miskolcon ugy felszöktek az árak, hogy azokat ma képtelenség megfizetni. Amikor ezek az emberek megtudták az elnöki tanácsnak ezt az áremelését, a legnagyobb kétségbeeséssel jöttek fel hozzám és kértek, hogy vezessem őket az elnöki tanács, illetőleg Tóth János elnöki tpiáeei elnök ur elé. Én el is vittem oda egy kük«#t get, amelyben résztvettek a munkások, r észt vet teL a tisztviselők, résztvettek a rokkantak és az öz­vegyek is. Ott sajnos, elég ridegen és hidegen fogadtak bennünket Mégis, hogy ezek az emberek ilyen rettenetes lelkiállapotban ne utazzanak vissza, átvittem őket a földmivelésügyi ministeriumba, ahol a minis­ter ur más elfoglaltsága miatt nem tudott bennün­ket fogadni. Schandl Károly államtitkár ur részé­ről ellenben a legnagyobb megértést tapasztaltuk, a legnagyobb szeretettel és jóakarattal karolta fel az ügyünket. (Éljenzés a jobboldalon.) Birtokom­ban van az az átirat, amelyet az államtitkár ur az OFB elnöki tanácsához intézett, kérve, hogy amennyire csak lehetséges, vegyék ezt az ügyet revízió alá. Nagyon természetes azonban, hogy végső és utolsó fokú döntésről lévén szó, ezidő­szerint már aligha fogunk ott va ami eredményt elérhetni. Igen t. Ház ! Van azonkívül olyan házhely­tulajdonos, földtulajdonos, aki már nem tudta

Next

/
Thumbnails
Contents