Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-45
Az országgyűlés képviselőházának 45, ülése 1927 május 12-én, csütörtökön. 11 Mutasson a t. minister ur egy országot, vagy várost, ahol az önkormányzatban kinevezett elemek vannak. Nagyon kíváncsi vagyok arra, van-e a világon másutt és nemcsak Magyarországon olyan város, ahol megvan valósitva, hogy az autonómiákba nemcsak választott, haneni más is bekerülhet. Mert ez az autonómia lényege. Nagyon érdekel engem, hogy a világon hol van erre példa. Nem tudom, hogy milyen különleges viszonyok indokolják ezt, mert az autonómia, mint önkormányzat, azt jelenti, hogy a lakosság a maga megválasztott (kiküldöttjei utján intézi-. kedik a maga hatáskörében. Lehetetlenség, hogy ehhez kinevezett elemek járuljanak, igy hivatalfőnökök, akik mindenféle hivatalokból összegyűjtetnek és odaültetetnek a városi képviselőtestület tagjai közé. Nagyon kérem a minister urat, legyen kegyes a majd előterjesztendő törvényjavaslathoz mellékelni az európai és amerikai városok kodifikációját, mert érdekel bennünket, hogy a külföldön mi a helyzet. Ez is hozzátartozik ahhoz, ha egy törvényt kellőkép akarnak előkészíteni. Ismernünk kell a külföldi metropolisok helyzetét is. Magam részéről tehát a legteljesebb mértékben tiltakozásomat fejezem ki az ellen, — amint megtettem annak idején a régi nemzetg-yülésen isi — hogy az önkormányzat választott tagjai közé kinevezett elemek is bekerülhessenek. A címet nem fogadom el. (Helyeslés balfelöl) Elnök; Szólásra következik! Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva senki nincsen! Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem,!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Seitovszky Béla belügyminister: T. Ház! (Bálijuk! Halljuk!) Ugy Wolff Károly, mint Bródy Ernő képviselőtársaim felszólalása tekintetében csak utalhatok tegnap elmondott beszédemre. Sajnálom, hogy a képviselő urak nem voltak itt. Én azzal a szeretettel, tárgyilagossággal és körültekintéssel szóltam ehhez a kérdéshez, mint amilyen körültekintést, óvatosságot, tapintatot és objektivitást a t. képviselő urak tőlem kérnek. Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy az uj fővárosi törvény megalkotása nem könnyű, hanem igen súlyos és nehéz feladat. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy elég erősnek és elég hozzáértőnek érzem magam ahhoz, hogy egyedül oldjam meg ezt a kérdést. Én a hozzáértőket, akiknek ehhez élettapasztalásuk van és akik e tekintetben tanáccsal is tudnak szolgálni, e törvény megalkotásiánál meg fogom hallgatni. Tegnap is kijelentettem, hogy az érdekelteket igenis, be akarom vo : nni e törvény megalkotásába, mielőtt azt a t. Ház elé. mint kész tör vény javaslatot beterjeszteném. Annyira ágas-bogas a mostani törvény és annyim ágas-bogas ügyeket lesz kénytelen az uj törvény felkarolni, hogy ehhez igen nagy élettapasztalás, a törvények igen beható ismerése s — amint kifejeztem magam — a mammuth-adminiszítráció alapos ismerése szüksé ges ahhoz, hogy ez a törvény előkészíttessék j Ezért a kérdés megoldása nem fog abbanyr tempóban és iramban megtörténhetni, mksí ahogy azt magam is szeretném. JÍJI A fővárosi törvény reformjának kérdése nem mai keletű, nem is 1920-ban merült fel, hiszen már sok elabonátum volt s majdnem minden időszakban volt errenézve előmunkálat. Nekem ma még kész javaslatom nincs, még tervezetem sincs, ez. a tervezet azonban készül. Lehet, hogy a főpolgármester urnák is van tervezete, lehet, hogy nincs, — nem tudom — de neki is lehetnek ideái, lehetnek és bizonyára lesznek másoknak is, és ha tudomásomra jutnak, ezt az anyagot is a legnagyobb örömmel és készséggel fogom felhasználni, mert ezek révén akarom a törvényt megalkotni. Méltóztattak mondani, hogy az a törvényjavaslat ne induljon ki animozitásból. Tegnap jelentettem volt ki, hogy az összes érdekeltek fogjanak e kérdésben össze és mindenki adja a tervezethez a legjavát annak, amit elképzel, hogy egy olyan törvény alkottassák, amely a a főváros továbbfejlődésének alapját képező gyökér legyen, ne pedig akadályozója a fejlődésnek. Én nem akarom a főváros autonómiáját csonkítani, elvenni, ellenkezőleg: egy életrevaló autonómiát szeretnék a fővárosnak adni, hogy az adminisztráció is olyan legyen, — bármenynyire is nehéz és nehezen áttekinthető mammuth-voltánál fogva — hogy a felelősség kérdése jobban kidomborodjék mint ahogy ez az utóbbi évtizedekben törtónt. Eleinte 1872-ben primitív volt az adminisztráció és a városi élet is kevéssé fejlődött. De azután oly iramban indult meg a főváros fejlődése, hogy mindnyájunkat csak büszkeséggel tölthetett el, hogy ebből a törvényből kinőtt a főváros és most — mondhatom — talán az egész világ egyik legszebb fővárosa Budapest. Nekem nem lehet célom, hogy ezt a fővárost a maga további fejlődésében meggátoljam, hanem az uj fővárosi törvénnyel akarom megadni a lehetőséget további fejlődésére. Ma a főváros külön gazdasági életet jelent a maga üzemeivel és a közt szolgáló nagy fővárosi adminisztrációjával s. ennek továbbfejlesztése ma már nemcsak a fővᙫi. hanem az ország érdeke is. (Helyeslés.) Ne méltóztassék tehát azt hinni, hogy én kizárólag a főváros szempontjából, partikulárisán akarom ezt az egész ügyet kezelni. Az ország érdekében kívánom ezeket a lépéseket megtenni és kapcsolatba is hozom a többi törvényhatóságok reformjával, mert azok is kinőttek már a fennálló törvények kereteiből. Elvégre, 40—50 esztendő elmúlott már s nem állhatunk meg, mert aki nem halad, — amint mondottam — az elmarad, és ahol élet nincs, ott s tagnáció áll be, a stagnáció pedig nem élet, hanem inkább a halálhoz hasonlatos. Lehetetlen észre nem venni az élet haladását és az élet szükségeit a vármegyei törvényhatóságoknál épugy, mint magánál a székesfővárosnál. Itt a lendület természetesen sokkal nagyobb, egészen más természetű, más igényeket van hivatva kielégíteni, mint a vármegyei törvényhatóságok, hiszen! maga székesfővárosunk majdnem egyhetedét képezi az ország lakosságának. (XJgy van! Ugy van!) Kár volna ezt a fővárost elhanyagolni a mai súlyos és nehéz időkben, de ügyelni kell arra, hogy elsősorban a fontos szükségességeket létesítse, s csak ha még marad annyi anyagi ereje, akkor e, szépítse a fővárost, — akkor térjen a adásokra. y a törvényjavaslat milyen formában gesen ide a Ház asztalára kerülni, m sem tudom előre megmondani, 2*
