Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-45

Az országgyűlés képviselőházának 45, ülése 1927 május 12-én, csütörtökön. 11 Mutasson a t. minister ur egy országot, vagy várost, ahol az önkormányzatban kine­vezett elemek vannak. Nagyon kíváncsi va­gyok arra, van-e a világon másutt és nem­csak Magyarországon olyan város, ahol meg­van valósitva, hogy az autonómiákba nem­csak választott, haneni más is bekerülhet. Mert ez az autonómia lényege. Nagyon érde­kel engem, hogy a világon hol van erre példa. Nem tudom, hogy milyen különleges viszo­nyok indokolják ezt, mert az autonómia, mint önkormányzat, azt jelenti, hogy a lakosság a maga megválasztott (kiküldöttjei utján intézi-. kedik a maga hatáskörében. Lehetetlenség, hogy ehhez kinevezett elemek járuljanak, igy hivatalfőnökök, akik mindenféle hivatalokból összegyűjtetnek és odaültetetnek a városi képviselőtestület tagjai közé. Nagyon kérem a minister urat, legyen kegyes a majd elő­terjesztendő törvényjavaslathoz mellékelni az európai és amerikai városok kodifikációját, mert érdekel bennünket, hogy a külföldön mi a helyzet. Ez is hozzátartozik ahhoz, ha egy törvényt kellőkép akarnak előkészíteni. Is­mernünk kell a külföldi metropolisok helyze­tét is. Magam részéről tehát a legteljesebb mér­tékben tiltakozásomat fejezem ki az ellen, — amint megtettem annak idején a régi nemzet­g-yülésen isi — hogy az önkormányzat válasz­tott tagjai közé kinevezett elemek is bekerül­hessenek. A címet nem fogadom el. (Helyeslés bal­felöl) Elnök; Szólásra következik! Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva senki nincsen! Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem,!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Seitovszky Béla belügyminister: T. Ház! (Bálijuk! Halljuk!) Ugy Wolff Károly, mint Bródy Ernő képviselőtársaim felszólalása te­kintetében csak utalhatok tegnap elmondott beszédemre. Sajnálom, hogy a képviselő urak nem voltak itt. Én azzal a szeretettel, tárgyi­lagossággal és körültekintéssel szóltam ehhez a kérdéshez, mint amilyen körültekintést, óva­tosságot, tapintatot és objektivitást a t. kép­viselő urak tőlem kérnek. Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy az uj fővárosi törvény megalkotása nem könnyű, hanem igen súlyos és nehéz feladat. Ne méltóztassanak azt hinni, hogy elég erős­nek és elég hozzáértőnek érzem magam ahhoz, hogy egyedül oldjam meg ezt a kérdést. Én a hozzáértőket, akiknek ehhez élettapasztalásuk van és akik e tekintetben tanáccsal is tudnak szolgálni, e törvény megalkotásiánál meg fogom hallgatni. Tegnap is kijelentettem, hogy az érdekelteket igenis, be akarom vo : nni e törvény megalkotásába, mielőtt azt a t. Ház elé. mint kész tör vény javaslatot beterjeszte­ném. Annyira ágas-bogas a mostani törvény és annyim ágas-bogas ügyeket lesz kénytelen az uj törvény felkarolni, hogy ehhez igen nagy élettapasztalás, a törvények igen beható isme­rése s — amint kifejeztem magam — a mam­muth-adminiszítráció alapos ismerése szüksé ges ahhoz, hogy ez a törvény előkészíttessék j Ezért a kérdés megoldása nem fog abbanyr tempóban és iramban megtörténhetni, mksí ahogy azt magam is szeretném. JÍJI A fővárosi törvény reformjának kérdése nem mai keletű, nem is 1920-ban merült fel, hiszen már sok elabonátum volt s majdnem minden időszakban volt errenézve előmun­kálat. Nekem ma még kész javaslatom nincs, még tervezetem sincs, ez. a tervezet azonban készül. Lehet, hogy a főpolgármester urnák is van tervezete, lehet, hogy nincs, — nem tudom — de neki is lehetnek ideái, lehetnek és bizo­nyára lesznek másoknak is, és ha tudomá­somra jutnak, ezt az anyagot is a legnagyobb örömmel és készséggel fogom felhasználni, mert ezek révén akarom a törvényt megal­kotni. Méltóztattak mondani, hogy az a törvény­javaslat ne induljon ki animozitásból. Tegnap jelentettem volt ki, hogy az összes érdekeltek fogjanak e kérdésben össze és mindenki adja a tervezethez a legjavát annak, amit elképzel, hogy egy olyan törvény alkottassák, amely a a főváros továbbfejlődésének alapját képező gyökér legyen, ne pedig akadályozója a fejlő­désnek. Én nem akarom a főváros autonómiáját csonkítani, elvenni, ellenkezőleg: egy életrevaló autonómiát szeretnék a fővárosnak adni, hogy az adminisztráció is olyan legyen, — bármeny­nyire is nehéz és nehezen áttekinthető mam­muth-voltánál fogva — hogy a felelősség kér­dése jobban kidomborodjék mint ahogy ez az utóbbi évtizedekben törtónt. Eleinte 1872-ben primitív volt az adminisz­tráció és a városi élet is kevéssé fejlődött. De azután oly iramban indult meg a főváros fej­lődése, hogy mindnyájunkat csak büszkeséggel tölthetett el, hogy ebből a törvényből kinőtt a főváros és most — mondhatom — talán az egész világ egyik legszebb fővárosa Budapest. Nekem nem lehet célom, hogy ezt a fővárost a maga további fejlődésében meggátoljam, hanem az uj fővárosi törvénnyel akarom megadni a lehető­séget további fejlődésére. Ma a főváros külön gazdasági életet jelent a maga üzemeivel és a közt szolgáló nagy fő­városi adminisztrációjával s. ennek továbbfej­lesztése ma már nemcsak a fővᙫi. hanem az ország érdeke is. (Helyeslés.) Ne méltóztassék tehát azt hinni, hogy én kizárólag a főváros szempontjából, partikulárisán akarom ezt az egész ügyet kezelni. Az ország érdekében kívá­nom ezeket a lépéseket megtenni és kapcsolatba is hozom a többi törvényhatóságok reformjá­val, mert azok is kinőttek már a fennálló tör­vények kereteiből. Elvégre, 40—50 esztendő el­múlott már s nem állhatunk meg, mert aki nem halad, — amint mondottam — az elmarad, és ahol élet nincs, ott s tagnáció áll be, a stagná­ció pedig nem élet, hanem inkább a halálhoz hasonlatos. Lehetetlen észre nem venni az élet haladását és az élet szükségeit a vármegyei törvényhatóságoknál épugy, mint magánál a székesfővárosnál. Itt a lendület természetesen sokkal nagyobb, egészen más természetű, más igényeket van hivatva kielégíteni, mint a vár­megyei törvényhatóságok, hiszen! maga székes­fővárosunk majdnem egyhetedét képezi az or­szág lakosságának. (XJgy van! Ugy van!) Kár volna ezt a fővárost elhanyagolni a mai súlyos és nehéz időkben, de ügyelni kell arra, hogy el­sősorban a fontos szükségességeket létesítse, s csak ha még marad annyi anyagi ereje, akkor e, szépítse a fővárost, — akkor térjen a adásokra. y a törvényjavaslat milyen formában gesen ide a Ház asztalára kerülni, m sem tudom előre megmondani, 2*

Next

/
Thumbnails
Contents