Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-49

Az országgyűlés/képviselőházának 49. ülése 1927 május 18-án, szerdán. 205 a második esetben pedig azt fogják panaszolni, hogy túlsók egyént alkalmazunk vagy veszünk igénybe a forgalmiadó lebonyolítására. < , Egyre azonban rá kell mutatnom; abba nem tudnék belemenni, hogy valamilyen előjegyzéssel próbáljuk a kérdést megoldani. (Neubauer Ferenci Csak az állatforgalmiadónál!) Mért tessék elhinni, hogy ahhoz, aki a vásáron eladta az állatját, utóbb megyek el és utólag akarom behajtani a forgalmiadót, az illető később sokkal nagyobb zaklatásnak és sokkal kellemetlenebb, eljárásnak fogja ezt tekinteni, mintha tőle a helyszínen vonják le a forgalmiadót. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Ismerni kell a nép psychológiáját. Bizonyos vagyok benne, hogy az ilyen megoldás az egész vonalon rendkivül nagy elégedetlenséget váltana ki. Ha pedig olyan dolgok történnek, amilyeneket itt is hallottam, — eddig konkrét panaszokat ebben az irányban nem kaptam, tehát a dolgot kivizsgálni nem áll módomban, — hogy megadóztatják előre a vásárosokat és lefoglalják az árukat, (Esztergályos János: Igen! — Fábián Béla: Beadtam Írásban az adatokat a pénzügyministeriumba !) akkor tessék ezekkel a ," konkrét adatokkal hozzám jönni, ón a legesélyesebben el fogok járni és az illetőknek tényleg nem sokáig lesz módjukban ilyent tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldaon.) Ami az adóellenőrök számát illeti, csak arra akarok rámutatni Fábián Béla igen t. képviselőtársammal szemben, hogy amikor átvettem a pénzügyi tárcát, nem tudom pozitive, de ha jól emlékszem, mintegy ötezer ilyen adóellenőr volt. E téren tehát mégis csak eredményről számolhatok be. Nem mondom, hogy ez nagyon ideális foglalkozás; sőt azt hiszem, hogy ez a foglalkozás az illetőkjiek époly kellemetlen, mint a feleknek. Nekem azonban az az érzésem, hogy naprólnapra javul a helyzet. A magam részéről nem is mulasztok el semmit, hanem mindent elkövetek, hogy a zaklatás teljesen kiküszöböltessék, mert hiszen nem érdeke a pénzügyi igazgatásnak, .hogy zaklatás utján próbáljunk eredményt elérni. Én ma is azt állítom, hogy tényleg sokan vannak az adóellenőrök, annak azonban, hogy nem tudom még a kérdést egészem megoldani az a magyarázata, hogy itt tulajdonkepen egy vegyes szisztémával állunk szemben. Az állami adminisztráció keretében igen csekély a száma ezeknek az alkalmazottaknak — mindössze ötvenen vannak — és tulajdouképen a városok alkalmazzák az adóellenőrök zömét. (Fábián Béla: Csak névleg a városok, mert a pénzügyministerium forgalmiadó ügyosztálya írja rájuk, hogy mennyit és kit, íalkaimazzanak!) Rögífcön rátérek erre is. Tapasztaltam azt, hogy nem egy helyen tényleg sokkal többen vannak, mint amennyire szükség lenné. Tapasztaltam azt is, hogy nem elég körültekintéssel jártak el az alkalmazásnál és teljesen igazat adok igen t. képviselőtársamnak, hogy vannak olyan esetek is, ahol a díjazás ténylegr túlzott. A túldíjazás azonban nem abból következik, mintha az állam adna jutalékot, mert itt a jutalékrendszert beszüntettem, ellenben a városok jutalmazzák az őket megillető félszázalék forgalmiadórészesedésből áz adóellenőröket. (Fábián Béla: A pénzügyministerium irja elő! Nem tudom, a pénzügyminist'er urnák megmondják-e. — Zaj) : "' Ennek a kérdésnek á rendezésénél még tovább kívánok menni. Épen azért bekértem az összes adatokat arra vonatkozólagj hogy a városok kiket alkalmaznak az adóellenőröknek, milyen foglalkozásuk volt azelőtt, továbbá, hogy milyen díjazással, milyen jutalékkal vannak alkalmazva, stb. Azt hiszem, hogy a városoknak is érdekük az, hogy minél kevesebb zaklatással történjék ezeknek az adóknak behajtása. Ha azt látom a beérkező adatokból, hogy igaza van igen t. képviselőtársamnak vagy pedig a más oldalról történt felszólalóknak, például abban, amit Neubauer t. képviselőtársam mondott a vásári árusokat illetőleg, nem fogok késni a megfelelő rendelkezésekkel. De azt el kell hogy ismerje igen t. képviselőtársam is, hogy végeredményben nagyon sokat javult a helyzet. Emlékszem rá, hogy volt idő, amikor nap-nap után a küldöttségek nagy számát fogadtam. Ma, hála Istennek, hónapok eltelnek és egy küldöttséghez sincs szerencsém. (Propper Sándor: Megunták már a panaszkodást) Higyje el, t. képviselőtársam, nem unták meg, hanem lassanként kialakult a helyzet és — amint Sokorópátkai Szabó István igen t. r képviselőtársunk mondja, — a fizetési készség most már inkább megvan, ami szintén nagyban hozzájárul a helyzet javulásához. Nem áll tehát az, hogy azért volna nagyobb a forgalmiadóbevétel, mert a közegek nagyon kérlelhetetlenek a behajtásban, -— amint Esztergályos képviselőtársunk mondja. (Esztergályos János: Ugy van!) Megnyugtathatom igen t. képviselőtársamat, hogy sehol többet nem. hajtunk be, mint amennyit be kell hajtani, mert többet nem lehet behajtani. De hogy mégis magyarázatát adjam a forgalmiadó növekedésének: méltóztassanak elővenni a külkereskedelmi statisztikát, azt fogják látni, hogy a behozatal óriási mértékben növekszik, ami egyúttal azt jelenti, hogy idebenn is megnövekedett a forgalom. Már maga ez is igazolja á forgalom növekedését és az ebből előálló több bevételt. (Esztergályos János: Hát a sok csőd és kény szeregyezség!) A csődök és kény szeregyezségek pedig egy természetes folyamat eredményei, amely folyamat a gazdasági életnek abból a felélénküléséből következett, amelynek az eredménye a forgalmiadó növekedése is. Ami a jövőt illeti, az urak nagyon felkapták a 100 évet. Elsősorban rá akarok mutatni itt arra, hogy nagy tévedés azt hinni, mintha a háború előtt nem lett volna forgalmiadó. Volt, csak másképen nevezték. De a forgalmiadó, mint olyan, valamilyen formában megvolt, tehát nem egészen uj adónem; a háború és az utána következő idők — hogy így fejezzem ki magamat — csak kidurvitották a forgalmiadót. Én nagyon hálás leszek t. képviselőtársaimnak,— hiszen megfigyeltem, hogy eddig minden adót törölni, vagy leszállítani akartak •— ha megmutatják, hogy a forgalmiadó eltörlése esetén hogyan lehet megoldani az államháztartás kérdéseit, Ugylátszik, hogy az összes európai pénzügyministerek rendkivül rosszak, mert a forgalmiadó nélkül nem tudnak dolgozni és mindenikük hálás lenne, ha valaki meg tudná mutatni, hogyan lehet annak bevételeit mellőzni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Németországban leszállították a forgalmiadét.) Ne méltóztassék arra se hivatkozni, hogy Németországban le van szállítva a forgalmiadó, mert csak tessék megnézni és meg méltóztatnak látni, hogy nem vált be a leszállítás: az állam igen nagy bevételeket veszített, ami a költségvetést elég súlyosan érinti és a leszállításnak a gazdasági életre nem volt különösebb jó hatása, tehát a leszállítás semmi irányban sem