Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-48
156 r Az országgyűlés "képvisel öházánt hetné ezt a magánvállalkozó. Kérem: tehát a ipénzügyminister urat, szíveskedjék ezt is felülvizsgálni és> szíveskedjék módot adni arra, hogy az igazán művészi munkát végző magyar vésnökmunkáso'k a magyar pénznek vésési munkájában résztvehessenek és ezt ne idegen munkásoknak kelljen elvégezniiök. T. Képviselőház! A kereskedelmi tárca költségvetésénél szólottam már az Államvasutak rekonstrukciójának kérdésről is. Itt azért elevenítem fel újból ezt a kérdést, mert ugy látom, hogy a mi beruházási költségeinknél mesze tartunk még attól, hogy megfelelő módon lehetne a Magyar Államvasutakat rekonstruálni. Oka ennek az, hogy nincs elegendő pénz azoknak a rekonstrukciós munkálatoknak elvégzésére, amelyek nélkül a Magyar Államvasutak nem alakulhatnak át rentábilis üzemmé. Különösen fontos ez most, amikor mintegy 5600 vasúti kocsinak átadásáról van szó és amikor vasúti kocsiparkunk úgyis leromlott állapotban! van. Ilyen körülmények között a pénzügymíinister urnák mégis csak közre kellene működnie abban, hogy olyan külföldi kölcsönt szerezzen, amely elegendő lesz a Magyar Államvasutak rekonstrukciójára. Ahogy én szakkörökben megtudtam, körülbelül 300—400 millió pengőről volna szó. Ilyen összeg szükséges a Magyar Államvasutak komoly rekonstrukciójához. A munkavállalás szempontjából tartom szükségesnek ezt részünkről megemlíteni. A munkanélküliség, ugyanis még mindig igen elszomorító számokat mutat. Sokan azt hiszik már, hogy a különböző építkezések következtében a munkanélküliség talán apadóban van. Egyes iparágakban, amelyek közvetlenül az építkezéssel vannak vonatkozásban, tagadhatatlanul így van, azonban azokban az iparágakban, amelyek az építkezéssel erős vonatkozásokban nincsenek, a munkanélküliség nemcsak hogy nem enyhül, hanem igenis — a leghatározottabban kell ezt kijelentenem — erősen emelkedik. Épen ezért kellene az építkezéseken kívül olyan nagyobbszabásu intézkedéseket tenni, amelyek lehetőséget adnak egyéb szakmák foglalkoztatására is. Az Államvasutak rekonstruálását látnám olyan nagyobbszabásu munkának, amely azután nagymértékben hozzájárulna ahhoz, hogy a még meglévő munkanélküliség is erősebben visszafejlődjék. A Magyar Államvasutakat olyan kereskedelmi vállalkozásnak kell tekinteni, amely csak akikor rentábilis, ha megfelelően van rendbehozva, ha vagonok a kellő mennyiségben állanak rendelkezésre, ha az áruszállítást, a személyszállitást megfelelőien tudja lebonyolítani, ha nincsenek árutorlódások. Különösen szakkörök' tudnák azt legjobbon megállapítani, hogy milyen nagy hiányosság van még ezen a téren. Épen azért nem kellene visszariadni attól, hogy nagyobb külföldi kölcsönnel segitsünk ezen a bajon és itt a pénzügyminister úron múlnék az egész dolog. A pénzügyminister urnák kellene a külföldön olyan irányban tanácskozásokat folytatnia, hogy kifejezetten az Államvasutak számára ilyen külföldi kölcsön legyen megszerezhető, mert' amit evvel a külföldi kölcsönnel végezni tudnak az Államvasutak termelőképességének fokozásaira, az bőven behozza azokat a kamatokat, amelyeket ezért a külföldi kölcsönért fizetni kell. Azt hiszem, hogy a külföld az Államvasutaknak megfelelő feltételekkel szívesen bocsát rendelkezésére ilyen kölcsönt, mert épen az Államvasutak; volna az a kereskfedelmil vállalkozás, amely íügyles vezetlés és k 48. ülése 1927 május 17-én, kedden. kellő rendbehozás után a legnagyobb könnyedséggel tudna eleget tenni ilyen köles önfeltételeknek és akkor sokkal többet használna az ország gazdasági helyzetének is, mert egyrészt munkaalkalmakat teremtene, másrészt a vasúti forgalmat könnyebben bonyolítaná le. Ha tehát csak ezt a két körülményt említem meg, már ez a kettői is erős mértékben járulna hozzá ahhoz, hogy gazdasági életünkben mindkevesebb legyen az a hiba ós az a baj, amely ezidőszerint fennáll. Nagyjában ezeket voltam bátor a pénzügyi tárca költségvetésénél megemlíteni. Nagyon kérem a pénzügyminister urat, méltóztassék beható megfontolás alá venni mindazokat a dolgokat, amiket megemlítettem, mert ezek olyan kérdések, amelyeket nem lehet egészen figyelmen kivül hagyni, olyan kérdések, amelyeknek megoldása gazdasági életünk meg javulásához feltétlenül hozzájárulna. Necsak az a politika honosodjék meg, amely ezideig tapasztalható volt, hanem történjék változás olyan irányban, hogy necsak az adóalanyok adóterheinek állandó növelésével iparkodjanak az állam bevételeit fokozni, hanem történjenek olyan irányú intézkedések is, amelyek az adóalanyok külön megterhelése nélkül is több bevételt jelentenek az államnak. Az államvasutakat mai állapotában meghagyni egyenesen bűn, egyenesen könynyelmüség és én ki merem jelenteni azt, hogy nem áll ÍZ cl feltevés, hogy ezen nem lehet változtatni, mert igenis lehet, csak egy kissé merészebb elgondolást kell belevinni az ügy rendezésébe és kissé ügyesebb vezetést és akkor ezeket a kérdéseket sokkal jobban és előnyösebben lehetne megoldani. Miután' adórendszerünkben, amely az egész pénzügyi költségvetésnek alapja, nem látom azt a biztató körülményt, amely szegényebb néposztály terhein könnyítsen, a pénzügyi kormányzat iránt nem tudok bizalommal lenni, és ezért a pénzügyi tárca költségvetését nem tudom elfogadni a részletes, tárgyalás alapjául. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Berki Gyula jegyző: Homonnay Tivadar! Honion ii ay Tivadar: T. Képviselőház! Ejőttem szólott igen t. képviselőtársam a pénzügyi tárca keretébe tartozó kérdésekről nagy részletességgel szólott, de amint észrevettem, szólott a kereskedelmi tárca keretébe tartozó kérdésekről is. Ugy látom, hogy a magyar parlamentarizmusnak hibája az^ hogy az egyes tárcák általános vitájánál úgyszólván elölről kezdődik az egész általános vita. Ahogy végignézem és ahoigv figyeltem az egyes külföldi költségvetéseknek tárgyalását, — nem is akarok az angol példára hivatkozna, ahol nagyobb költségvetéseket tárgvalnak s ahol azt tapasztaltaim például a legutóbbi költségvetésnél is. hogy alig két-három hét alatt végeztek nemcsak az általános-, hanem a rész^ letes vitával is, (Kabók Lajos: Elmegyünk Angolországba!) — azt látom, hogy ezekkel szemben a mi költségvetési tárgyalásaink évek hosszú sora óta — mint mondottam — abban 1 a hibában szenvednek, hogy az esryes reszorttárcákniál újból elkezdődik az általános vita, pedig itt szerintem már csak szavazni kellene azok felett) a tételek felett, amelyek az egyes tárcák fejezeteiben és rovataiban jutnak kifejezésre. De néni akarok most önmagammal, ezzel az elvi álláspontommal szembehelyezkedni. Az általános vitában rajtam kivül álló okok miatt nem volt módomban felszólalni, méltóz-
