Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-48

Áz országgyűlés "képviselőházának kor beláthatjuk <azt, hogy igen csekély az az összeg 1 , amelyet a pénzügyi kormány uj épüle­tek emelésére most be tudott állitani. De meg­nyugtató az a körülmény, hogy a pénzügymi­nister ur kilátásba helyezte, hogy a bevételi feleslegekből még egy tekintélyes összeget fog épületek emelésére forditani, ami különösen a vidéki ipar fellendítésével fontos szociális problémát old 1 meg. Elgyébkéntf ezek a beruházási összegek a következő célokra vannak felvéve: Uj adóhivatalok építésére 720.000 pengő, pénzügyőri laktanyák építésére 174.000 pengő, az oiroszvári, szobi és nyirábrányi Vámhiva­tali épületeikre, valamint a 'hidasnémeti-i és kelebiai tisztilalkások 'építésére 116.000 pengő, vámőrsógi laktanyák folytatólagos építésére, vételére és berendezésére 174.000 pengő, a sátor­aljaújhelyi és egri pénzügyi paloták befejezé­sére, valamint a zalaegerszegi pénzügyi palota megkezdésére 857.000 pengő, összesen tehát 2,041.600 pengő. Áttérve most már a bevételekre, a pénz­ügyi tárca bevételi előirányzata az összes tár­cák között a legnagyobb fontosságú. A költ­ségvetés előirányzatának ezzel a részével azon­ban mégsem kívánok olyan részletesen foglal­kozni, Imint amiÜyen mértékben ennek nagy fontossága megkivánná, abból az okból indulva ki, hogy hiszen a pénzügyminist er ur megtar­tott expozéjában iaz egész 'állami 'életre vo­natkozólag teljes képet nyújtott már a t. Háznak. Az általa elmondottakhoz nekem úgyszól­ván alig volna valami hozzátenni valóm, mégis rá akarok mutatni a pénzügyministeriumi költségvetés bevételi részénél a múlt évivel szemben mutatkozó 29.000.000 pengő többletre. Ugyanis ezen összegből a tulajdonképeni köz­szolgáltatási bevételekre 27,220.600 pengővel nagyobb összeget látunk előirányozva, mint amennyi az 1926/27. évi költségvetésben volt. Ez a többlet azonban kizárólag a vámbevéte­leknél mutatkozik, amennyiben a multévi 67*1 millió pengő előirányzással szemben most 102-3 millió pengő, vagyis 35,159.000 pengővel nagyobb összeg van előirányozva. Erre nézve meg kell említenem, hogy az 1925/26. évi költ­ségvetésben 99.528.000 pengővel voltak előirá­nyozva a vámbevételek. Ezzel szemben annak ellenére, hogy ebben az időben a tényleges be­vételek igazolták ezen előirányzat helyességét. mégis az 1926/27. évi költségvetésben 32,430.000 pengővel kisebb összeget irányzott elő a pénz­ügyi kormányzat, mint az előző évben. Ezt azért tette, mert a megkötendő kereskedelmi szerződések vámmérséklő hatására számított. Az eddigi eredmények azonban azt mutatták, hogy a sorozatosan megkötött kereskedelmi szerződések ellenére a tényleges vámbevételi eredmények mégis sokkal nagyobbak voltak, mint amennyire a pénzügyi kormány számi­tott. Ez mindenesetre a külkereskedelmi for­galom megnövekedéséből, valamint a vásárló­képesség emelkedéséből állott elő és minden­esetre kétségtelen jele gazdasági életünk fej­lődésének, valamint a fogyasztóképesség erő­södésének is. A fogyasztás emelkedésénél azonban — nézetem szerint — az a fontos, hogy az egész­séges irányban fejlődjék és a behozatal csak azokra a feltétlenül szükséges anyagokra szo­rittassák, amelyeket nélkülözhetetleneknek tartunk, amelyeket ebben az országban nem termelünk. Ilyenek a fa. a vas, a szén stb., me­lyek feltétlenül nélkülözhetetlen szükségleti cikkek. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy 48. ülése 1Ö27 május 17-én, kedden. 151 selyemharisnyák és egyéb luxuscikkek nagy­mértékben jöjjenek be az országba, mert ez közgazdasági életünkre rendkivül nagy hát­ránnyal van, amint azt az előbb is bátor vol­tam említeni, mikor külkereskedelmi mérle­günk passzivitásáról tettem emlitóst. Egyébként a bevételek az előző években keresztülvitt köztehercsökkentések, valamint a folyó évben megszavazott adómérséklési tör­vényben kontemplált intézkedések figyelembe­vételével állítottak össze, azonban a pénzügyi kormányzat figyelemmel volt a tényleges be­vételi eredményekre, valamint a közgazdasági élet várható fokozatos fellendülésére is. Ezekután még csak százalékokban kívá­nom a közszolgáltatási bevételek alakulását megvilágítani. . Az 1926/27. évi költségvetésben megállapított 641,992.000 pengőből 24-6% az egyenesadiókra, 30-3% a forgalmiadókra és ille­tékekre, 10-2% .fogyasztásiadókra, 10-4% a vám­jövedékre, 21:2% a dohány jövedékre, 3:3% egyéb állami jövedékre esett. Most ezzel szemben össze kívánom hason­lítani azt a különbséget, amit bevételeinknél a mostani adócsökkentési törvény, valamint & már előző évben keresztül vitt adócsökkenté­sek révén látunk előállani. Az arány itt a következő lesz: 669,192.600 pengőből 239%, tehát 0-7%-kal kevesebb az egyenesadókra, 27-2%, tehát 3-1%-kai kevesebb a forgalmiadókra és illetékekre, 9-7%, tehát 0-5%-kai kevesebb fo­gyasztásiadókra, 15-3%, tehát 4-9%-kai több a vámjövedékre, 20-5%, tehát 0-7%-kal kevesebb a dohányjövedékre, 3'4%, tehát 0-1%-kai keveu sebb összeg esik egyéb állami jövedék bevé­teleire. Ezekből a százalékos kimutatásokból lát­juk tehát, hogy az adócsökkentési intézkedé­sek révén különösen azoknál az adónemeknél, amelyek a fogyasztással állanak összefüggés­ben, — a fogyasztásiadóknál és a forgalmi­adónál — lényeges csökkenés mutatkozik a múlt esztendővel szemben. A tárcabevételek az 1926/27. évi 5,394.384 pengővel szemben 7.182.780 pengőbe vannak előirányozva, a többlet tehát 1,788.396 pengő. Ez a többlet túlnyomó részben az állam tulaj­donát képező épületek lakbérének emelkedésé­ből állott elcL A tárcabevételek közül a most megvásá­rolt recski bánya megvételére és várható be­i vételeire az előbb, voltam bátor már rámu­tatni, ezúttal csak a szén jogi tér illetékekre, az úgynevezett terrágiumra akarok kitérni. En­nél a bevétel 1926/27. költségvetési évben 372.640 pengő volt. Ezzel szemben a mostani költség­i vetésben csak 269.500 pengő van előirányozva. Ezt a bevételi csökkenést közgazdasági szem­nontból hátránosnak egyáltalában nem mond­hatjuk, sőt bizonyos mértékben talán előnyös is. A múltban ugyanis a terrágium-illeték alacsonysága következtében az ország összes szénterületei le voltak foglalva, lekötve tar­tottak egyes vállalkozók olyan területeket, amelyeken kutatást nem is hajtottak végre, de miután a terrágium nagyon alacsony volt, te­hát a jobb jövő reményében lekötötték ezeket a területeket is. Most azonban, hogy felemel­tük a térilletékeket, ezek a vállalkozók elhagy­ták azokat a területeket, amelyeken ők kuta­tást nem végeztek és igy ezek a területed fel­szabadultak a tudományos kutatás céljaira, ami közgazdasági szempontból mindenesetre megérdemli azt a veszteséget, amit a bevétel­nél látunk. * Áttérek végül a pénzügyministerium hatás-

Next

/
Thumbnails
Contents