Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-48

152 "Az országgyűlés Mpvisélöházánah 48. ülése 1927 május 17-én, kedden. körébe tartozó két állami üzemre, a kőszénbányászatra és a postatakarékpénztárra. A kőszénbányászatunkról tudjuk, hogy csak egyetlen kőszénbányái a van a pénzügyi kormányzatnak és ez a komlói bánya, itt az előirányzás a múlt évivel majdnem teljesen azonos. A bevételeknél nincs nagyobb eltérés, mert köztudomású, hogy a szén elhelyezése milyen nehézségekbe ütközik és igy csak napi 30 vagon termelésre szorítkozik a bánya. Emelkedés Van a személyi járandóságoknál, ami a lakbérek emelkedésével van összefüggésben, mig a dologi kiadásoknál mutatkozó apadás és az üzemi kiadásoknál mutakozó emelkedés csupán a kiadások bizonyos fokú átcsoportosításából származik. Uj rovatként irányoztattak elő a bánya konstrukciós költségei, amely összegeket épugy, mint a többi állami üzemeknél, az állam alapszerüen kivan ja ••. kezelni. Apadás mutatkozik a nyugellátások és kölcsönök tőkeés kamatszükségletének rovatánál. A nyugellátásnál azért van apadás, mert végkielégítést nem kellett előirányozni, a kölcsöntőke és a kamatszükségleteknél jelentkező apadás pedig azzal áll Összefüggésben, hogy a kamatok a múlt esztendei kamatokkal szemben, 5%-ra szálltak alá. E bevételi emelkedés a rossz szétaelhelyezési lehetőségek elleniére abból állott elő, hogy a pénzügyi kormányzat igen helyesen a komlói bányánál levő igém nagy energiát előállító villamos áramát távvezetéken elvezette Komlótól Baja városába, ahol ez az áramszolgáltatás 1927. február 12-én megindult és remélhető, hogy a távvezeték szomszédságában levő községek is be fognak kapcsolódni az energiafelvételbe, ami az államkincstárra nézve jelentékeny bevételi többletet fog előidézni. Áttérve a postatakarékpénztár helyzetének ismertetésére, itt elsősorban meg kell emliteni azt. hogy az 1926: XIV. te. a postatakarékpénztárnál teljesen uj helyzetet teremtett, amennyiben a postatakarékpénztárt a kereskedelemügyi kormány üa-yköréből áttette a-pénzügyi kormány ügykörébe. Ez azért volt szükséges, mert hiszen maga a postatakarékpénztár teljesen! pénzintézet jellegű, tehát sokkal inkább vág a nénzügyi kormányzat hatáskörébe, mint a kereskedelemügyi kormány körébe, de e mellett, az állami bevételek és kiadásoknak tehát — ex asse — pénzügyi funkcióknak a postatakarékpénztár csekkforgalmába való bekapcsolása feltétlen szükséges volt. Az uj törvény értelmében a postatakarék köteles az állami és letéti sziámiak álladékának megfelelő összegeket, valamint a kereskedelmi csekkszámlákon mutatkozó betétek előző évi átlagának kétharmad részét — a folyó szükségletek fedezésére szükséges összegek kivételével — a Nemzeti Banknál girószámlán kamat nélkül elhelyezni. Gyümölcsöztetésre tehát most már nem marad más a postatakarékpénztárnál, mint a tulajdonképeni takarékpénztári betétek, valamint a kereskedelmi csekkszámlákon mutatkozó összegek egyharmad része, végül pedig a közszolgálati alkalmazottak részére a Pénzintézeti Központ utján nyújtott kölcsönök szükséglete, valamint a Pénzintézeti Központnál elhelyezett betétek. Az uj törvénynek ez az intézkedése a postatakarékpénztárnál mindenesetre körülbelül 3 millió pengő bevételi csökkenést idézett elő. Ezt az áldozatot azonban feltétlenül meg kellett hozni a kormánynak, egyrészt valutavédelem szempontjából, másrészt pedig azért, hogy a pénzügyi politika irányítása egy kézben legyen egyesitve, mert csak akkor lehetünk nyugodtak pénzügyi politikánk helyessége felől, ha azt a Nemzeti Bank irányítja. A törvény végrehajtásával kapcsolatosan a Nemzeti Bank és a pénzügyi kormány között megállapodás jött létre arra nézve, hogy a Nemzeti Banknál fennálló függő adósság után az eddigi 25 %-os kamat helyett folyó évi július hó 1-étől kezdve csak 1%-ot fogunk fizetni. E kamatredukció következtében 1*7 millió pengő bevételi emelkedése lesz a kormánynak, ezzel már — ha ezt az összeget levonjuk ebből a 3 millió pengő bevételi csökkenésből, amelyre előbb voltam bátor rámutatni — látjuk, hogy a deficitnek egy része eloszlott. A postatakarékpénztár költségvetésében mutatkozó visszaesést azonban részben eliminálja a postakarékpénztár forgalmának rendkívüli nagymérvű növekedése folytán a bevételeknél mutatkozó fejlődés is, és ennek a fejlődésnek^ köszönhető, hogy az 1927^28. évi költségvetésben tulaj donképen csak 658.160 pengő látszólagos hiány mutatkozik. Ezt a kedvező képet a most folyó költségvetési évben mutatkozó nagyarányú fejlődés idézte elő. A postatakarékpénztár összes betéti állománya ugyanis e hat hónap alatt 60% -kai növekedett és ennek összetételében is lényeges, s a gazdasági megitélés szempontjából kedvező változáson ment át. Erőteljesebben, több mint 70%-kai növekedett a túlnyomó részt kisemberek betéteiből álló rendes betétállomány, a csekkbetétállomálny 16%-kai, az összforgalom értéke 34%1-kal, végül pedig a forgalmi tételek száma 36%-kai emelkedett aránylag rövid hat hónap leforgása alatt. Stagnálást csupán zálogintézeténél látunk, amelynél az utóbbi időben a zálogkiváltásoknak ugy száma, mint összege ,nagymértékben megnövekedett, mig ellenben a zálogelhelyezések tételszáma és összege csökkent. Ez mindenesetre örvendetes jelenség, mert ebből azt látjuk, hogy a legszegényebb néposztály, amely eddig ingóságait zálogba tette, munkaalkalmakhoz jutott és nem kényszerül arra, hogy zálogba helyezze meglévő ingóságait. Számításba kell venni, hogy tulajdonképen a postatakarékpénztár az állam pénzét teljesen díjmentesen kezeli, ha pedig a postatakarékpénztár ezt felszámítaná az államnak, 1,600.000 pengő bevétele lenne. Ha ezt az 1,600.000 pengőt az előbb már emiitett 1,700.000 pengő kamatmegtakarítással összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy a félmillió pengőt kitevő deficit nemcsak teljes mértékben eltűnik, hanem a postatakarékpénztárnál tulajdonkénen még 2 millió pengő bevételi felesleg is mutatkoznék. Egyébként szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy a személyi járandóságok emelkedése csaknem kizárólag a lakbérek emelkedésével függ össze, a nyusrdíjas személyzet szaporodásánál foeva pedi^ nagyobb nyugdíj összegek előirányzására volt szükséges- A forcralom emelkedésével kapcsolatosan emelni kellett " a forgalom eliminálásához szükséges összegeket is, amely összegek egyrésze a túlórázásokra, másrésze pedig az ideiglenes munkaerők díjazására fordittatik. Itt azonban szükségesnek tartom felhívni a pénzügyminister ur figyelmét arra a körülményre, amelyre már Dencz Ákos t. képviselőtársam is rámutatott az általános tárgyalás folyamán elhangzott beszédében, hogy ezeket az ideiglenes alkalmazottakat véglegesíteni 1 kell a postatakarékpénztárnál, mert a posta-