Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-48

Az országgyűlés képviselőházának 48. ülése 1927. évi május hó 17-én, kedden, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A pénzügyministerium költségvetésének általános tárgyalása. Felszólaltak: Temesváry Imre előadó, Kabók Lajos, Homonnay Tivadar, Bródy Ernő, Perlaki György, Kóthly Anna, Kiss István, Esztergályos János, Guláesy Dezső, Bud János pónzügyminister. — A pónzügyminister ' benyújtja az 1927/28. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. — A közgazdasági, közlekedés­ügyi ós külügyi bizottságok benyújtják együttes jelentésüket a közlekedési és átmeneti szabadság tárgyában Barcelonában tartott általános értekezleten megállapított egyezségokmány becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A külügyi, közgazdasági ós közlekedési bizottságok benyújtják együttes jelentésüket a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határjelzósek fentartásának szabályozása tárgyában kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatról. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indít­vány- ós interpellációs-könyvek felolvasása. — A földmivelósügyi minister Írásbeli válasza Frühwirth Mátyásnak a falusi kislakás-építési akció tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen"vannak: Bud János, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Urbanics Kálmán jegyző ur, a javaslatok mellett fel­szólalókat jegyzi Berki Gynla jegyző ur, a ja­vaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Mik­lós jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak Muszti István képviselői ur levelét, melyben egészségének helyreállítására négyheti szabadságidő enge­délyezését kéri. Méltóztatnak a kért szabadságot engedé­lyezni? (Igent) A Ház a kórt szabadságot meg­adja. Bemutatom a t. Háznak Hajdúböszörmény város íközönsélgének meghivóját, melyben a város hősi halottainak emlékére emelt szobor folyó évi június hó 3-án tartandó ünnepélyes leleplezésére a t. Ház tagjait meghívja. A Ház a meghívást tudomásul veszi. Bemutatom, végül a Szállodások] Nemzet­közi Egyesülete budapesti közgyűlését felszá­moló bizottságának Ugrón Gábor képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a vizűm eltörlése tárgyában. A kérvényt a ház­szabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgya­lás és jelentéstétel végett a Ház a kórvényi bizottságnak: adja ki. Napirendi szerint következik az 1927/28. évi állami költségvetés (Iram. 81) pénzügyi tár­cájának és vele kapcsolatban az állami üzemek költségvetése 25. és 26. fejezetének általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Hálljvlk! Halljuk!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Az egész állami élet főmozgató ereje a pénz­ügyi tárcában összpontosul, mert hiszen a kor­mányzat minden ágához szükséges anyagi erőket a pénzügyi tárca produkálja és ennél­fogva a pénzügyi tárcára nehezedik a legna­gyobb felelősség az ország polgársága teher­viselőképességének, a közgazdasági, a szociá­lis és a kulturális követelményekkel való összeegyeztetése tekintetében is. Azok a soro­zatos indemnitások és az utolsó évek rendes állami költségvetései, amelyeket itt a t. Ház előtt éveken keresztül alkalmam volt ^ ismer­tetni, azt a szilárd meggyőződést érlelték meg bennem, hogy a pénzügyi kormányzat az inflá­ció megszűnése után tulaj donképen már ke­resztülesett azon a gazdasági krízisen, amely pénzünk ingadozása következtében hosszú időn keresztül úgyszólván minden reális alkotást már eleve kizárt. Az utóbbi két és félév alkotásai, valamint az egész ország gazdasági képének megválto­zása kétségtelen bizonyítéka annak, hogy az a nagy erőfeszítés, amelyet az ország- polgársága gazdiasági életünk fellendítése tekintetében ki­fejtett, nem volt meddő erőkifejtés és a pénz­ügyi kormányzat előrelátó programmjának kö­szönhetjük, hogy az államháztartás rendbeho­zatalával karöltve a magángazdasági élet is megerősödhetett. Kétségtelen azonban, hogy országunk gazdasági életének fellendülésére igen jótékony hatással volt az utóbbi esztendőik mezőgazdasági eredményének kedvezőbb volta, de másrészt az a kedvezőbb atmoszféra is, amely a közép-európai államok egész gazdasági életét bizonyos mértékig fellendítette és amely­nek kölcsönhatása országunkra nézve is ked­vező jelenségeket idézett elő. Különösen éreztük ezeknek a jelenségeknek kedvező hatását a hitelélet terén, ahol, mint is­meretes, az előző évek elzárkózottságával szem­' 20

Next

/
Thumbnails
Contents