Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-47

ISO Az országgyűlés képviselőházán fizikailag erősek legyenek % Hiszen a nap 24 órájából úgyszólván 18 órát vonaton töltenek, vagy kint a hidegben fáznak és dideregnek. Pedig én a polgári iskolát olyan iskolatipusnak tartom, amely hivatva van a nemzet széles rétegeiben az általános művelődést plántálni, azt emelni, nevelni, a nemzet önvédelmét és a nemzeti érzést fokozni, nevelni. Többtermelést sem tudok elképzelni bizonyos műveltség nélkül ; épen így annak a gazdának, annak az iparosnak, annak a inunkásnak, annak a kereskedőnek feltétlenül szüksége van arra, hogy legalább két vagy négy középiskolát végezzen, hogy a saját szakmájában többet, szebbet, jobbat és nagyobbat tudjon a haza javára produkálni. Szociális szempontból is igen fontosnak tartom a polgári iskolát, mert ez a lelkek békéjét egyenlíti ki és azok között a társadalmi osztályok között, ahol még ellentétek vannak, alkalmas arra, hogy ezeket az ellentéteket eloszlassa és békét teremtsen. Igen t. Ház ! Gyakran halljuk, hogy mi fog történni a polgári iskolákkal akkor, ha az elemi iskoláknál a 8 osztály életbe fog lépni. Én ettől nem félek, mert amig a polgári iskola rendes, szakrendszer szerint tanit, addig az elemi iskoláknál inkább a gyakorlati életre kell tanitani a fiatalságot és általános műveltséget kell az ifjúságnak adni. Az elemi iskolák pedig célt tévesztenének, ha ott valami nagy klasszikus műveltséget vezetnének be ós azzal foglalkoznának. Az elméleti oktatás helyett ott inkább a gyakorlati életre kell súlyt helyezni. Elismerésemet és hálámat fejezem ki a kultuszminister urnák, hogy a 60 éves polgári iskola önállóságát törvényben biztosította. Rá akarok még térni arra, hogy a polgári iskolai tanárok méltán kívánhatják, hogy a felügyeleti jogot a saját kebelükből kikerültek gyakorolják, mert lehetetlen dolog, hogy elemi iskolni tanítókat nevezzenek ki oda tanfelügyelőknek, akik a magasabb iskolát végzettek felett a felügyeleti jogot gyakorolják. A kultuszminister ur figyelmét fel akarom hívni még arra a kétségbeejtő és nyomorult helyzetre, amelyben a tanári kar általában van. Különösen a polgári iskolák tanárainak státusa a legkétségbeejtőbb. Egy óraadó havonként 81*16 pengőt, azaz 1,020.000 koronát kap, tehát a fűtőkkel van egy sorban Ezenkívül ez az óraadó csak akkor kapja fizetését, amikor tanit. Tervbe van véve pl., hogy esetleg ebben az évben háromhónapos szünet lesz, most e háromhónapos szünet alatt nem kapnák a fizetésüket. Kérdezem a kultuszminister urat, miből fognak ezek az emberek a három hónap alatt megélni, amikor amúgy is olyan silány a fizetésük, hogy alig tudnak táplálkozni, ruházkodni 1 A helyettes tanár fizetése 116 pengő. Ezek a szegény, nyomorult emberek 5-6-7, sőt 8 évig is várnak, mig előbbre mennek. Tiszteletteljes indítványom az, hogy ezeknek az óraadóknak állását — körülbelül 170-en vannak — szüntessük be, a helyettesekét pedig ugy szabályozzuk, mint ahogyan a békében volt. hogy csak egy esztendeig legyenek helyettesek, azután a rendes státusba jussanak. Igen szomorú a helyzet abban a tekintetben, hogy a tanári kar 58%-a, tehát több mint a fele, a IX. és X. fizetési osztályban van és egy felsőbb iskolát végzettnek 20—22 esztendeig várnia kell, mig ilyen silány fizetésű osztályból előléphet. Tisztelettel kérem a korpótlékok visszaadását, úgyszintén az igazgatói dijak megadását is. Azt hiszem, hogy minimálisan havi 8 pengőt kapnak ; de békében havi 50 aranykoronát kaptak igazgatói díj fejében, melyet a nyugdíjba is beszámítottak. c 47. ütése 1927 május 16-án, hétfon. Igen nagy a sérelme azoknak a tanároknak, akik a háborúban hazájukért szenvedtek, hazájukat védték. Ezek az emberek azért, mert kint harcoltak, vagy hadifogságban szenvedtek, egy teljes fizetési osztállyal vannak háttérben. Egy tanitó, aki 8—10 évi szolgálat után a polgári iskolai tanári karba akar belépni, ha a vizsgáit sikeresen letette s a polgári iskolai státusba bejutott, akkor azt a 8—Í0 évet, amelyet a tanítóságnál töltött, egyszerűen elveszti. Mi tehát megbüntetjük azt az embert, amiért magasabbra törekedett, megbüntetjük azért, mert szorgalmasan tanult. Kérem a kultuszminister urat, méltóztassék ezzel a kérdéssel foglalkozni, még pedig olyan irányban, hogy ez a lehetetlen anomália megszüntethető legyen. Ugv a kultuszminister urnák, mint a minister ur segítőtársának, Dulovies ministeri tanácsos urnák (Éljenzés.) hálás köszönetemet fejezem ki azért, hogy igyekeztek elkövetni mindent — tudomásom szerint Balatonfüreden két villát állítottak fel vagy béreltek — hogy ezek a szerencsétlen, szegény tanárok, akik igazán egész idejüket, életüket, egészségüket, a fiatalság nevelésére szentelik, akkor, ha megbetegednek, vagy kimerülnek, magukat ott kipihenhessék. Megismétlem, amit beszédem elején kértem: tisztelettel arra kérem a kultuszminister urat, méltóztassék intézkedni, hogy — különösen azért, mert a határhoz csak pár kilométerre vagyunk, járásunk székhelyén, Ózdon, egy nagy ipari kerületnek központjában, minél előbb polgári iskola állittassék fel. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Urbanics Kálmán jegyző

: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Ház! A kultuszministeri tárcánál legjobban kitűnik az, hogy a kultuszminister ur az ő politikájában csak a külső fényes zománcot keresi és a leglehetetlenebb állapotokat, amelyek a kultusztárca keretén belül vannak, a legszínesebb, a legfényesebb látszattal iparkodik bevonni. Azt mondhatnám, hogy a kultuszminister ur valahol a hetedik mennyországban! jár az ő programmjávai és ez az oka mindannak, ami a költségvetés számaiból kitűnik. A kultuszminister ur egy egész világot meghódító, nagy hanggal hirdeti a magyar kultúrát, a magyar kultúra fölényes jövőjét, úgyhogy a tájékozatlan, az itteni viszonyokkal nem ismerős ember akaratlanul is azt fogja mondani, hogy csak egy Klebelsberg Kunó gróf van a világon, (Felkiáltások a jobboldalon : Igaz! Ugy van! Több nincs !) ő kívüle senki sincs, aki a kultúrával olyan nagy energiával foglalkoznék. (Éry Márton: Határozottan igy van! — Felkiáltások jobbfelöl: Ugy van ! Jobban nem ! — Rothenstein Mór: Erről sokat lehetne beszélni! — Zaj. Elnök csenget.) Ha azonban ehhez a külső fénylő zománchoz hozzányúlunk és levakarjuk ezt a mesterségesen felrakott zománcot arról a programmról, amelyet a kultuszminister ur képvisel, akkor azt látjuk, hogy ez a fény, ez a színes pompa csak kivül van meg, azonban belsőleg minden a nyomorusággal egyenlő. Az elmúlt napokban egyik t. képviselőtársam felszólalásakor ötletszerűen odabobtam, hogy nem ér a plasztron semmit, ha az embernek inge nincsen. Azóta elgondolkodtam, hogy milyen találó volt ez a közbeszólás, mert a minister ur egész politikáját csak a plasztonra fekteti, s a minister ur tudja, — mert tudnia kell, — hogy a plasztron csak azt a rongyosságot, belső nyomorúságot akarja eltakarni, amely jelzi azoknak a szerencsétleneknek életét, akik egy életen keresztül állanak a magyar kultúra szolgálatában,