Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-47

Az • országgyűlés képviselőházának 47. ülése 1927 mágus 16-án, hétfőn. Í25 iparművészetet, a magyar viseletet, a magyar dalt és a magyar tájnyelv gazdagságát. A mai tanitás mellett bizony ez a föld meglehetősen terra ingocnita marad, márpedig meggyőződésem szerint a földrajzoktatásnak is csak egy célja lehet; az, hogy az ifjúságot megtanítsuk a magyar földnek, a magyar föld természeti kincseinek és népe értékeinek ismeretére, annak megbecsülésére mindenekfölött és ennek a földnek megszeretésére. Én tehát a tanterv utasitását, mondom, olyanirányu intenciókkal szeretném ellátni, hogy az oktatók ezeket a nemzeti tantárgyakat, amelyek mondom, a lelket lehelik az egész középiskolai oktatásba, ilyen értelemben tegyék a magyar ifjúság lelki kincsévé. T. Ház ! A másik, amit a középiskoláról elmondani kivánok, tulaj donképen reflexió Bleyer igen t. képviselőtársamnak a múlt heti ülésen történt felszólalására, aki a középiskola baját két rákfenében határozta meg: egyik a túlzsúfoltság. a másik pedig a tanári személyzet rendkivül mostoha anyagi ellátása. A túlzsúfoltság valóban fennáll. A középiskolai oktatás olykor ki nem elégítő színvonalának épen az a magyarázata, hogy a tanár sokszor 60—70 tagú osztály rettenetes uszályával küzd, amelynek talán 30 vagy 40%-a egyenesen nem is a középiskolába való. A múltban az ország nem volt középfokú iskolákkal beszórva s most a kultuszminiszter ur lehetővé teszi, hogy mindenféle szakiskolákkal és a polgári iskolák százaival behálózzuk az országot, így most már nem lesznek arra kényszerítve a szülők, hogy gyermekeiket okvetlenül gimnáziumba, reáliskolába vagy reálgimnáziumba adják, amelyek mégis arra vannak hivatva, hogy az ifjúságot az egyetemekre készítsék elő és a nemzet vezetésére hivatott legmagasabb réteget produkálják. Mondom, a szülők most már nem lesznek erre kényszerítve, ugy hogy a középiskolák sokkal szigorúbb és egészségesebb szelekciót gyakorolhatnak a tanulóifjúság körében és ha ezt megteszik, el fogjuk érni azt az állapotot, amelyre különben a középiskolai törvény egyik paragrafusa imperative utal, hogy a középiskola, osztálylétszáma 40-nél több ne legyen. (Helyeslés.) Végül szólni kivánok arról a kérdésről, amelyet Fritz Artúr igen t. képviselőtársam érintett igen megértőleg és a dolognak igen alapos ismerete alapján. Itt szóvátett, ugy hogy voltaképen ismétlésekbe bocsátkoznám, ha a középiskolai tanári státusnak — amelyről magam is elég sokszor beszéltem e falak között — részletes ismertetésébe kezdenék. Csak annyit kivánok mégis megjegyezni, hogy végtelenül örülök a kultuszminister ur kategorikus megállapításának hogy Magyarországon a középiskolai nevelés ; válságba jutott és pedig válságba jutott a tanári krizis miatt, örülök t. i. annak, hogy az a szomorú tény, amit mi hangoztattunk, hivatalos helyen is megállapítást nyert. A tanári munka szubtilis, nemes munka, voltaképen finom művészet, amely a lelket alakítja s amelynek eredményei szinte láthatatlanok és ellenőrizhetetlenek, ha ezt a szubtilis munkát egy meghasonlott tanári társadalomra bízzuk, akkor gyermekeink lelkifejlődésében 10—15 év múlva ennek nagyon keserves következményei fognak mutatkozni. (Ugy van! Ugy van!) Miben áll a tanárság anyagi ledegradálása és annak a magas színvonalú tanári léleknek a megrendülése, amelynek mostanában tanúi vagyunk? A jogfosztások egész sorozatában. (Ugy van! Ugy van!) Ott van az ötödéves tanári korpótlék, amelyet még Maria Terézia adott meg nekik, s bizony most ettől is megfosztattak. Már pedig a nyersvalóság az, hogy a múltban a VII. fizetési osztályba eljutott tanárnál az ötödéves korpótlékok egy rangosztályt tettek ki, tehát minden középiskolai tanár biztos volt abban, hogy a VIfizetési rangosztálynak megfelelő fizetéssel vonul nyugdíjba. A szanálás módja semmi más, mint lehetővé tenni, hogy minden középiskolai tanár legalább a VI. fizetési rangosztályba végezze a pályafutását Ez azonbon rangosztályos fizetési rendszer mellett kivihetetlen, épen azért kérem az igen t. kultuszminister urat, méltóztassék próbát tenni a széniumos rendszerrel, az automatikus rendszernek a bevezetésével, amely már megvan az oktatóstátusban, megvan az egyetemi tanári karban, megvan a tanítói kategóriában s csak egyedül a középfokú iskolánál nincs meg, pedig csak ezzel tudjuk a tanári karnak megadni azt a nyugalmat és biztonságot az előrehaladás tekintetében, amely az eredményes tanításnak egyedüli feltétele. (Helyeslés.) Nagyon jól ismerem a kultuszminister ur intencióit, ismerem ügyszeretetét, amellyel ezt az ügyet felkarolta. De ismerem azt a heroikus küzdelmet is, amelyet a pénzügyi hatalmasságokkal folytat, úgyhogy kérésemet nem is hozzá, hanem rajta keresztül a pénzügyi hatalmasságokhoz intézem, hogy merüljenek el a kérdés lelkébe s hogy foglalkozzanak végre ezzel a kérdéssel megértéssel és szeretettel. A középiskola végre is regina scholarum, sok századon keresztül az iskolák királynője volt, akinek fején ott van az erkölcsi korona, a hazafiságnak, a kötelességtéljesitésnek ragyogó koronája töretlen fényében. De ennek a királynőnek az arca mégis sápadt. Én azt kérem a kormányzattól, hogy ezt a sápadt arcot megértő szeretettel ismét tegyék üdévé, s varázsolják reá az élet piros szinét. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen). Elnök : Az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Pékár Gyula ! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 Urbanics Kálmán jegyző: Bartlios Andor ! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik 1 Urbanics Kálmán jegyző: Frühwirth Mátyás! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik ? Urbanics Kálmán jegyző: Más feliratkozva nincsen. Elnök: Kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A rovat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. rovat. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »2. rovat. Dologi kiadások: 1,036.348 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): >>3, rovat. Ösztöndíjak és szegény tanulók segélyezése: 8.172 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »1I. Országos Testnevelési Tanács 4. rovat. Személyi járandóságok : 7.165 pengő.« Hunyady Ferenc gróf! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Maday Gyula! Maday Gyula: T. Képviselőház! Az Országos Testnevelési Tanács tételénél érthető okokból röviden a levente-intéz ménnyel kivánok foglalkozni. A levente-intézménnyel a magyar vidék