Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-37
60 Az országgyűlés képviselőházának 37 feladatokra volna hivatva, de ezeknél a feladatoknál sajnálatosan nélkülözzük azt a bőkezűséget, amelyet a hatalmi tárcáknál látunk. (U gy van! ügy van! a baloldalon. — Beck Lajos: Ez igaz!) Pedig egy érték, egy kincs van ebben a megnyomorított országban : az az emberi élet, amely a népjóléti tárca gondozására vau bizva. Gyönyörű feladat volna a népjóléti tárca részére ezt az emberi életet még más tárcákkal szemben is képviselni. Hiszen azért hívták életre a háború utolsó esztendejében, hogy a háború alatt leromlott népesség probláínái felelős gondozásra találjanak. Látjuk, hogy a felelősség valóban megvan, de nem a leromlott, kizsákmányolt, elpusztulásra, elkárhozásra itélt dolgozók felé. À népjóléti tárca megvan, de csak a lassú, fokozatos, alig kivárható lépésekre hajlandó, mialatt elpusztul és elvérzik a nép. Erre a lassúságra azt kell mondanom, amit polgári részről mondottak, hogy annyira hátramaradtunk, annyira elmaradtunk, hogyha fel akarunk jutni a magasba, akkor nekünk három lépcsőt kell egyszerre lépnünk ; annyi mulasztást kell helyrehoznunk, hogy eljussunk legalább oda, ahova szomszédaink, más háborút vesztett országok már eljutottak. Az ut sajnálatosan hosszú felfelé, és mindig elébeállnak a feltörekvő, az emberi sorsot követelő rétegeknek; a pénz és äz erőszak, a hatalom és a furfang egyformán lökik vissza őket a mélybe és a népjóléti minister nem nyújt kezet és segitséget a felfelé igyekvőknek, pedig ez az eljárás az, amely fokozatosan gyűjti azt á puskaport, amely fokozatosan gyűjti a robbanásnak azt a lehetőségét, amelytől annyira félnek. A népjóléti tárca programmja igen sovány prcgramnl: kevés visszatérítés az adózók pénzéből. A fogyasztási adók, a közvetet adók egész tömege, amely nyomja a legkisebb emberek vállait, nem térül vissza hozzájuk szociális gondoskodásban, pedig ha nem a szociális szempontot, csak az üzleti szempontot néznék, akkor is azt kellene mondani: én ennyit adok, ennyit kell, hogy kapjak érte. A népjóléti minister ur a maga beszédeiben — különösen tegnap — egyre azokat a priuszokat emlegette, amelyeknek meg kell előzriiök a különböző szociális alkotásokat. Én attól'félek, hogy addig beszélünk ezekről a priuszokról, amíg elkéssük az időt; addig beszélünk az előzményekről, amig nem tudunk hozzájutni ahhoz, hogy itt a társadalmi béke alapjait megvessük és akkor azután azokért a kitörésekért, azokért a bánokért és zavarokért az lesz a felelős, aki ezek mögé a priuszok mögé bújva a szociális problémák ; . megoldásáról tudni nem akar. (Propoer Sándor: Róma tanácskozik, Saguntum elvész!) A népjóléti tárca költségvetését — ilyen formában —• nem tudom még általánosságban sem elfogadni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 Fitz Arthur jegyző: Herczegh Béla! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Ki a következő szónok? Fitz Arthur jegyző: Frühwirth Mátyás! Elnök: Nincs itt. töröltetik. Következik 1 ? Fitz Arthur jegyző: Láng János! Elnök: Nincs itt. töröltetik. Következik? Fitz Arthur jegyző: Pintér Lásztó! Elnök: Nincs itt. töröltetik. Következik? . ülése 1927 április 8-án, pénteken. Fitz Arthur jegyző: Báró Kray István! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Következik? Fitz Arthur jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Következik? Fitz Arthur jegyző: Szabó István! Elnök: Nincs itt, töröltetik. \ Következik? Fitz Arthur jegyző: Madarász Elemér! Elnök: Nincs itt. töröltetik. Következik? Fitz Arthur jegyző: Csák Károly! Elnök: Nincs itt, töröltetik. (Propper Sándor: Milyen nagy az érzék a szociálpolitika iránt !) Következik? Fitz Arthur jegyző: Gyomoréi István! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Következik? Fitz Arthur jegyző: Petrovácz Gyula! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Következik? Fitz Arthur jegyző: Vértes Vilmos István! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Következik? Fitz Arthur jegyző: Peyer Károly! (Felkiáltások a jobboldalon: Nincs itt!) Elnök: Nincs itt. töröltetik. Következik? Fitz Arthur jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előadó ur azzal kezdte mondókáját, — emlékezetem szerint azt mondotta — hogy a népjóléti tárca az, amely az egész közvélemény részéről a legnagyobb szimpátiák felett rendelkezik. Ennek tényleg igy kellene lennie és ha a népjóléti minister ur tetteivel, költségvetési előterjesztésével arról tanúskodnék, hogy tényleg olyan intézkedéseket kivan életrekelteni s olyan összegekkel kívánja a népjólétet előmozdítani, amilyeneket mi szeretnénk, akkor én is azok mellé sorakoznék, akik az előadó ur ebbeli felfogását osztják. Ellenben mit látunk? A népjóléti ministerium költségvetése, amelyet az előttünk fekvő igen vékony füzetecskében látunk, az 1927/28. évre csak 3 millió pengővel áldoz többet, mint az előző évben. Hárommillió pengő szép öszszeg. ha egy összegben van, de ha felosztjuk azokra az intézményekre, amelyek a népjóléti ministerium hatáskörébe tartoznak, akkor olyan szégyenletes kis összeg, amely kigunyolása annak a hivatásnak, amelyet a népjóléti ministeriumnak teljesítenie kellene. Vass József népjóléti minister ur a Pesti Naplóban közölt egy cikket, melynek címe: »Harcban a magyar munkásságért«. Ha a cik ket elolvassuk, akkor annak tartalma egészen mást mond: harc a szociáldemokrácia ellen, helyesebben mondva: harc a magyar szociáldemokrata párt ellen. Ebben a cikkben a szociális feladatról, a szociális berendezésekről ezt olvassuk (olvassa): »... azoknak rettegése, akik jól tudják, hogyha a nemzet kormánya átfogó politikájával orvosolja a magyarság égő fájdalmait, elfognak tűnni azok a sebek, amelyeknek útszéli mutogatásával busás politikai tőkék halmozhatok fel, áldatlan korunkban.« A népjóléti minister ur aki sérelmezi igen gyakran azt a hangot, amelyet vele szemben a szociáldemokraták használnak, ilyen hangon ir a szociáldemokrata pártról. Azt mondja t. i. rólunk, hogy mi útonállók vagyunk, ugy cselekszünk, mint ahogy az útonállók szoktak. Amikor a népjóléti minister ur később azt mondja ebben a cikkben, hogy ő + udja, mire
