Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-44

4ê£ Az országgyűlés képviselőházának magam is kétlem, hogy meg tudom-e találni az igazi felelőseket. Abban az anyagban, amely részben már előttem fekszik, pontosan kellene kitalálnom, hogy ki a felelős. Hát felelős a közgyűléstől lefelé majdnem mindenki. (Ugy van! a jobboldalon.) Mármost a közgyűlést va- \ vagyonilag hogy tegyem felelőssé? Hogy tegyem a tanácsot vagyonilag felelőssé? Min- j denért e^y embert tegyek felelőssé? Ez teljes j lehetetlenség. A magam igazságérzete és a ma- • gam lelkiismerete sem tud rávinni erre. Ahol látok evidenter oly felelősséget, amely egyéni l felelősség-, vagy akár egy testület felelőssége, ! nem fogok visszariadni, hogy a szükséges in- j tézkedéseket megtegyem. De én sokkal mész- i szebb megyek, mert ezekkel a kérdésekkel még ! nem oldottam meg a mai állapotot. A mai állapotot gyökeresen kell megoldani, j (Helyeslés a jobboldalon.) és pedig csak ugy ! tudom megoldani, ha uj fővárosi törvényt al- j kotunk, amely ezekkel a kérdésekkel behatóan j foglalkozik. Nem a holnapnak akarom ezt a törvényt megalkotni, hanem legalább egy pers- í pektivában, amilyen 1872-iki fővárosi törvény : volt. Kern alkalmi törvényt akarok alkotni, ha- ' nem olyant, amely előreláthatólag legalább év- j tizedekre szól. Azt hiszem, az idők is intenek j arra, hogy az 1872-es törvény már elavult, te- j hát egy modernebb felfogású törvényt kell j hozni. Ne méltóztassék azt hinni, hogy én

1 az autonómiát csorbítani akarom. A főváros cselekedjék a maga hatáskörében, a maga legjobb tu- ! dása, felelőssége szerint. De a felelősség domhorodjék ki és tudja mindenki, hogy amit tesz, • azért egyúttal felelős, nemcsak a felügyeleti j hatóságnak, hanem mindazoknak, akik pénzé- ; vei gazdálkodik. (Ugy van! a jobboldalon.) Merem állítani, hogyha ezekről a túllépésekről szó lett volna, amikor az építkezéseket megszavazták, egyetlenegy bizottsági tag sem lett volna, aki azokat meg merte volna szavazni, (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) különösen azokban az időkben, amikor ezek a kérdések eldöntésre kerültek. Elvégre az adózó közönség filléreit mégis csak meg kell nézni, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert ha ezeket az összegeket befektetjük, akor tudnunk kell, hogy hogyan és mikép fektetjük be. Mégsem lehet építéseket ugy lefolytatni, hogy először a tetőt épitem meg, azután szerződést kötök az alépítményre és amikor a szerződésem félig-meddig megvan, akkor még nincs telkem és akkor veszek telket. (Igaz! Ugy van!) Ha ilyenek előfordulhatnak, akkor majdnem kétségbeesik az ember. Ezeket a kérdéseket gyökerében kell megoldani. Én időt adok és örülök annak, hogy maga a jelenlegi törvényhatóság is behatóan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kérem is a törvényhatóságot, hogy foglalkozzék behatóan ezekkel a kérdésekkel, mert neki elsősorban kötelessége. Nem nekem, hanem elsősorban azoknak, akikre bizva van az ország fővárosának sorsa, kell ezekkel a kérdésekkel foglalkozniuk és ha valami nincs rendjén, rendezzék ők. Nekik elsősorban erkölcsi kötelességük, hogy ezeket a dolgokat rendezzék és ott legyenek, tekintet nélkül a pártokra. (Helyeslés a 'szélsóbaloldalon.) Ez az ország érdeke és a főváros becsületének kérdése. (Igaz! Ugy van!) j Itt nem pártkérdésekről van szó, ezeket a kér- i déseket együttes akarattal, együttes jószánúékkal és egymás iránti megbecsüléssel kell intézni. (Élénk helyeslés a bál- és a szélsőbal- \ oldalon.) Ha ezt az utat méltóztatnak választani, 44. ülése Ï92f május' 11-én,szerdán. akkor az én helyzetemet is -megkönnyítik". Ne kern csak egy lehet a célom és minden magyar embernek csak egy lehet a célja: hogy a székesfőváros viruljon, fejlődjék, de

1 fejlődjék törvényes kereteken belül, felelősség mellett és avval a takarékossággal, amelyét a nehéz idők reánk kényszerítenek. Nézzék meg,jól az adózó polgároknak minden fillérét, mielőtt azt befektetésre használják és a befektetés szolgálja a nagyközönség érdekeit. Ne csak luxust szolgáljon, hanem elsősorban a nagyközönség érdekeit elégitse ki. (Általános helyeslés.) .Haván pénzük luxusra, ám legyen, de elsősorban a szükségeseket elégítsék ki, és azután építsenek oly dolgokat, amelyekre a székesfővárosnak mint világvárosnak talán igénye van, de — ismétlem — elsősorban a legszükségesebbeket méltóztassanak elintézni. (Esztergályos János: Nagyon bölcs álláspont! Nagyon helyes!) A koncepcióm itt is körülbelül ugyanaz, bizonyos eltérésekkel. (Gál Jenő: De nem a virilizmussal!) Nem, kérem. Mondom, ugy» amint a főváros autonómiája eddig is alkotva volt. Én sokkal kisebb létszámmal szeretném a közgyűlést és ide is be szeretnék kapcsolni egy kisközgyülést, melynek termé

: szelesen más lehet a neve, —- talán a közgyűlés választmánya — amely tulajdonképen az összes ügyek intézője volna. A tanácsot is megtartanám. Itt akarom megpendíteni és megfontolás tárgyává tenni azt a lényeges kérdést, hogy ne hozzam-e be _a legkisebb tisztviselőknél a polgármesteri kinevezést, a tisztviselők ' egy részénél pedig az életfogytiglan való választást. Az, hogy milyen testület, a tanács, a választmány, vagy pedig a közgyűlés tenné ezt, az már részletkérdés volna, de én mindenesetre a főbb tisztviselőknél a választás mellett volnék, de itt sem zárkózom el az elől, hogy egy alpolgármesteri állással több legyen. Az én ideám az, hogy egy adminisztratív alpolgármesteri állást kellene létesíteni, aki az adminisztrációval és '- annak ellenőrzésiéivel behatóan foglalkozik, mert ebben a mamutadminisztrációban minden van, csak ellenőrzés nincs. Megengedem, hogy fizikailag és technikailag majdnem lehetetlen e mamutadminisztráció ellenőrzése és a mai ügykörmegoszlás mellett jóformáin mindenki és tényleg senki sem kontrolál semmit. Itt akaroml megemlíteni, hogy a számvevőszéknek szeretnők bizonyos függetlenitést és nagyohb hatáskört biztosítani, nem az én szempontomból, de azt hiszem, hogy ezzel szolgálatot teszek mindazoknak, akik felelősek a főváros adminisztrációjáért, hogy maguk igyekezzenek egy olyan független szerv beállítására, amely ha túllépéseket lát, már eleve az autonómiából kifolyólag vétót mondhasson: itt túllépési van. Mert ma ebben a tekintetben olyan káosz van, hogy á költségvetéseknél senki sem tudja* amiipoir megállapítanak egy építkezést X millióval, nem kerül-e százszázalékkal többe! Az ilyen lehetőségek eiiíkeírülése végett látom szükségesnek e kérdés megoldását ia >..-••• Ugyanitt volna a hatáskörök eltolódása a tanácsban, a választmányban a közgyűlésnél. A fővárosi közgyűlésnél természetesen több anyag merülne fel, mert hiszen sokkal komplikáltabb a főváros adminisztrációja. Azt hiszem, ezt a kérdést' is teljes megnyugvással^ tudjuk megoldani, mert méltóztassanaik az én személyemről abban a tekintetben meggyőződve lenni,