Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-44
434 r Àz országgyűlés képviselőházának tehát Horváth szociáldemokrata képviselőjelölt ott a működését az ő jelölése érdekében meg akarta kezdeni.. . (Reisinger Ferenc (Jánossy Gáborhoz): Valamikor ellenzéki volt a képviselő ur! — Jánossy Gábor: Most is az vagyok! — Peyer Károly: Hangosan ne mondja! — Jánossy Gábor: De hangosan mondom! Az országba belekiáltom, hogy Kossuth-párti voltam, vagyok és leszek ! — Peyer Károly: Szegény Kossuth, ha ezt hallaná!) Elnök : Csendet kérek ! (Jánossy Gábor: Megfogná a kezemet és én megcsókolnám a kezét! — Peyer Károly : Megfordulna a sirjában, ha ilyen hivei maradtak volna!) Csendet kérek! Rothenstein Mór : ... a következő átiratot kapta (olvassa) : »Horváth Pál urnák, Vásárosnamény. Uraságod ismételten azt a kérelmet terjesztette elém, hogy mint szociáldemokrata párti képviselőjelöltnek a tarpai kerületben való szabad mozgását és testi épségét biztositsam. Ismételten kijelentem, hogy uraságodnak és társainak az emiitett választókerületben való megjelenése teljesen céltalan, mert a hozzám érkezett jelentések szerint a választópolgárok a képviselőjelöltek jelölési iveit teljesen lejegyezték, ennélfogva kizárt dolog, hogy a képviselőj elolts éget ott a törvény értelmében elnyerhetné. Ettől eltekintve, ismerve a szociáldemokraták elleni hangulatot, uraságodnak és társainak« — ugy-e ez a főszolgabíró nagyon udvarias 1 (Derültség.) — »testi épségéért jót nem állhatnék. Miután pedig a közigazgatási hatóság az esetleges sajnálatos eseményeket elsősorban preventív intézkedésekkel kénytelen megakadályozni, felkérem ugy uraságodat mint társait, hogy a járás területéről sürgősen távozzanak el. Kozma György s. k„ főszolgabíró.« Azt hiszem, a sok esetből ez az egy épen eléggé illusztrálja, hogy mennyiben van ebben az országban gyülekezési szabadság s hogy a választások alatt az ellenzéki párt jelöltje nem dolgozhat, nem csinálhat propagandát. A gyülekezési szabadság ! Itt volt május elseje ; az igen t. belügyi kormányzat az idén ugy, mint az utóbbi években, semmiféle gyülekezést nem engedett. (Pogány Frigyes : Jól tette !) A különböző országokban, ahol ezeket a gyűléseket megtartották, sehol semmi baj nem történt. Ugy maradt a világrend, mint volt május elseje előtt. Hát, épen nálunk nem szabad gyűlést tartani azért, mert azt mondják a ministeriumokban és különösen a belügyministeriumban, hogy a magyar szociáldemokrata párt nemzetközi alapon áll ? Én azt mondom önöknek, hogy épen az a nemzetköziség, amelyen a szervezett munkásság áll, lesz képes a jövőben trianoni szerződéseket megakadályozni. (Ellenmondás a középen.) Ez épen ezen az alapon lesz lehetséges, mert az a nagy tábor, amelyet a szervezett munkásság alkot és amely mindig nagyobb és nagyobb lesz, fogja megteremteni a különböző országok népei között az egyetértést, ugy, hogy meg fognak elégedni azzal, hogy vitás esetekben döntő biróság intézze el, hogy mi történjék, nem pedig a fegyverek. Nem a fegyverekre fogják ezt bizni, hanem a józan észre és az igazságéi zetre. (Vargha Gábor : Utópiák !) Addig, amig erre nem leszünk képesek, nem sokat ér az a nemzetköziség, amely Genfben találkozik és ott tárgyal, de olyan alapon, hogy ha csak egy nemzet azt mondja, hogy nem, akkor már a határozatot nem lehet végrehajtani. Ez nem az az eszköz, amellyel trianoni szerződések ellen eredményesen lehetne küzdeni. Az egyesülési jog ! Ha Magyarországon valamely osztálybeliek vagy mások összeállanak és egyesületet akarnak alapítani, akkor a kidolgozott alapszabályokat be kell mutatniok a belűgyministernek. Ha egyesülési szabadság volna, akkor nem mondom, hogy az uj egyletek ne mutassák 44. ütésé Í927 május ll-en, szerdán. be alapszabályaikat a ministeríumnak, de csak azért, hogy az tudomásul vegye. Ha a belügy ministerium azt látja, hogy nem politikai egyletről van szó s ha az alapszabályokból világosan látható, hogy itt egy gazdasági szervről van szó, amely kulturális feladatot is teljesít, amely a tagoknak olyan esetekben, amikor betegek, munkanélküliek vagy rokkantak lesznek, segélyeket nyújt vagy igyekszik tagjainak anyagi helyzetét megjavitani, akkor mit törődik az igen t. belügyministerium azzal, hogy az az egyesület minden évben vagy minden három évben tartja közgyűlését? Egy több, mint hatvan éves egyesület módosított alapszabályait csak azért nem hagyják jóvá, mert minden három évben tartja a küldöttközgyűlését % Hiszen ez nagyon költséges. Taggyűlést minden évben tartanak, de küldött közgyűlést amikor az egész országból küldöttek jelennek meg és amikor a közgyűlés egy hétig eltart, minden évben tartsanak ? Hát, ez veszélyes az állam tekintetében ? (Zaj.) Bocsánatot kérek, a mai rendszer mellett, ha valamely közgyűlésen alapszabályokat módosítanak, az illető egyesület köteles ezt végrehajtás előtt a belügy mini sternek bemutatni s akkor nemcsak a módosítást kell bemutatni, hanem az egész alapszabályt. A gyakorlatban már megtörtént az, hogy a minister engedélyezte azt a pontot, amely az alapszabályokban uj volt, de nem engedélyezett egy másik pontot, amely pedig az egyesület alapszabályaiban már negyven év óta bent volt. Természetes, hiszen a ministerek változnak. A negyven évvel később hatalmon levő minister ur akkor, ha az alapszabálynak csak egyikmásik pontját módosítják is, mert az egyesület fejlődése érdekében szükséges módosításokat eszközölni, — egy félévig, egy évig sem dönt a kérdésben, itt van megint az uj közgyűlés és megint szükséges volna egy uj módosítás, de a belügyminister ur még az első módositás ügyét sem intézte el! Azt sem mondja, hogy engedélyezi, azt sem, hogy nem engedélyezi s ezáltal az egyesületnek lehetetlen ugy dolgoznia, hogy feladatát teljesithesse. Épen ezért bátor vagyok a következő határozati javaslatot előterjeszteni (olvassa) : »A képviselőház utasitja a kormányt, hogy az egyesülési és gyülekezési jog szabad gyakorlatának biztosításáról törvényjavaslatot terjesszen a Ház elé.« Igen t. Képviselőház! Ma délelőtt a túloldalon, ha nem tévedek, Szabó Géza képviselő ur volt az, aki azt mondotta, hogy ő azért tartozik a kormánypárthoz, mert ott a rendnek, á fokozatos fejlődésnek hivei vannak együtt. Ha ez igaz, akkor igaz az is, hogy fejlődés nélkül nem lehet egészséges állapotokat elképzelni és akkor kérdem, hogyan lehet az, hogy a szakszervezetekről 1905-ben tehát 22 évvel ezelőtt, amikor a koalíciós kormány volt hatalmon, annak a kormánynak belügyministere, gróf Andrássy Gyula egy 77.000. számú rendeletet adott ki és ennek a rendeletnek alapján még ma is nyögnek a szakszervezetek ? Világháború, forradalmak voltak már azóta és még mindig nem akarják a belügyministeriumban belátni, hogy az, ami 22 évvel ezelőtt mondjuk, hogy jó volt, — nem volt jó, de mondjuk, hogy jó volt — (Jánossy Gábor : Akkor ne mondjuk, ha nem volt jó! — Derültség.) ma nem lehet jó. Ha 22 év alatt valami nem mozdul el onnan, ahol megállt, ha nem fejlődik, akkor, még ha annak idején jó is volt — mint ahogyan nem volt jó — ma már nem lehet jó. Ma egészen más időket élünk. Ma már ott tartunk, hogy legalább a városokban titkos választójog van. Azelőtt az sem volt. Azelőtt nyiH szavazás volt az egész országban. Ha igen t. képviselőtársaim a túloldalon azt mondják, hogy ez haladás, ezt nem veszem taga-
