Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-44
Âà országgyűlés "képviselőházának, 4.4. ütése 1927 május il-én, szerdán. 435 dásba, mert tényleg, minthogy részben titkos szavazás van, ezt el kell ismerni, és ha még mindig ugy állana a helyzet, hogy nyilt szavazás volna az egész ország területén, akkor az urak nem dicsekedhetnének azzal, hogy haladunk előre, hanem még mindig ugyanaz a választójog állana fenn. Ez épen olyan, mint az, hogy amikor a szakszervezetekről ebben a Házban szó esik, akkor mindig azt mondják: jó volna, ha egyrészt nemzeti alapon, másrészt pedig politikától mentesen működnének a szervezetek. Igen tisztelt képviselőtársaim és igen tisztelt belügyi kormány, azt hiszem nagyon nehéz helyzetben volnának, ha esetleg meg kellene huzniok azt a vonalat, amely megmutatja, hogy hol kezdődik és hol végződik a politika- Szociálpolitika is van és hogy a szakszervezetek szociálpolitikával ne foglalkozzanak, ezt, azt hiszem, nem akarják kimondani, mert egyáltalában felesleges volna, hogy szakszervezetek létezzenek, ha a szociálpolitikai intézményekkel nem foglalkozhatnának. A szakszervezetek foglalkoznak szociálpolitikával és az egyik szociálpolitikai intézmény a kollektiv szerződés. Kollektiv szerződés azonban csak olyan szakmában lehetséges, amelyben a munkások szervezete elég erős ahhoz, hogy a munkáltatók velük szerződéses viszonyban álljanak. Ott, ahol egy szakmában a szakszervezet, a munkásság gyenge, a munkáltatók velük szerződést nem kötnek, mégpedig azért, mert ugy látják, hogy jobban járnak, ha nem köti őket a szerződés. Szerződés megkötésénél mindig kettőn áll a vásár. Ha egy szakma eljutott már odáig, hogy kollektiv szerződéses viszonyban áll a munkáltatókkal, higyjék el, már ez is a rendet és békét jelenti az illető iparban. Ha már most ilyen szakmáról van szó, az igen t. képviselő urak és a minister urak is aTról beszélnek, hogy majd fognak ilyen törvényjavaslatot a parlament elé hozni, de ott a munka szabadságáról is lesz szó. A munkaszabadság az urak szerint az, amely meg fogja oldani azt a kérdést, amelyről itt szó van. Ha az urak azt hiszik, hogy a munkaszabadság meghozhatja azt, amit az urak ebben a Házban tőle várnak, ez nagy tévedés, mert a munkaszabadság kizárja a kollektiv szerződést. A két fél azért köti meg a szerződést, hogy az iparban rend legyen. Pedig ha a munkaszabadság az, aminek a népjóléti minister ur magyarázza, hogy aki dolgozni akar, dolgozhasson minden körülmények között. {Élénk helyeslés a jobboldalon.) még ha a rendet is felborítja... (Szepessy Géza : Nem azok bontják fel a rendet, hanem a másik oldalon ! Azokat kell biztositani, akik dolgozni akarnak ! — Esztergályos János : Ugyan kérem, fiatalember, mit zajong ottî — Szepessy Géza : Van annyi tapasztalatom, mint magának, Jánoska, — Zaj. — Peyer Károly : Mit ért maga ahhoz 1 Dolgozott maga életében 1 — Szepessy Géza : Dolgoztam ! — Peyer Károly : Hol dolgozott? Elköltötte az apja vagyonát !) Elnök: Peyer képviselő urat figyelmeztetem, ne méltóztassék ilyen kifejezéseket használni ! (Zaj.) Csendet kérek ! (Peyer Károly : Életében nem keresett három krajcárt ! — Bottlik József: Dehogy nem ! Hiszen tisztviselő volt ! — Zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly : Minden hangot el kell itt tűrni ? — Esztergályos János : Délelőtt is izgágáskodott ! — Peyer Károly : A pökhendiség et még sem lehet eltűrni \ — Zaj a jobboldalon.) Ismételten kérem Peyer Károly képviselő urat, méltóztassék csendben maradni ! (Folytonos zaj a jobboldalon.) Csendet kérek minden oldalon ! (Bottlik József : Ilyen hangot ! — Egy hang jobbfelől : Gyalázat ! — Peyer Károly : Mi az í — Nagy zaj. — Bottlik József : Terrorizálni fognak 1? — KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. III. Peyer Károly : Ne morogjon magában ! Mondja meg nyiltan, hogy mi baja van !) Peyer Károly kéoviselő urat újra kérem, méltóztassék csendben maradni ! (Peyer Károly : Nem hagyom magam sértegetni! — Bottlik József: Rendreutasitást sem hallottunk ! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon /•) Peyer Károly képviselő urat többszöri figyelmeztetés után kénytelen vagyok rendreutasítani ! Ne méltóztassék ilyen terrorisztikus módon fellépni ! (Peyer Károly : Majd legalább nyugodtan meghallgatják a szónokot !) A képviselő urnák is kötelessége csendben maradni ! (Peyer Károly : Tudomásul vettem már !) Rothenstein Mór : Azt hiszem, fejtegetéseim abszolúte nem adtak okot arra, hogy r olyan izgatottak legyenek a képviselő urak. (Bottlik József : Nem volt itt senki izgatott ! — (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Az a baj !) Én nem az urak felfogását vagyok köteles magyarázni. Én a mi felfogásunkat és a mi törekvéseinket kívánom bemutatni olyan világításban, hogy azt, igenis, meg lehet érteni. A kollektiv szerződés a munkáltatóknak védelmet nyújt a tisztességtelen versennyel szemben, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a munkást pedig biztositja arról, hogy ugy, ahogy mégis megélhetést kap. (Reisinger Ferenc : És ez hazafias érdek!) Az egyes szakmákban tehát 98 vagy 99%-ig rendszerint mindenki ebbe a kollektiv szerződésbe tartozik, ugy a munkáltató, mint a munkás. De megtörténik, hogy nem valamennyi munkáltató lép bele ebbe a keretbe, hanem egyrészt konkurrenciát csinál, másrészt nem akar megértést tanúsitani s minden áron a normális munkabéreken alul kivan dolgoztatni. Ha az urak ezt ugy értik, hogy ez megengedhető dolog, s ha a minister urak, akiknek ismerniök kellene a közszállitási szabályzatot, előnyben részesitik azokat az üzemeket, amelyek kollektiv szerződésben vannak egymással és ezeknek adják ki az állami munkákat, akkor érthetetlen, hogy ugy a belügyministeriumban, mint a népjóléti ministeriumban azzal fenyegetnek bennünket, hogy behozzák majd a munka szabadságának biztosításáról szóló törvényt, hogy azokat a becsületes törekvéseket, amelyeket a szervezett munkásság maga elé tüz, lerontsák, tönkre tegyék. Nagyon sajnálom, hogy fokozatos haladásról ebben az országban nem igen lehet szó, mert akkor is, mikor a legszerényebb formákban jövünk ide és igyekszünk törekvéseinknek érvényt szerezni, elárulják az urak, hogy nem akarnak erről tudomást venni, nem akarnak még ilyen csekély haladást sem, sem semmiféle egészséges fejlődést. Addig, mig a túloldalon ilyen kevés megértéssel állanak velünk szemben, ne csodálkozzanak, ha a magunk részéről — különöskép ennél a tárcánál — kifejezésre juttatjuk, hogy a kormány iránt bizalommal nem viseltetünk. A költségvetést még általánosságban a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Perlaki György jegyző : Vargha Gábor! Vargha Gábor: T- Ház! (Halljuk! Halljuk!) Ebéd utánra járván az idő, előre sejtettem, hogy üres Ház előtt kell felszólalnom; üres Ház előtt, amelyben nincs kacagás, legfeljebb csak csendes szunnyadás. De ez a mindenkép sajnálatos körülmény sem tarthat engem vissza attól, hogy annak az ügynek érdekében, melynek érdekében felszólalok, el ne mondjam mindazt, amit előadni szükségesnek tartok. (Halljuk ! Halljuk !) Én ugyanis közigazgatásunk egyik legfontosabb és mégis el merem mondani, hogy egyik legelhanyagoltabb ágának, az országos tűzrendészetnek kérdésével kivánok röviden foglalkozni és 61
