Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-44

4Ö6 'Az országgyűlés képviselőházának Ennél a fontos intézménynél mégis két kivánsággal járulok a t. belügyminister ur elé. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik a legénység fizetésének emelése. Ez a kívánalmam azon alapszik, hogy a csendőrlegénység fizetése még mindig nem üti meg a békebeli mértéket. Tudom, hogy ennek a mértéknek elvként való kimondása és érvényesítése valósággal felforgatná költségvetésünket, de alkalmazása nézetem szerint legindokoltabb a legénység alsó fokozatánál. (Ugy van! a jobboldalon.) A közcsendőr fizetése ugyanis a békében 100 korona volt, ami megfelel 116 pengőnek, a mostani fizetése azonban csak 96 pengő, vagyis havi 20 pengővel kevesebb. Ha figyelembe vesszük, hogy a csendőrség szolgálata ma sokkal nehezebb és kiterjedtebb, (Ugy van! a jobboldalon és a középen.) és hogy ennek a közbiztonsági szervnek anyagi függetlensége a legfontosabb közérdek, (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) ugy azt vélem, sikerült kellően megindokolni ezt a kívánságomat, amely egyébként a rendőrségre is kiterjed, mert ennél az intézménynél is ugyanazok a viszonyok vannak. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Második kívánságomként bátorkodom a t. belügyminister ur szíves figyelmébe ajánlani az élelmezési költségek rendezését és felemelését. E címen az idén lényeges megtakarítás éretett el, félek azonban, hegy ez nem fog helyesnek bizonyulni és a legénység egy része j meg nem engedett módon fog kárpótlást keresni. Ehhez járul az, hogy az élelmezési váltság igen különböző. Budapesten például 15.000 korona, Debrecenben pedig 11.800 korona stb. T. Képviselőház! Az őrslaktanyák és őrsök szaporítására vonatkozó községi kérelmek még mindig szaporodnak s a községek valósággal vetélkednek az áldozatok meghozatalánál. Ezt én valami felemelő jelenségnek nem találom és kétségtelenül az elmúlt szomorú idők és különféle izgatás által megromlott gondolkodás ellen való védekezés, de nem csekély mértékben a csonka ország még mindig beteg gazdas_ági viszonyai teszik indokolttá a községek ezen magatartását és végeredményben nekik kell igazat adni, mert hiszen köztudomás szerint az ilyen természetű ujabb terhek viselésére nem vállalkozhatnak a községek kellő komoly ok nélkül. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Az 5. cím az állami rendőrség előirányzatát tárgyalja. A kiadások személyi járandóságok rovatánál a 6720 pengő emelkedéssel ez a tétel 27,753.500 pengőre rug. Itt vétetett fel újból az őrszemélyzet rendőrségi pótléka, amely ezideig nem volt rendszeres illetmény.: Az összlétszám a múlt évi 11.511 fővel szemben 11.385 főre csökkent; ebből Budapestre 4100 fő jut. Ha ez a létszámcsökkentés Budapestre esik, ugy ezzel szemben kénytelen vagyok megemlíteni a székesfőváros közigazgatási bizottságában, valamint a közgyűlésen is elhangzott panaszokat, amelyek különösen a külterületek közbiztonsági állapotára vonatkoznak s amelyeket a budapesti főkapitányság előterjesztései is igazolnak. A közlekedési rendőrség megszervezése nagy erőt vett igénybe, úgyhogy a fővárosban az Jlletékesek adatai szerint is még legalább 200 főnyi szaporításra volna szükség, annális inkább, mert az utcai közlekedés rendezése napról-napra nehezebb lesz és ez a kérdés Budapesten napról-napra égetőbbé válik. E részben hivatkozom arra, hogy a tisztviselők száma az úgynevezett trianoni létszámnál 406-tal, a legénységé pedig 2820 fővel kevesebb. Én a legteljesebb mértékben méltányolom a ta44. ülése 1927 május íl-én, szerdán. kar okosságot, de véleményem szerint e téren a szükségletet, teljes mértékben kellene kielégíteni. E helyütt megismétlem azt a kérelmemet, hogy a budapesti főkapitányság részére sürgősen uj főkapitánysági épület emeltessék. A vr szonyok e részben tarthatatlanok és nem is méltók az ország fővárosához. Előzőleg is kimutattam, hogy a bérleti összegek teljes mértékben biztosítanák az évi törlesztési részleteket. A detektivtestület és a kihágási osztály egymaga 31.00Q pengő bért fizet. Ugyanez, áll az erkölcsrendészeti osztályra, melynek bérösszegéből egymagából saját' épülete amortizációja fedezendő volna. Ezen osztály elhelyezése különben is sürgeti azt a megioldást, mert ilytermészetü intézmény a város közepén erkölcsrendészeti szempontból is komoly kifogás alá eshetik. Az odavaló (közlekedés a legnépesebb utcákon történik s a kérdés megoldása egyenesen bekívánkozik a belügyminister ur legutóbb kiadott erkölosrendészeti rendeletének keretébe. Véleményem szerint ennek semmi akadálya nem volna, ha ez az osztály a toloncház közelében rendelkezésre álló telken saját épületébe helyeztetnék el. T. Ház! Meg kell még emlékeznem arról az általános panaszról, hogy a kerületi kapitányságok száma Budapesten nem elegendő és hogy elhelyezésük is kedvezőtlen. Itt bátorkodom a belügyminister ur szíves figyelmébe ajánlani ugyancsak a főváros közigazgatási bizottságában felmerült azt a tervet, hogy az elöljáróságok szaporításával az uj kapitányságok ezek épületébe lennének elhelyezendők, s általában az uj létesítményeknél azt a gondolatot kellene érvényesíteni, hogy a kerületi közigazgatási hatóságok egy épületben nyerjenek elhelyezést. (Helyeslés.) A budapesti rendőrség tételénél végül nem hagyhatok még egy kérdést emlittetlenül s ez a rendőrlegénység lakásügye. Ezt már az előző években is ismertettem, s elismerem,, hogy e tekintetben erős javulás állott be. A kérdés azonban még ma is következőkép áll: még ezidőszerint is 567 olyan nős, családos rendőr van, akinek nincs megfelelő lakása; ez a szám a 4100 főnyi budapesti rendőrlegénységnek egyheted része. Ezek közül 245 rendőr családja megfelelő lakás hiányában vidéken lakik, 249 rendőr családjával albérletben, 43 rendőr egészségtelen, nedves lakásokban, 30 rendőr pedig szükséglakásokban kénytelen meghúzódni. (Bródy Ernő: Hallatlan!) Ezen a súlyos bajon kétségtelenül csak az épitkezés segít; nézetem szerint a laktanyák épitése volna az első feladat. Feltétlenül helyeslést érdemel az a terv, hogy a budapesti rendőrség külön telefonközponttal szereltetik fel; ugy vélem azonban, hogy ez a berendezés akkor volna teljes, ha ez a külön telefon a határállomásokkal való összeköttésben is létesülne. (Ivády Béla: Ugy van!) A pénzügyi bizottságiban több képviselőtársam is hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom érdeke már régen követeli a be- és kijelentési lapok fejében járó díjak eltörlését, Ez a díj p. o. egy Budapesten megszálló idegennél 96 fillér; ez már olyan összeg, amely érzékenyen terheli a szálló vendég számláját. Megnyugvással jelenthetem azonban a t. Képviselőőháznak, hogy iá belügy minister ur időközben akként intézkedett, hogy ezek a díjak a minimumra csökkenjenek. A folyamőrség tételét tartalmazza a 6. cím. Itt az összes növekedés, a dologi kiadá-