Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.
Ülésnapok - 1927-44
r Àz országgyűlés Jcépviseíőházánah 44. ülése 1927 május 11-én, szerdán. 405 okozza. A községi, kör- és segédjegyzők illetményeire nyújtott előleg az idén is változatlanul 4,640.720 pengő és ha tekintetbe vesszük, hogy a felsoroltak száma 4005, és hogy 1100 község, vagyis összes községeinknek egyharmada az 50%-os községi pótadó mellett sem képes jegyzőjét fizetni, megérthető az az általános aggodalom, hogy az ezen a téren kifejtett takarékosság nem volna helyénvaló, és hogy ennélfogva a nemrég letárgyalt adócsökkentési javaslat idevágó intézkedései megkönnyebbülést fognak előidézni. Itt emlitem meg, hogy vármegyéink száma változatlanul 25, a városi törvényhatóságok száma a székesfővároson kivül tiz, a rendezett tanácsú városok száma pedig Budafokkal gyarapodván, 44-ről 45-re emelkedett). Ez a városodási folyamat egyébként országunk csonkaságának és ezel kapcsolatos gazdasági viszonyoknak is következménye. Magyaróvár 1920ban, Kalocsa és Salgótarján 1921-ben, Kispest és Csongrád 1922-ben, Komárom, Balassagyarmat, Pesterzsébet, Kákospalota és Hajduhadház 1923-ban, Mohács 1924-ben, végül Budafok 1926-ban lett rendezett tanácsú város. Az adatokat azért terjesztem elő, mert másutt ezeket igy összeszedve nem. találtam. Községeink száma ezidőszerint 3419, és ha figyelembe vesszük, hogy a közigazgatási reform — bármi legyen is a vezetőgondolata — a községi jegyzők munka- és hatáskörét gyarapítani fogja, akkor tudjuk méltányolni azt a gondosságot és költséget, melyet a belügyminister ur a közigazgatási tanfolyamokra fordit és kétségtelenül dicséretet érdemel Eger városának áldozatkészsége, amelyet ily tanfolyam létesítésénél tanusit. jÉs ehelyütt még csak azt kivánom megjegyezni, hogy e tanfolyamon fokozott gondot kell fordítani a magánjog oktatására, amely oly szoros vonatkozásban van a mindennapi élettel. (Helyeslés.) A 3. címre áttérve, a tolonckiadásnál a 16.000 pengőtöbblet nem tekinthető újnak, mert a múlt évi költségvetésben is megvolt az átmeneti kiadások között. Az uj toloncszabályzat készen van s ennek során az élelmezés kérdése is rendezést nyer s igy sok irányú panaszt meg fog szüntetni. A vegyes közrendészeti kiadásoknál 11.000 pengővel több irányoztatott elő, mert az országos tüzoltótiszti tanfolyam, valamint az országos szövetség bőségesebb támogatása ezt szükségessé teszi. Itt teszem szóvá, inkább csak a jövőre való emlékezés kedvéért, mert tudom, hogy ezidőszerint ez kivihetetlen, hogy a biztositó társaságok hozzájárulása ezekhez az aránylag nem magas költségekhez valamikép biztositandó volna. (Helyeslés.) A leánykereskedelem elleni védekezésnél az előirányzat 2200 pengővel gyarapítva, 7000 pengőre emelkedik, tehát majdnem egyharmaddal emelkedett a védekezésre szolgáló költség, amit én hálás köszönettel nyugtázok, mert én azok között voltam, akik ezt a tételt már évek óta a belügy minister ur szíves figyelmébe ajánlották; azonban ezt az összeget sem tartom megfelelőnek éspedig különösen azért, mert mint a múlt évben kifejtettem, kilépő vasúti állomásaink száma erősen meggyarapodott és ennélfogva az összes állomások ellátása a leánykereskedelem elleni védekezés szempontjából igen tetemes munkát és költséget igényel. Véleményem szerint ez az összeg oly mértékben lenne gyarapitandó, hogy az e célra munkálkodó társadalmi egyesületek megbízottjai napidíjban részesüljenek. Áll ez különösen a budapesti pályaudvarokra is, ahol nemcsak a leánykereskedelem, hanem a leánykerités ellen is hatékonyabban kell védekezni. A statisztikai adatok egyáltalában nem megnyugtatók és bár a rendőrség megfeszített erővel dolgozik, a társadalom, élénkebb részvétele nélkül nem érhet el megnyugtatóbb eredményeket. (Helyeslés.) A nemzeti munkavédelem kiadása 485.270 pengővel vagyis 47.347 pengővel magasabbra van előirányozva, amely összeg egészében a személyi járandóságokra esik. Az intézményt a ministertanács határozata alapján 1921. év végén állították fel, tehát egy évvel később, mint a Németbirodaíomban Ebért köztársasági elnök életre hívta. Az intézmény az összes kontinentális államokban meghonosult és fennállását közhasznú ós kipróbált tevékenysége indokolja. Nálunk az intézmény állományába tartozik: 33 hivatal, 14 kirendeltség és a kísérleti nyomda. Az összlétszám 281 fő; a többletkiadás a lakbérekből és a vezetők tiszteletdíjainak emeléséből keletkezik. A létszámból 112 fő munkásnak van beállítva, mert bért kapnak és nyugdíjuk nincs. A kisérleti nyomda, melyben 25—30 egyetemi hallgató dolgozik, nyomdai sztrájk esetén a hirl apszolgál at ot látja el s különös fontossága van azért, mert sztrájk esetén a munka az államnyomdában is szünetel. (XJgy van!) A rendészeti nyilvántartó szolgálat megfelelőbb uj cím a múlt évi helyett, amikor a sajtó nyilvántartásáról szólott. E rovatnál az előirányzat a személyi kiadásoknál 14.220 pengővel magasabb, viszont a dologi kiadások az útiköltségek megszorítása következtében 36.510 pengővel kisebbek. Ás államrendészeti szervek ellátási üzemei alatt a csendőrség és a rendőrség ágy- és fehérneműjének kezelése és a gőzmosoda értendő. A trianoni szerződés megszorítása következtében ezekre a célokra nem vagyunk képesek és helytelen is volna fegyveres egyéneket alkalmazni. A 4. cím tartalmaza a cseudőrségre vonatkozó előirányzatot, ahol a személyi járandóságok összege 336.870 pengővel növekedett 21,398.410 pengőre, és miután a létszám változatlan, és pedig az 588 tiszttel együtt 11.811 fő, ebből következik, hogy a többlet a járandóságoknál csak az úgyszólván automatikus emelkedésekből és az alhadnagyi rendfokozat létesítéséből keletkezik. A dologi kiadásoknál a tétel 770.900 pengővel emelkedett, amit indokol a laktanya- és istállóbérek emelkedése, a telefon berendezése és a szogálati lovak pótlása. Az őrslaktanyák építése és vétele következtében* azonban a béreknél már 54.280 pengő megtakarítás mutatkozik. Ez az eredmény kétségtelenül igazolja, hogy a biérhelyiségek pótlása pénzügyileg is indokolt, pedig még 840 bérlete van a csendőrségnek. A szolgálati lovaknál most először jelentkezik a rendszeres kiadási tétel, mely akként alakul, hogy a 900 lóból 10 évi beosztással évenkint 90 ló selejteztetik ki, illetőleg pótoltatik. (Helyeslés) A beruházások tétele 70.280 pengővel emelkedett, megállapítom tehát, hogy a belügyminister ur az Erdélyi Aladár t. képviselőtársunk által a múlt évben tett és a nemzetgyűlés által elfogadott határozatnak, mely a csendőrségi épületek megszerzésére nagyobb összeg előirányzását célozza, eleget tett. Kötelességem ezen házhatározat sorsáról a t. Háznak külön. is jelentést tenni, amit ezennel tisztelettel meg is teszek. 57*
