Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-44

Az országgyűlés képviselőházának 44. ülése 1927. évi május hó 11-én, szerdán, Zsitvay Tibor, Puky Endre és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A belügyministeriumköltségvetésének általános tárgyalása. Felszólaltak : Platthy György előadó, Szabó Imre, F. Szabó Géza, Bródy Ernő, Kálmán Jenő, Malasits Géza, Viczián István, Rothenstein Mór, Vargha Gábor, Scitovszky Béla belügyminister. — A legközelebbi ülés idejé­nek és napirendjének megállapítása — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Vas s József, Scitovszky Béla, Mayer János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellettt felszó­lalókat jegyzi Urbanics Kálmán jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szabó Zoltán; jegyző ur. Bemutatom a t. Háznak a pénzügyminis­ter ur átiratát, mellyel az állami egyenes­adók hivatalos összeállítását megküldi. Az összeállításokat a Ház előzetes együttes tárgyalás' és jelentéstétel végett a pénzügyi és közigazgatási bizottságnak adja ki. Napirend szerint következik az 1927/28. évi állami költségvetés (Ii om. 81) egyes tár­cáinak folytatólagos tárgyalása. Soron van a belügyi tárca költségvetésé­nek általáüos tárgyalása. Az előadó urat illeti] a szó. Platthy György előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Már az előző években is, amikor a belügyi tárca előadása jutott fel­adatomul, kifejtettem azt az álláspontomat, hogy mint előadónak nem lehet célom a tárca politikai működésének, vagy jövőre vonatkozó terveinek ismertetése, mert ez nézetem szerint az illetékes minister dolga, hanem kötelessé­gem a rendelkezésemre álló, majdnem kizáró­lag számokban kifejezett adatok alapján en­nek a tárcának pénzügyi és gazdasági jelentő­ségét ismertetni és általában megállapítani azt a szerepet, amely évről-évre jut a belügy­ministeriumnak az állam gazdálkodásából, vagyis költségvetéséből. Ez nem jelenti azt, mintha az előadóra egyáltalán nem tartoznék a tárca politikai működésének méltatása vagy birálata, hanem azt jelenti, hogy ennek a bírálatnak legtöbb­ször csak annál az anyagnál van helye, me­lyet maga a belügyminister vagy a bizottság KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. III. tárgyalása, vagyis annak anyaga szolgáltat. (Ugy van! a jobboldalon.) Ezt az elvi álláspontot tartva szem előtt, elsősorban feladatom megismertetni a belügyi költségvetés viszonyát az általános költség­vetéshez és másodsorban összehasonlítani a belügyi költségvetést ugy az előző évek álta­lános költségvetéseivel, mint az előző évi bel­ügyministeriumi költségvetésekkel. Ezekre az összehasonlításokra és tanulságokra a belügyi tárca már csak annál is inkább kiválóan al­kalmas, mert üzemi természetű tételek nem zavarják a tiszta áttekintést. Előre kell bocsátanom, hogy erre az egybe­vetésre csak az előző két év költségvetése al­kalmas, egyrészt azért, mert előbb rendezett költségvetés nem állott rendelkezésünkre, másrészt azon okból, mert Nagy-Magyarország és csonka Magyarország költségvetéseinek összehasonlítása nem vezetne 1 megbízható eredményre. Előrebocsátom azt is, hogy ennél az egybevetésnél nem használok abszolút szá­mokat, mert ezek további számvetést igényel­nének, hanem arányszámokat, amelyek' vilá­gosságuknál fogva az összehasonlításra sok­kal alkalmasabbak. Másrészt nem helyezek súlyt a belügyministerium bevételeire sem, amelyek átlag másfél százalék fedezetet nyúj­tanak, tehát alig jönnek figyelembe. Az elmondottakra vonatkozó adataim — nagyobbrészt számszerű adatok — a követke­zők. (Halljuk! Halljuk!) Az állami kiadásoknál — az üzemi kiadá­sokat is beleértve — az erre az évre szóló költ­ségvetés emelkedése az előző évhez képest 4*602%, a belügyi tárcánál pedig 4:40%, vagyis 5-185%, vagyis 0-927%^kal magasabb az átlag­nál. Az 1926/27. évi általános költségvetésnél az emelkedés ugyancsak az előző évhez képest 4-602%, a belügyi tárcánál pedig 4'040%, vagyis a belügyi tárca kiadásainak emelkedése — mi­ként azt már az elmúlt' évben is kimutattam — 0'567%-kal kisebb volt az általános : költség­vetés feladásainak emelkedéséhez képest. Az 1925/26. évi költségvetés kiadásainak emelke­dése pedig 6-238°% volt, amihez képest a belügyi tárca a kiadásoknál 0*068% apadást mutat. Ez volt a szanálás legnehezebb esztendeje. 57

Next

/
Thumbnails
Contents