Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-43

Az országgyűlés képviselőházának viselőképességének figyelemmel tartása mellett, nem tudjuk végrehajtani. Hiszen sok más olyan imminens szükséglet merül fel, amelynek biztosítása elől kitérni nem tudunk; éppen ezért ezt a kérdést is csak másfél évtizedre felosztva tudjuk megvalósítani és így tudjuk ezt a programmot végrehajtani. (Egy hang a közéven : Agrárállamban ez az első!) Kócsán Károly t. képviselőtársam sürgette továbbá a népkönyvtárak kibővítését és korszerű felújítását is. Tisztelettel vagyok bátor jelezni, hogy az elmúlt költségvetési évben erre a célra 2.000 pengő volt felvéve, ma pedig 20.000 pengő van felvéve. Amennyire tehát tudtam, gondoskodtam erről is. Jövőre ezt a címet szintén fejleszteni fogjuk s arra fogunk törekedni, hogy mennél bővebb és tanulságosabb gazdasági irányú népkönyvtárakat bocsássunk a vidék rendelkezésére. A képviselő ur továbbá azt a kívánságot fejezte ki, hogy az összes iskolák tangazdaságokkal és tanterületekkel legyenek elláthatók. Bátor vagyok utalni arra, hogy a földreform során ezt minden iskola igényelhette, s ez lehetővé vot téve minden iskola részére. Az. hogy az iskolák nem éltek ezzel az igényléssel, nem az én hibám; mi annak idején erről gondoskodtunk, az iskolákon és a községeken múlott, hogy annak idején nem igényeltek tanterületeket. Perlaki György t. képviselőtársam a téli gazdasági szakiskolák szaporítását és sürgős felállítását tartja szükségesnek ós kifejezésre juttatja azt a felfogasát, hogy a tömeg k szakoktatásának ezek az iskolatípusok felelnek meg a legjobban. Mint méltóztatnak tudni, — délelőtti beszédemben már hangsúlyoztam és megindokoltam azonos álláspontomat, — én is azon az állásponton vagyok, hogy ezek az iskolák legalkalmasabbak arra, hogy mennél nagyobb tömegben engedjük ki ezekből az iskolákból a szakképzettséggel biró ifjúságot. Jól tudom, hogy ezek az iskolák nem nyújtanak teljes szakképzettséget, tökéletesen még az elemi szaktudást sem nyújtják, azt azonban már elértük, hogy az az ifjúság, amely ezt az iskolát elvégezte, elkezd studiro7ni. elkezd gondolkozni, és ha valami neki a termelésben sikerült, avagy nem sikerült, akkor a siker vagy a sikertelenség okai után kutat. Ha ezt elértük, akkor már nagy eredményt értünk el, mert eddig H teljesen szakavatatlan és szakképzettség nélküli termelésben a »Gottes Wasser über Gottes Land laufen lassen« elve alapján gondolkoztak a mi gazdáink és nem studiroztak azon, hogy valami miért sikerül és miért nem. Fel kell tehát ébresztenünk az érdeklődést, hogy ez az ifjúság maga kutasson az okok után, és akkor sok mindenre rájön, sok mindent megtud előzni és útját tudja állani azoknak a bajoknak, amelyek a termelés sikertelenségét felidézik. (Helyeslés.) Csizmadia András t., képviselőtársam felsorolja azokat a körülményeket, amelyek mellett Orosházán egy ilyen téli szakiskola létesült és pedig a mezőgazdasági kamara támogatása utján. Nekem nincs kifogásom az ellen, ha akár a kamara, akár a községek, vagy bárki ilyen szakiskolát állit fel, csak egyet tartok fenn magamnak, azt. hogy az ellenőrzés jogát én gyakorolhassam- (Helyeslés.) Ugyanis nem közömbös rám nézve, hogy abban az iskolában ki tanit, hogyan és mit tanit. Ezért akarok felügyelni és ezért törekszem arra, hogy a felügyeleti jogot ezekre a szakiskolákra én terjesszem ki és az én fenhatóságom alá tartozzék ennek a kérdésnek az elbirálása. (Helyeslés.) Ezeket voltam bátor a felszólalásokra válaKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. III. ' 3. ülése 1927 május 10-én, kedden. 385 szólni és tisztelettel kérem a cím elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az első rovatot, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a rovatot felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa) : »2. rovat. Dologi kiadások: 151.770 pengő.« Reischl Richárd ! Reischl Richárd: T. Képviselőház! A fÖldmivelésügyi minister ur beszédéből megnyugvással vehettük valamennyien tudomásul, hogy a gazdasági szakoktatás kérdését nagy körültekintéssel és a segítőtársak bevonásával mindnyájunk megelégedésére óhajtja megoldani. Ezzel kapcsolatban csak rá akarok mutatni arra a mostoha elbánásra, amelyben a felsőbb gazdasági szakoktatásnál az egyes akadémiák részesültek épen a dologi kiadásokkal kapcsolatban. Előfordult, hogy egyes tanszékek alig egymillió papírkorona dologi hozzájárulást kaptak, ugy hogy az még seprűre és egyéb ilyen apróbb dolgok beszerzésére sem volt elég. Pedig nagyon jól tudjuk, hogy épen a gazdasági tudomány az. amely folyton fejlődik és a szemléltető oktatás az, amelyből legtöbbet tanulhat az ifjúság. Azért kérem a minister urat, — miután látom, hogy ezután ebben az irányban nagyobb összeg fog rendelkezésére állani, — hogy a jövőben figyelemmel legyen arra, hogy a gazdasági akadémiák dologi kiadásaira nagyobb összegek fordíttassanak. Itt akarok megemlékezni arról, amiről senkise emlékezett meg, és ez a mintagazdaságok dotációja. Amikor a földbirtokreform törvényjavaslatát tárgyaltuk, hangsúlyoztuk, hogy a földreform során legalább járásonként mintagazdaságok alakíttassanak, amelyeket tulaj donképen már a háború előtt kezdeményeztek, és azt látjuk, hogy épen ezeknek a mintagazdaságoknak a megalasitása nem történt meg a legutóbbi időben. Pedig nagyon jól tudjuk, közmondás is van rá, hogy a magyar ember a maga kárán tanul, de tanul azáltal is, ha szemléltetve látja, hogyan kell gazdálkodnia; (Ugy van! Ugy van!) épen azért a mintagazdaságok létesitésére nagy súlyt szeretnék helyezni és nagyon kérném a minister ur megnyugtató válaszát arra nézve, milyen szándékai vannak az ilyen mintagazdaságok felállítására vonatkozólag. Különösen nagyfontosságú ez a kérdés most. amikor népünk a mezőgazdasági szakoktatást is meg fogja kapni, hogy ugyanezt láthassa olyan gazdaságban, amely az ő gazdaságának területileg is megfelel, s nemcsak egyvagy kétholdas tanterületen, amilyen az iskolában van. Nagyon fontos volna, hogy ezek a mintagazdaságok, mondjuk, a nagyobb utak mentén, különösen az országutak mentén, amerre a nép jár, létesülnének, ~ pontos és kimerítő feliratokkal ellátva, — hogy a nép megnézze a mélyszántást, az okszerű trágyázást, lássa, hogy milyen termés lesz a jó vetőmagból. Azt hiszem, hogy a gazdasági szakoktatásnak ez olyan főága, amelyet a legnagyobb mértékben szükséges támogatnunk. Elnök: Kivan még valaki szólania (Nemi) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólani. Mayer János földmivelésügyi minister : T. Képviselőház! Teljesen igazatadok Reischl Richárd t. képviselőtársamnak abban, hogy rendkivüli nagy előnye a szemléltető oktatásnak, hogy azt népünk sokkal inkább elfogadja, mint az elméleti oktatástFedezet hiányában azonban jámbor óhajtás, hogy ezt megvalósíthassuk s épen azért későbbre kell halasztanunk e kérdésnek megvalósítását. Tisztában vagyok ennek a kérdésnek a fonU