Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-36

As országgyűlés Mpvisélöházánah 36. ülése 1927 április 7-én, csütörtökön. 27 is bekapcsolja, mert hiszen az illető tisztviselő élete is véges és igy biztosítani kivan ja azt, hogy elhalálozása esetén a család teljesen tehermentesen kapja örök tulajdonul lakóházát. A lakásfelszabaditási gondolattal kapcsolatban a népjóléti minister ur a^ egész országot megvizsgáltatta abból a célból, hogy megállapíthassa, mikor következhetik el annak ideje, amikor a lakások fölötti rendelkezést teljes egészében szabadokká tehetné. Enniek a vizsgálódásnak keretén belül felhívta ugyanakkor a kiküldöttek figyelmét arra is, állapítsák meg, hogy a vidéken rely vámosokban és községekben találnak alkalmas telkeket a tisztviselők részére építendő lakások céljaira. A beérkezett adatokból megállapította a népjóléti minister ur, hogy az országban igen sok városban és községben az a V^zet, hogy a tisztviselők nem rendelkeznek tehermentes telkekkel vagy egyáltalán nem rendelkeznek telkekkel, így most olyképen kivan ja a minister ur a középosztály lakásépítését elősegíteni, hogy a községeket kéri fel, illetőleg utasítja arra, hogy az ilyen építkezések előmozditására jutányos ácron vagy ingyen juttassanak telkeket az épitkezni szándékozó tisztviselők részére. Ugyancsak ebben a keretben kivánja megoldani a nénjóléti minister ur Budapesten is egy nagyobb bérpalota felépítését, valamint kölcsönnel segiti a magánépittetőket is, — ugy, amint az az elmúlt esztendőkben is történt — hogy minél több lakást építhessenek és ezzel a lakásínség teljesen megoldassék a legrövidebb idő alatt. A kincstári feleslegből — amely a pénzügyi kormányzatnál 1927. évi június 30-ikán már ki fog tűnni — kivánja a kormányzat a kórházak építtetését gyorsabb tempóban megindítani. Itt fog majd fedezetet kapni *a nénjóléti minister ur a mátrai tüdőbetegszanatóritim befejezésére, illetőleg építkezésének folytatására. T. Ház! Sokszor hangzott itt el már a múltban és különösen most, a költségvetés általános vitájánál, hogy a kormány nem igyekszik szociális irányú törvényeket hozni. (Zaj a baloldalon.) Én elismerem, hogy a népjóléti minister ur nem volt képes ilyen szociális jelentőségű törvényeket oly nagy számban eddig a t. Ház elé hozni, amelyekkel megoldhatnánk ezt a nagy problémát, de hiszen köztudomású, hogy ennek egyetlen oka az a lehetetlen gazdasági helyzet, amelyben eddig, különösen a háborút követő időben volt az ország. Most azonban, amint ezen a helyzeten bizonyos mértékig segítettünk azzal, hogy az államháztartásnak egyensúlya helyrehozatott és bizonyos mértékű. állami bevételi feleslegekkel is rendelkezik a kormány, a népjóléti minister ur nem késett ezeknek a kérdéseknek megvalósítására a törvényhozás elé állani. Hiszen tudjuk, hogy most van folyamatban a munkásbiztositási törvényjavaslat bizottsági tárgyalása s előkészités alatt áll a rokkantság és öregség esetére szóló biztosításra vonatkozó törvényi avaslat. Készen van a népjóléti ministeriumban a fürdőügyi törvényi avaslat is s ezenkivül az Egyke elleni vélekezésre vonatkozó törvényjavaslat szintén az előkészités stádiumában áll. (Kabók Lajos: Hát a munkanélküliek biztositása?) A munkanélküliség elleni biztosításra vonatkozólag mindenesetre beláthatja t. képviselőtársam, hogy ezt az igen nagy jelentőségű kérdést meg kell előznie az előbb emiitett szociális javaslatoknak és csak amikor ezek a nagyjelentőségű törvényjavaslatok teljes egészükben a Ház elé 'kerültek, giondolhatl a minister ur arra, amire igen t. képviselőtársam is célzott. (Kabók Lajos: Azt mondta az államtitkár ulr, hogy már elő van készítve! Csak nem akarják idehozni!) Meg kell emlékeznem a szociális problémákkal kapcsolatban az ivóvizszerzés kérdéséről is. Azt hiszem, hogy közegészségügyi szempontból igen fontos probléma ennek a kérdésnek megoldása is; különösen fontos pedig akkor, amikor tudjuk, hogy több mint 300 olyan község van Magyarországon még ma is, ahol ivóvíz úgyszólván egyáltalán nincsen. Minthogy azonban az artézi kutak fúrása különösen a szegényebb községek résziéről olyant rendkívül nagy áldozatokat igényel, hogy azt a maguk erejéből alig képesek elvégeztetni, tehát a kormány, illetőleg a népjóléti kormány mindent elkövet a maga részéről, hogy ezeknek a szegény községeknek a segitségére legyen. E tekintetben is a múlt esztendővel szemben az előttünk fekvő költségvetésben bizonyos fokú haladást látunk, amennyiben a múlt évi 56.000 pengővel szemben 102.000 pengő van erre a célra előirányozva. Ez az Összeg is azokhoz a nagy igényekhez képest, amelyeket a népjóléti kormánnyal szemben ezen a téren is támasztanak, mondhatnám, nagyon csekély, fájdalom azonban, a pénzügyi kormányzat nem tudott többet a népjóléti minister ur rendelkezésére bocsátani. Fontos lenne azonban az is, ha a hatósáigok figyelmeztetnék a községeket arra, hogy azt a vízpazarlást, melyet a felszökő vizű kutaknál tapasztalunk, ahol az artézi kutakból felszökő viz állandóan folyik a szabadba, valamiképen meggátolják. Hiszen a geológusok kimutatták, hogy minél nagyobb mértékben tárjuk fel a föld mélyéből a felszökő vizeket, annál inkább vonjuk el a nedvességet a felső talaj növényzetétől, és ha ez sokáig igy tart. akkor talán azok a közlekedő edények, amelyekből az altalajban levő vizek a felszínre jönnek, kiapadnak és később nem tudunk jó ivóvizre szert tenni. Régebben az volt a tévhit, hogy ha az artézi kutakat tehát a felszökő vizű kutakat zárócsappal látják el, akkor

1 az altalajban, a föld mélyében levő homokos réteg teljesen elzárja a szűrőkészüléket és elakad a kut vize. Ez a tévhit most már meg van döntve azáltal, hogy egy szabályozó készüléket alkalmaznak az ilyen felszökő kutak tetejére, amely hat méter magasságba felviszi a vizet és azután ereszti le. s ennek a cirkulációnak a következtében a homok az általaiból kitisztul s a viz kimossa a szűrőkészülékben -levő homokot. Szükséges volna tehát, ha a hatóságok kényszerítenek a községeket és azokat a lakosokat, akiknek ilyen artézi kutjuk van, hogy kútjaikat ilyen szabályozó készülékkel lássák el. Nem feltétlenül szükséges, hogy Magyarországon mindenütt artézi kutakat fúrjanak, elegendő volna- ha úgynevezett Norton-kutakat, nem felszökő vizű kutakat, avagy jó mélyre lemenő ásott kutakat készítenének. Ahhoz azonban, hogy jó ivóvize legyen a községeknek és a községi lakosoknak, nem elegendő, ha a hatóság elrendeli az artézi vagy Norton-kutaknak létesitését. Igen nagy probléma Magyarországon az, hogy maguk a községi lakfosok nem törődnek azzal, hogy az egészségükre nézve olyan végtelenül kártékony hatású dolgokat elkerüljék, amelyre, fájdalom, ami lakosságunknál tapasztalhatók. Köztudomású, hogy a trágyagödrök rendszerint a kutak mellett vannak elhelyezve. Elképzelhető hogyha esős időben a trágyát átmosó lé lefelé halad és belefolyik a kútba, mily nagy mértékben 4*