Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-27

Az országgyűlés képviselőházának 27, tani magukat. Az üzemek megvalósították azt a helyes magángazdasági elvet, hogy az adózó ipolgártojk edófiliéreinök igénybevétele nélkül kiadásaikat teljes egészükben fedezzék, sőt, mint később leszek bátor rámutatni, nemcsak ezt érték el az üzemek, hanem még üzemi feleslegeikből, tehát bevételi feleslegeikből igen nagymértékű beruházásokat képesek eszközölni, pedig- tudjuk, hogy a múltban ezeket mindig kölesönökkel voltak kénytelenek keresztülvinni, tehát ezen feleslegek révén az államvagyon tulaj donképen tekintélyes összegekkel gyarapodott. Ugy a kiadások', mint a bevételek bizonyos mértékben nagyobbak,- mint az előző évi költségvetésekben voltak. Az állami közigazgatás bruttó kiadási többlete 29-2 millió pengő, bruttó bevételi többlete pedig 28*8 millió pengő, mig az állami üzemeknél ugy a kiadási, mint a bevételi többlet 19:4 millió pengőt tesz ki a múlt évi előirányzattal szemben. Természetes, hogy ezek a többletek túlnyomó részben olyanok, amelyek automatikusan jelentkeznek ugy a bevételeknél, mint a kiadásoknál. Az állami közigazgatásnál a tényleges helyzet kedvezőbb alakulása következtében még az adócsökkentési törvényben biztosított kedvezmény figyelembevételével is kedvezőbb az 1927—28. évi költségvetés bevételi előirányzata, mint az 1926—27. évi költségvetésé. Ugyianugy az üzemek bevétele is tetemes emelkedést mutat, ami mindenesetre a megnövekedett forgalom következménye. Ezek a bevételi többletek teszik azután lehetővé, hogy a szintén automatikusan jelentkező kiadási többletek is fedezhetők legyenek. Ilyenek például az állami alkalmazottak és nyugdíjasok lakbéremelkedésének a többlete, azután az 1924 :IV. tcikkben kimondott nyugdíj korlátozás megszüntetése a 15 évnél magasabb szolgálati f idővel rendelkező nyugdíjasokra nézve, továbbá a létszámapasztás következtében nyugdíjba helyezett- nyugdíjasok szükséglete és a nem állami tanszemélyzet előmenetelének segítése stb. De kielégítést nyerhet ezenkívül még több olyan szükséglet is. amelynek még a múlt évi költségvetés keretén belül háttérbe kellett szorulni. Ilyenek például az 50% -os hadirokkantak illetményeinek a kétszeres összegre való felemelése a lelkészi korpótlékok ujboli szabályozása, a háziipar, valamint a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. szubvenciója, a gyermekvédelem fokozása, azután a gazdasági szakoktatás intenzivebb támogatása stb. Áttérve mármost a költségvetés részleteire. amire vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy a részleteket teljes egészükben az illető tárcák előadói fogják a t. Háizzal megismertetni, a magam részéiről csak nagy általánosságban kívánok ezzel foglalkozni. Itt elsősorban egy formális változtatásról 1 kívánok megemlékezni, amely az államadósságok fejezetének kiadásait bizonvos látszólagos összeggel csökkenti. Ez az ujitás ugyanis abból áll, hogv a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökével történt megállapodás következtében az államadósságokból az állami üzemeket terhelő törlesztési és kamatszükségletek most már teljes egészükben kivétettek. Eddig ugyanis az állami adósságok előirányzata az összes bruttó szükségleteket tartalmazta, de az üzemeket terhelő rész az üzemeknél is elő volt irányozva és ugyanakkor az államadósságok fejezeténél ez az összeg mint bevétel szerepelt. Ez indokolatlanul duzzasztotta az államadósság fejezetének ugy kiadási, mint bevételi részét. Ez tehát a jövőben teljes egészében el lesz hagyva. Hogy ülése 1927 március 22-én, kedden. 71 az államadósságok nettó szükséglete a múlt évivel szemben tekintélyes összeggel, 2*01 millió pengővel csökkent, ez főleg annak tulajdonitható, hogy az államkincstárnak a Magyar Nemzeti Banknál fennálló függő adóssága, amely 1980 milliárd papirkoronát tett ki, ebben a költségvetési évben igen tekintélyes összeggel csökkent. Ennek a tartozásnak törlesztésére kellett fordítani a fennálló szabályok értelmében a rendes havi törlesztésen kívül az 1924 : V. te, vagyis a banktörvény értelmében az államkincstárt a Magyar Nemzeti Bank jövedelméből megillető részt, valamint az Osztrák-Magyar Bank és az állami jegyintézet felszámolása következtében a magyar kincstárt megillető részt és végül azt a jelentékeny Összeget, amely a pengőértékre való áttéréssel kapcsolatban a váltópénz kiverésénél mint pénzverési haszon jelentkezett. Ezeknek a tekintélyes összegeknek figyelembevételével már a jövő költségvetési év elején, tehát július hónaptól ez az 1980 milliárd papirkoronát kitevő függő államadósságunk 480 milliárd papirkoronával csökkenni fog 1500 milliárd papirkoronára, — vagyis 120 millió pengőre — ami tulajdonképen 25%-os törlesztésnek felel meg. Remény van arra is, hogy ez a megmaradó 1500 milliárd papirkoronát kitevő összeg az 1927/28. költségvetési év lejárta előtt még tekintélyes összeggel fog tovább csökkenni. Még egy körülményre kívánom felhívni a t. Ház szives figyelmét: A banktörvény értelmében ugyanis az összes állami pénzkészletek a Magyar Nemzeti Banknál összpontosittattak, részben valutavédelmi szempontból, részben pedig azért, hogy a kormánynak minden pillanatban meglegyen a kellő kontrollja az állam pénzkészletei felett. Az államkincstárra nézve ez bizonyos kamatveszteségeket jelent, amennyiben eddig az volt az uzus, hogy a kormány az állani összes felesleges pénzkészleteit magánbankoknál helyezte ki és igy ezen magánbankok, ezen összegek kamatjövedelmét biztosították a kincstáír részére. A banktörvény és a Népszövetséggel kötött megállapodás következte beinia Pénzintézeti Központ és a Postatakarékpénztár reformja következett be, amely egyrészt a Pénzintézeti Központ üzleteit egy bizonyos körre korlátozta, a Postatakarékpénztárt pedig minden kockázatos pénzkihelyezéstől eltiltotta és igy elrendelte, hogy a Postatakarékpénztár összes pénzkészleteit, amelyeket eddig tudvalevőleg a Pénzintézeti Központon keresztül kamatoztatott, a jövőben a Nemzeti Banknál kénytelen elhelyezni. EzzeLa Postatakarékpénztár mindenesetre tekintélyes bevételtől esik el és ennek következménye az. hogy az összes állami üzemek között egyedül a Postatakarékpénztár az, amelynek költségvetése — bár csekély, összesen 0'7 millió pengőt kitevő, de mégis — deficittel záródott. Ennek ellenében a Nemzeti Bankkal olyan egyezményt létesített a kormány, hogy 1927 július 1-től kezdődően a fennálló függő adósságok után jövőben nem az eddigi 2-5% kamatot fizetünk, hanem csak 1%-ot és ez az 1927/28. költségvetési évben 17 millió pengő bevételt jelent az államkincstárra nézve. Ha ezt az ] '7 millió pengőt hozzáadnám a Postatakarékpénztár bevételéhez, akkor ez a 658.160 pengő összeget kitevő bevételi hiány teljes egészében máris megszűnne. De aktiv lenne a Postatakarékpénztár akkor is. ha felszámíthatná a rendes pénzkezelésért járó illetéket az államkincstárnak azért, hogy öszszes pénzeit kezeli. Ezért a pénzkezelésért tudvalevőleg a Postatakarékpénztár az állam-