Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-26

Az országgyűlés képviselőházának 26. jókra is kiterjeszthesse a törvénynek ezt a beneuciumát. Ajánlom a szakasz elfogadását. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa a L §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Ház! A negyedik szakaszban történik az egész hajótelekkönyv leirása. (Halljuk! Halljuk!) Tulajdonképen a telekkönyvi jog formájában van az egész kérdés rendezve. Amint méltóztatnak látni. A) B) C) lapja van a hajólajstromnak is. (Bródy Ernő: Az is van?) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyalás komolyságát megőrizni. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: A törvény megalkotásánál, mint voltam bátor az általános jelentésben elmondani, igen fontos kérdés tárgyát képezte^ az, vájjon szükségese általában a hajótulajdon kérdését a hajólajstrommal együtt szabályozni, vájjon általában a gazdasági forgalmi élet megköveteli-e azt, hogy a telekkönyv mintájára a hajótulajdon is ugy legyen körülpontozva a lajstromban, hogy ott minden változás, amely a hajótulajdont éri, a telekkönyv A) lapjához hasonlóan körül legyen irva. Ebben a tekintetben — mint voltam bátor megemliteni, — különféle rendszerek vannak, c'è a törvényalkotás épen a forgalom és a hitel biztonsága szempontjából szükségesnek tartotta ezt a kérdést is olyképen rendezés alá venni, hogy amint a telekkönyvben, ugy itt is, az A) lapon, pontosan legyen körülirva a tulajdon kérdése. A másik kérdés az volt, vájjon a forgalom szempontjából például a hajótulajdon megszerzésénél kötelező-e és lényeges kellék-e a betáblázás, bejegyzés, vagy pedig nem. Az ingatlanoknál is, amikor az ingatlanra vonatkozó szerződést megcsináltuk, még nem szereztük meg az ingatlan tulajdonjogát, hanem a kézről-kézre való átadást helyettesíti a telekkönyvi bejegyzés. - Szükségesnek mutatkozott itt is rendezni azt a kérdést, vájjon ha a hajótulajdon változást szenved, a jogügylet megszerkesztésével egyidejűleg megtörténik-e a tulajdonváltozásba hajót jelképesen kell-e átadni, vagy szükséges-e a tulajdon megszerzéséhez, mint jogi kellék, a belajstromozás, betelekkönyvezés? Az utóbbi álláspontot tartottuk helyesebbnek, mert ezáltal a hajótulajdnp forgalmában ugyanolyan jogbiztonság áll elő, mint a telekkönyveknél. Nevezetesen a hajó tulajdonában beálló változás csupán a jogügylettel nem történhetik meg, mert mindaddig a tulajdonjog megszerzése nem történik meg, amig az a lajstromba bejegyezve nincsen. Erről rendelkezik ez a szakasz. Kérem e szakasz elfogadását. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a szakaszt — meg nem támadtatván — elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. szakasz. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a szakaszt felolvasni. Berki Gyula jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni! Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Ház! Az 5. §-nál egy kis módosítást vagyok bátor inditülése 1927 március 18-án, pénteken. 63 ványozni. T. i. az együttes bizottság jelentésébe, illetőleg a javaslat átszövegezésébe bizonyos — hogy ugy mondjam — szedési hiba csúszott be s ezt a hibát kívánnám korrigálni. Indítványozom tehát, hogy az 5. § első bekezdésének negyedik sorában a »telekkönyvi« szó helyébe a következő szavak tétessenek: »telekkönyvi hatósághoz intézett s a központi telekkönyvi...« Különben egészen értelemzavaró hiba keletkezett volna a törvényben. Ajánlom a módosítás elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. (Zaj.) Csendet kérek. Következik a határozathozatal. A bizottság által proponált szöveggel szemben áll az előadó ur által proponált szöveg. Szembeállítva a két szöveget, amennyiben nem méltóztatnak elfogadni a bizottság által proponált szöveget, az előadó ur által javasolt szöveget fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság szövegét fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az előadó ur szövegezésében fogadta el a szakaszt. Következik a 6. §. Berki Gyula jegyző: (olvassa a 6. §-t.) Elnök: Áz előadó ur kivan szólni. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: Igen t. Képviselőház! A 6. §-ban a hirdetményi eljárás kérdése van szabályozva. Szükségesnek mutatkozik mielőtt a 6. § érdemi tárgyalásába belemenne a képviselőház, felvilágosítással szolgálni arra nézve, hogy miért volt szükséges a tulajdon beindikálásánál az előzetes hirdetményi eljárás. (Halljuk! Halljuk!) Akárhányszor megtörténhetnék, ha ez a hirdetményi eljárás nincs beillesztve a törvényjavaslatba, hogy belajstromoztatnának olyan hajót is, amelyre vonatkozóan tulajdonjog nem forog fenn, szóval a hajólajstrom a valóságnak meg nem felelő bejegyzést foglalna magában. Hogy ez elől a lehetőség elől megvédelmezzük a lajstrom tisztaságát, hogy a lajstrom valóságnak megfelelő jogi állapotot tüntessen fel, ezért szükséges törvénybe iktatni azt a hirdetményi eljárási rendszert, hogy mindazok, akik a tulajdoni beiktatással szemben valamelyes jogokat formálnak, a hirdetményi határidőn belül bejelenthessék ezt a lajstromot vezető hatóságnak és a belajstromozás csak akkor történjék meg, amennyiben igények a belajstromozandó tulajdon tekintetében nem támasztatnak. Arra vonatkozóan, mi a követendő eljárás abhan az esetben, ha támasztatnak ilyen igények, a 7. § fog intézkedni és ezért szükséges a 6. § változatlan elfogadása. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senkisem kivan szólni, a szakaszt, meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Berki Gyula jegyző: (olvassa a 7. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! Amint bátor voltam a 6. §-nál erre alludálni, a 7. § szabályozza azt a kérdést, hogyha a hirdetmény következtében valaki valamelyes dologjogi igényt jelent be & belajstromozással szemben, mi történjék és hogyan járjon el a lajstromot vezető hatóság. A szakasz világosan megmondja, hogy ilyen esetben fel fogják hivni az igénybejelentőt, hogy igényét vagy igazolja vagy menjen rendes birói útra. Addig is azonban a hajó belajstromozása megtörténik azzal a feltétellel, hogy az igényeket majd a biróság fogja elbi9*