Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-26

62 Az országgyűlés képviselőházának $ szisztematikusan, a C) lapon pedig a hitelkérdés van megoldva. Hogy egy kérdés egészen nyílt ne maradjon, bátor vagyok ráutalni arra, hogy nálunk is van készülőben egy u. n. tenger jog. Hogy azonban ez a tengerjog mikor lesz megalkotva, azt nem tudjuk; amig tengerünk nincs, azt hiszem, ez nem is sürgős kérdés. A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat sürgősebb volt; sürgős volt azért, mert ha belső, belvizi kereskedelmi forgalmunkat fejleszteni és kifejleszteni akarjuk, akkor ennek a kifejlődésnek biztos jogi bázist kellett nyújtani abban, hogy a belvizi társaságok a hitel szempontjából egész hajóparkjukkal ugy állhassanak a külföld elé, mint rendezett jogintézménnyel. Az egyes részleteknél leszek bátor bizonyos kisebb módosításokkal előállani, leszek bátor a részleteknél egyes rendelkezések jelentőségét rövid kisérő magyarázattal megvilágítani, most pedig arra vagyok bátor kérni az igen t. Képviselőházat, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot, amellyel az ingójelzálog kérdése szisztematikusan vonul be törvénytárunkba, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Ismétlem, a részleteknél leszek bátor egyenkint, ahol szükségesnek fogom látni, az egyes szakaszokat rövid bevezetéssel bevezetni, s akkor ismertetni fogom, mi van tulaj donképen rendezve abban a szakaszban. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát befejezettnek nyilvánítom. A kereskedelmi minister ur kiván-e nyilatkozni? Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: Igen t. Képviselőház! Az előadó ur ezt a lényegében jogi konstrukcióra támaszkodó törvényjavaslatot olyan részletesen ismertette, hogy ehhez hozzátenni valóm igazán nincsen. Mindenesetre egy szempontot akarnék hangoztatni, a közgazdaság szempontját, amely itt annyiban érvényesül, hogy egészen világos mindenki előtt, hogy a legnagyobb súlyt kell fektetnünk a belvizi hajózás, nevezetesen a dunai hajózás fejlesztésére. Ez egyik formában azáltal történt, hogy az egyik vállalatot szubvencióval láttuk el a régebbi szokásnak megfelelően. Logikus folytatása az akkori intézkedésnek ez a mostani törvényjavaslat, amely elsősorban a hitelbeszerzést akarja megkönnyíteni a hajóstársaságok számára, hogy ezzel a hajópark felujittassék. Ez az alapgondolata az egész törvényjavaslatnak. Várható hatása az, hogy hajóparkunk bővülni, javulni és megerősödni fog. Ezzel elsőrangú közgazdasági célt szolgálunk, s azért bátor vagyok a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot az igazságügyi, közlekedésügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottságok szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a javaslatot a bizottságok szövegezésében általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. I ülése 1927 március 18-án, pénteken. Berki Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Olvassa az 1. §-t.) Elnök: Előadó ur kivan szólni! Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! Az első szakasszal kapcsolatosan vagyok bátor egy bizonyos felvilágosító jelentést tenni. Az első szakasz a belvizi hajónak vagyis annak az úszó műnek fogalmát adja, amelyről ez az egész törvényjavaslat intézkedik. Ha belvizi hajóról beszélünk, akkor tudnunk kell, hogy mit értünk belvizi hajó alatt, miután, ugyebár, vannak tengeri hajók is és pedig rövid parti hajózásu és hosszú járatú hajók. Ezeket kétségtelenül nem értjük ide, mert ezek a tengeri jog körébe tartoznak. Belvizi hajók alatt tisztán csak azokat a hajókat értjük, amelyek belvizeken járnak; de nemcsak azokat, amelyek az országterületén mennek, hanem azokat is, amelyek az ország területén kivül mennek, például a Dunán. (Rassay Károly: És a Balatonon!) Igen, a Balatonon is! Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslat 1. §-át elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szakaszt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház az 1. %-t elfogadta. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 2. § szövegét felolvasni. Berki Gyula jegyző: (olvassa a 2. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni! Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Ház! Máivoltam bátor az általános ismertetésben mondani, «hogy ebben a törvényjavaslatban utrendőri intézkedések nem foglaltatnak. Egy utrendőri intézkedést a 2. § mégis fel kellett hogy vegyen, t. i. azt, hogy a belvizi hajók ugyanazon zászlóviselési kötelezettség alatt állanak, mint a tengeri hajók. Elnök: Kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a 2. %-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szakasz elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt elfogadta. Következik ia 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Berki Gyula jegyző: (olvassa a 3. §-t.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni! Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Ház! A 3. §-ban van tulajdonképen megjelölve, körülpontozva az a kérdés, hogy minő hajó képezi belajstromozás tárgyát. (Rassay Károly: Észrevettük!) Ez a szakasz összefüggésben van az átmeneti rendelkezésekkel, mert hiszen ezt a meghatározást a kereskedelemügyi minister bármikor kitágíthatja. Mrt előfordulhat az is, hogy a húsz tonnán aluli járművek olyan kereskedelmi fontossággal fognak birni hogy ezekre is ki kell terjeszteni ezt a meghatározást,. Erre vonatkozólag intézkedik a törvényjavaslat átmeneti rendelkezése. Az is előfordulhat, hogy épülőfélben lévő hajókat is a hitel szempontjából jelzálog tárgyául ki lehessen és ki kelljen jelölni. Az átmeneti intézkedések fognak rendelI kezni arra nézve, hogy a ministeriumnak megI adják azt a jogot, hogy épülőfélben levő ha-