Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-26

o8 Äz országgyűlés képviselőházának 2 objektives való tényállás határán tul egy lépéssel sem mentem. (Kállay Tibor szólásra jelentkezik.) Mnök: Milyen címen kivan a képviselő ur szólni? Kállay Tibor: Személyes kérdésben óhajtok csak egy pár szóval reflektálni. Elnök: A szó a képviselő urat megilleti. Kállay Tibor: T. Ház-! Megjegyzem, hogy az a vita, amely közöttem és Wolff t. képviselő ur között folyt le, lényegében a körül forgott, vájjon az, hogy valorizáltassék-e vagy nem: a bÍróságok vagy pedig a törvényhozás eldöntése alá tartozzék-e? Állítottam és vitattam s állitom és vitatom minden más körülménytől függetlenül azt, hogy ez a kérdés a törvényhozás tárgya és igen helytelen, ha a birói gyakorlatra kénytelen az élet támaszkodni, mert hiszen olyan kérdésről van szó, amelyben törvényhozási szabályozást kell teremteni és csakis ez lehet megnyugtató, kielégítő és a hatalmak megoszlásának megfelelő. (Ugy van! a jobboldalon.) Ami különben ennek az egész kérdésnek meritumát illeti, arra óhajtottam rámutatni, hogy ebben az ügyben is és más ügyben is nagyon helytelen az a beállítás, amelyben egyes képviselők részesülnek annak folytán, hogy evvel vagy avval a foglalkozási ággal vannak kapcsolatban, mert ha ilyén alapon indulunk el és ilyen alapon vonjuk kétségbe egymás jóhiszeműségét vagy pedig azt, hogy tényleg a közérdeket tartja-e felszólalásában és ténykedésében szem előtt, végeredményében oda fogunk jutni, hogy semmiféle kapitalisztikus intézkedésnek és berendezkedéseknek támogatásáról vagy ilyenféle dolgoknak konstruálásáról nem lehet ebben a Házban szó. (Ugy van! a jobboldalon.) Hiszen végeredményében a legszélesebb réteget, a legnagyobb tömeget mindig a nincstelenek, a földmunkások és ipari munkások százezrei képezik, s aki ezek érdekében fog felszólalni, mindenkor mondhatja azt, hogy aki földbirtokos, gyáros, ilyen vagy olyan kapitalista, az a maga részéről nem illetékes és nem jogosult, hogy ehhez a kérdéshez hozzászóljon. Ami pedig a biztosító ügyét illeti, amire méltóztatott hivatkozni, megjegyzem, hogy mint a Kisbirtokosok Biztosító Intézetének elnöke vagyok oda delegálva nem azért, hogy annak az intézetnek életében, működésében és érdekeinek támogatásában vegyek részt, hanem kizárólag azért, amint ez szokásos közgazdasági forma, hogy ennek az intézetnek az érdekeit képviseljem annál az intézménynél, amelynél az bizonycs részvényérdekeltséggel bir, tehát az én intézetemet kell biztositanom azzal szemben, hogy az ottani esetleges ellentétes érdekekkel szemben megvédelmezzem- Ez alapon teljes joggal hivatkozhatom arra, hogy ami érdekeltségem van, az kizárólag csakis annak az intézetnek érdeke és ennek képviseletére vagyok ott hivatva. Ehhez különben az itteni tárgyalásoknak és a parlamentnek addig, amig én kizárólag a közügyek érdekében szerepelek — és azt hiszem hivatkozhatom arra, hogy csakis annak érdekében szerepelek — egyáltalában nincs köze. (Ugy van! a jobboldalon.) Elnök: Napirend szerint következik az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes rendelkezések módositásáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 29, 77) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. ?. ülése 1927 március 18-án, pénteheú. Örffy Imre előadó: T. Ház! Az utóbbi időben tekintélyes szakemberek véleményét olvashatjuk különböző sajtótermékekben, amelyek az egyre jobban erősödő külföldi hitel igénybevételeket veszik a kritika bonckése alá és bizonyos aggodalmakat táplálnak ebben a kérdésben egyrészt valutáris szempontból, másrészt abból a szempontból, hogy a még mindig eléggé jelentékeny magas kamatlábnak egyes termelőkre való átháritása nagy veszedelmeket rejthet magában. Ha ezek az aggodalmak bizonyos kölcsöntípusoknál indokoltak is lehetnek, semmi esetre sem vállalhatja sem a kormány, sem a törvényhozás azt az odiozus szerepet, hogy az égetően sürgős hiteligények kielégitése elé akadályokat gördítsen, illetve ne tegyen meg mindent, hogy ezek a mostani viszonyokhoz .képest ia legmegfelelőbb módon és formák között mégis kielégíttessenek. Kettős szerepe lehet e tekintetben a kormánynak és törvényhozásnak, egyrészt — ismétlem — ilyen méltányos és a jelen viszonyok között elfogadható hiteleket előmozdítani, másrészt, hogy elháritsa azokat az akadályokat, amelyek az ilyen hitelnyújtás elé merednek. A második kategóriát kívánja ez a törvényjavaslat tárgyalni, amikor azokat az akadályokat akarja elhárítani, amelyek a hitelszerzés, illetve a hitelnyújtás tekintetében fennállanak. Hogy konkretizáljam a kérdést, az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvénykibocsátásáról van szó, amely az Országos Központi Hitelszövetkezet tekintetében, mint méltóztatnak tudni, az 1898:XXIII. tcikk rendelkezései irányadók, illetőleg, amenynyiben általánosabb természetű kötvénykibocsátásról van szó, az azt megelőző évben megjelent 1897:XXXII. tcikk rendelkezései alkalmazandók, amely rendelkezések lényege, mint a ministeri indokolás helyesen kifejti, az, hogy az ilyen kötvényeknél a fedezetül szolgáló jelzálogok összesítetten kezeltetnek, nem csoportosíthatók külön fedezetként és épen ugy nem lehet külön tömegként kezelni azt az alapon sem, amely az ilyen fedezetű kötvények kibocsátásánál fedezetül, illetőleg biztosítéki alapul szolgál. Miután ezeket a nehézségeket másként, mint törvényhozási rendelkezésekkel eliminalni nem lehetett, ezért kénytelen volt a pénzügyminister ur ezt a javaslatot beadni, amelynek főindokát most már voltam bátor ismertetni, tartalmát pedig a következőkben vagyok bátor egészen röviden előadni. Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek épen azért, mert a kölesöntnyujtó külföldi hitelezői érdekcsoport azt kivánta, hogy ezek a jelzálogi fedezetek, valamint a kötvények biztositásána alakítandó alap külön kezeltessenek, a törvényjavaslat megadja e jelzálogi biztosítékok tekintetében a törvényes elsőbbséget. A 2. § gondoskodik a telekkönyvi biztosításról, egyben azt a singuláris rendelkezést is hozván, hogy ez a törvény életbelépése előtt, de nem előbb, mint az 1927 január l-e előtt bekebelezett jelzálogok tekintetében is alkalmazható. A 3. §-nak az a rendelkezése, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet félévi kimutatásaiban elkülönítetten kívánja ezeket a külön fedezetként megjelölt tömegeket kezelni, bővebb indokolást nem igényel, épen ugy, mint talán az sem, amely a biztosítéki alap külön kezelését kívánja. A törvényjavaslatnak minden egyes részletrendelkezését nem óhajtom ismertetni, hanem csak talán még egyet, egy fontosat, amely az illetékmentességre vonatkozik. A helyzet