Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-26
Az országgyűlés 'képviselőházának 26. ról, a detektívek jelentését egyetlen jegyzőkönyvi kihallgatás sem támogatja, holott a jelzett időben nevezett képviselő is kihallgatható lett volna, zaklatás esetét látja fenforogni, javasolja tehát a t. Képviselőháznak, hogy Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kiván-e még valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem*? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta és Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása a sajtórendőri kihágás vétségével gyanúsított Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A m. kir. államrendőrség miskolci kapitányságának megkeresése alánján Miskolc város tiszti ügyésze Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, mert nevezett képviselő ellen a rendőrség kihágási eljárást indított azért, mivel alaposan gyanusitható azzal, hogy a miskolci általános munkásdalárda támogatása érdekében az 56203/922. Bm. rendelet ellenére engedély nélkül propaganda-levelezőlapokat terjesztett. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett kihágás és a nevezett képviselő . személye között kétséges, mert a nyomozati iratok között nincsen az eljáró rendőrbiró megkeresése és a nyomozás hiányos a tekintetben is, hogy a detektívek által tett feljelentés nem tünteti fel azoknak neveit, akik a levelezőlapokat terjesztették. Nincs csatolva a postán továbbított levelezőlap-küldemény egyetlen példánya sem — sőt eredeti példány egyáltalán nincs mellékelve — zaklatás esetét látja fenforogni, javasolja tehát a t. Képviselőháznak, hogy Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi joga ezen ügyben ne függesztessék fel. Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem.) Ha senki szólni nem kivárni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t„ Házat méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta és Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása a hivatalból felhatalmazásra üldözendő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti királyi főügyészség a budapesti királyi büntetőtörvényszék megkeresésére Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kéri, mert- a Népszava politikai napilap 1926. évi július hó 14-iki számában »A szolnoki közkórház orvosának szociális lelkiismerete« felirat alatt közzétett cikk tartalma miatt dr. Jankovich Zoltán szolnoki kórházi segédorvos feljelentésére az ügyészség eljárást indított, mivel a vonatkozó cikk tartalma az 1914 : LXI. te. 1. §-ába ütköző 3. § 1. és 2. pontja minősülő és a 9. § 6. pontja ülése 1927 március 18-án, pénteken. 55 értelmében felhatalmazásra üldözendő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A cikk névtelenül jelent meg s a lap felelős szerkesztője, Szabó Imre országgyűlési képviselő jegyzőkönyvi kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy a cikk szerzőjét csak a bírói eljárás során fogja megnevezni. A cikkben két konkrét eset van felsorolva, melyekben — a közlemény szerint — a nevezett kórházi segédorvos orvosi kötelességét nem teljesítette, mely tények valódiságának bizonyitása fontos közérdeket képez, A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn s ezért javasolja a ti Képviselőháznak, hogy Szabó Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta és igy Szabó Imre képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyből kifolyólag felfüggeszti. Napirendünk szerint következik a képviselőház gazdasági bizottságának jelentése (írom. 27) az országgyűlés 1927/28. évi költségelőirányzata tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Urbanics Kálmán előadó: T. Képviselőház! A Ház szabályai akként intézkednek, hogy a Ház költségvetését a gazdasági bizottság készíti elő és terjeszti a Ház elé. Az 1927/28. költségvetési évet illetőleg még a nemzetgyűlés gazdasági bizottsága foglalkozott a költségvetés egybeállításával és a t. Ház által kiküldött gazdasági bizottság az egybeállitott költségvetést vette tárgyalás alá. Mielőtt a költségvetéssel foglalkoznám, ki kell hogy térjek körülményre, hogy az 1926:XXII. tcikk 45. §-ia> a felsőház házszabályainak a törvénnyel nem ellenkező részét fentartotta és ehhez képest annak 31. §-a értelmében a felsőház gazdasági bizottsága tesz javaslatot a felsőház szükségleteinek megállapítása iránt és e tekintetben a felsőház természetesen saját hatáskörében intézkedik. A most hivatkozott törvény 46. §-a két Ház hivatalnoki, altiszti és egyéb személyzetét illetőleg egységes létszámot állapit ugyan meg, de mivel a költségvetés előirányzatát a nemzetgyűlés gazdasági bizottsága már letárgyalta és a személyzet feletti rendelkezés szempontjából is kivánatosnak mutatkozik, hogy a felsőházhoz beosztott személyzet szükségletei külön állapíttassanak meg. ezért ezek a járandóságok a felsőházat illetőleg külön vetettnek előirányzatba. Mindezek alapján, minthogy az állami költségvetés tárgyalása során erre amúgy is alkalom leend, a volt főrendiházban fennállott szokásoknak megfelelően a felsőház szükségleteivel nem kivánok foglalkozni. Mielőtt a költségvetés ismertetésére áttérnék, két körülményre kell a t. Ház figyelmét felhívnom. Az egyik a képviselők kedvezményes vasúti jegyeire vonatkozó váltságdíj. E tárgyban a világháborút megelőző időkben mindkét ház a magyar államvasutak részéről teljesen díjmentes, a többi vasúttársaság részéről pedig nagyon mérsékelt áru vasúti igazolványt kapott, amelynek érvénye a törvényhozás egész8V
