Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-26

Az országgyűlés képviselőházának 26. >\Az 1840:XVIII. tcikk 2. fejezete értelmében keletkezett társasági szerződések azon intézkedései, ... az 551. §-ban megállapított határidő elteltével hatályukat vesztik.« Tehát maga a törvény szerződést szüntet meg visszaható erővel. Ott van azután a kereskedelmi törvénynek — tehát egy 50 évvel ezelőtt keletkezett törvénynek — 559. §-a, amely azt mondja hogy (olvassa): »A jelen törvény hatálybalépte előtt keletkezett részvénytársaságok . és szövetkezetek alapszabályainak azon intézkedései, melyek e törvénynek alapszabályilag meg nem változtatható határozataival ellenkeznek, az 551. §-ban megállapított határidő elteltével hatályon kivül helyeztetnek.« Ennél súlyosabb jellegű visszaható erők is vannak tehát és a magyar kódexből százával tudnék felsorolni eseteket, amikor a törvényhozás bizonyos körülmények kényszerének hatása alatt igenis, kénytelen volt a magánjogban is visszaható erőt megállapítani. De tulajdonképen itt nincs is visszaható erő. Mert miről van szól? A kereskedelmi törvény 472. §-a eddig is világosan megmondta, hogy a feleknek a szerződésből származó jogai és kötelezettségei csak annyiban képezhetik szerződéses szabályozás tárgyát, amennyiben a törvény megengedi. Tehát eddig sem volt szerződési szabadságuk, csak bizonyos tekintetben. Itt a díjfizetésre vonatkozólag történik változtatás a törvénynek ama szigora tekintetében, hogy a nemfizetés nem szünteti meg eo ipso a jogviszonyt, hanem azt csak bizonyos felmondások szüntetik meg. Ez kétségkívül visszahatás. Ezt nem is vitatom. Ha azonban — amint az igazságügyminister ur őexcellenciája szíves volt elmondani — nem akarunk különböző tiousu szerződéseket fen tartani, akkor a díifizetés tekintetében ezt a kis visszaható erőt ki kellett terjeszteni a fennálló szerződésekre is. Ezt akartam csak a visszaható erő tekintetében megjegyezni. A stílus dolgában is volt egy szarkasztikus megjegyzése igen t. képviselőtársamnak. Bocsásson meg nekem, de váltójogot, biztosítási jogot, kereskedelmi jogot, mely a kötelmi jognak kvázi kvintesszenciális szabályozását foglalja magában, nem lehet vulgáris nyelven megszerkeszteni. A váltójogban is hiába fogja magyarázni a nép egyszerű gyermekének magával a törvénnyel, hogy mi az a forgatmány, mert ő mindenesetre szénaforgatásra fog gondolni, nem pedig forgatmányra. (Derültség. — Baracs Marcell: Micsoda »forgatmány« ez!) Nem lehet tehát olyan törvényt csinálni, amely feltétlen bizonyossággal a legegyszerűbb embert is fel fogja világosítani. A törvényolvasáshoz bizonyos törvényi intelligencia kell s a nép egyszerű gyermeke megfogja kapni azt a csatornát, amelyem keresztül megkapja a maga felvilágosítását is. Elnök: Bródy Ernő képviselő ur a házszabályok 205. §-ának b) pontja alapján kért szót. A képviselő urnák a szót megadom. Bródy Ernő: T. Ház! Még mindig nem vagyok annyira ismerős a házszabályokkal, hogy tudnám, szabad-e az előadó ur beszédére is reflektálnom. (Felkiáltások ' jobb felől: Nem!) Azt hiszem, hogy nem, s ezért csak félreértett szavaimat akarom megmagyarázni. A mélyen t. minister ur azt mondta, hogy én sötét embereknek festettem le a falusi jegyzőket (Pesthy Pál igazságügyminister: Sötét szemüvegen nézi!), illetve, hogy sötét szemüvegen keresztül nézem a falusi jegyzőket. Bocsánatot kérek, én nem nézem őket sötét szemülése 1927 március 18-án

} pénteken. '49 üvegen keresztül, mert az államnak semmiféle kategóriáját nem vagyok hajlandó általánosítani. Én csak konkrété tudok és szeretek valakivel foglalkozni. Én azt alapíthatom meg — és Gaal Gaston t. képviselőtársam is arról beszélt, —• hogy ezek a falusi jegyzők gyakran inkompatibilis helyzetbe kerülnek amikor egyúttal biztosítási ügynökök is. Ez nem sötét szemüveg, hanem ténykérdés. Ha pedig biztosítási ügynökök és egyúttal mint községi elöljáróság, a biztosítottak érdekeit is hivatva vannak képviselni, ebből olyan összeütközés támadhat, amely nem a biztosítottak előnyére szolgál. Én a tiszteletreméltó falusi jegyzői kart soha semmilyen körülmények között megbántani nem akartam. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 15. § 1. bekezdését senki meg nem támadta, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. A 2. bekezdéshez Bródy Ernő képviselő ur adott be inditványt. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 2. bekezdést a bizottsági szövegezésben elfogadni, szemben Bródy Ernő képviselő ur törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bizottsági szövegezést fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottsági szövegezésben fogadta el a 2. bekezdést s így Bródy Ernő képviselő ur törlési indítványának idevonatkozó részét elvetette. Következik a 3

% bekezdés. A harmadik bekezdésnél a bizottsági szövegezéssel szemben áll, mint ahhoz közelebb álló, Gaal Gaston képviselőtársunk indítványa, aki a gondolatjelben foglalt részt töröltetni kívánja, távolabbi módosításként pedig Bródy Ernő képviselőtársunk törlési indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 3. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Gaal Gaston és Bródy Ernő képviselőtársaink módosításával, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bekezdést a bizottság szövegezésében fogadják el. szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség! A Ház a 3. bekezdést a bizottsági szövegezésben fogadta el, Gaal Gaston képviselőtársunk indítványát és Bródy Ernő képviselőtársunk idevonatkozó törlési indítványát pedig elvetette. A 4. bekezdéssel szemben áll az előadó ur módositása és Bródy Ernő képviselőtársunk törlési indítványa. Tekintettel arra, hogy az előadó ur tegnap terjesztette elő módosítását, szavazás előtt elrendelem annak újra való felolvasását. Berki Gyula jegyző (olvassa az előadó módosítását). Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, ;méltóztatnak-e a 4. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben az előadó ur javaslatával és szemben Bródy Ernő képviselőtársunk törlési indítványával, igen vagy nemi (Nem!) A Ház a bizottsági szövegezést nem fogadta el, tehát felteszem a kérdést: méltóztatik-e a 4. bekezdést az előadó ur szövegezésében elfogadni, szemben Bródy Ernő képviselőtársunk törlési indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a bekezdést az előadó ur szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Idebent többség, kint kisebbség! — Ellenmondások a jobboldalon.)