Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-26
$8 Az országgyűlés képviselőházának 2 méltóztatott a gyengébbekért harcolni, (Bródy Ernő: Elején és végén, mindig és mindenkor!) akkor méltóztassék a gyengébbek érdekében ide beszerkesztett rendelkezéseket szintén magukévá tenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ne csukjuk be a szemünket az élet előtt. Az élet mit mutat? Az élet azt mutatja, hogy azt a kevésbé tájékozott, kevésbé körültekintő falusi népet megrohanja a biztositási ügynökök raja, amely beszél, beszél, magyarul mondva dumál annak a szegény embernek, lyukat beszél a hasába és eljuttatja oda, ahova akarja, mert az a jámbor már azt sem tudja, fel van-e vagy le. Ez ellen akartunk védelmet biztosítani a falusi közönségnek és ezért tettünk megkülönböztetést falusi és városi közönség között. (Propper Sándor: Hát a választójognál miért tettek különbséget!) A falusi közönség nem olyan járatos ezekben a dolgokban, mint a városi közönség. A falusi közönségnek nincsenek meg azok a segédeszközei, felvilágositói a kezeügyében, mint a városi közönségnek. Ez az intenció vezette a törvényhozót abban, hogy a falusi közönséget olyan helyzetbe juttassuk, hogy teljesen megbizonyodhassunk arról, hogy az, amit aláirt, valóban az ő aláírása, az ő akarata, nem pedig a biztositási ügynök által készített ajánlott levél, amelyet felmondás végett elküldenek. Az igen t. képviselő urak méltóztattak kifogásolni azt, hogy mi ennek az aláirásnak hitelesitőjéül a községi elöljáróságot jelöltük ki és itt méltóztattak .bizonyos súlyos vádat vagy gyanút felhozni a községi elöljáróságok ellen, nevezetesen azt a gyanút, hogy a községi elöljáróságok nem megbízhatók. (Bródy Ernő: Nem azt mondtuk!) hogy a jegyzők biztositási ügynökök. Igen t. képviselő ur, vidéki ember vagyok magam is, ismerem a községi elöljáróságokat, ismerem a községi jegyzőket. Én tudok olyan erkölcsi erőt a magyar községi jegyzői karban, hogy az ilyen kis érdekért nem fogja kiszolgáltatni a maga községe lakosságának érdekét és én nyugodtan bízom rá a magyar községi jegyzői karra a községi lakosságnak ezt az érdekét is. (Baracs Marcell: Ugy, ahogy a magánjogi munkálatokat rábízzák.) Gaal Gaston képviselő ur tegnap azt mondta, hogy miért teszek én különbséget a falusi á lakos és Teleszky János között; miért nem jön el hozzá Teleszky János Boglárra, hogy felmondjon, amikor neki el kell mennie a községi elöljáróságra. Ezt a kifogást teljességgel nem értem. Micsoda rendelkezés foglaltatik ebben a javaslatban? Az a rendelkezés, hogy az a községi lakos elmegy hitelesíttetni aláírását a községi jegyzőhöz, azután ezt a felmondást beteszi egy boritokba és elküldi ide fel Teleszky Jánosnak. Ennek a forditottja azonban nem az, hogy Teleszky Jánosnak el kell mennie Boglárra, hanem az, hogyha fel akar mondani, akkor Teleszky János is Budapesten ajánlott levélbe foglalja a felmondást és elküldi Boglárra Gaal Gaston képviselő urnák. Ennek a kifogásnak tehát semmiféle értelme és alapja nincs. Bródy Ernő képviselő urnák a visszaható erőre vonatkozó véleményét illetően vagyok bátor megállapítani, hogy a biztositási ügyleteket a 15. % 2. bekezdésének első mondata egy nevezőre kívánta hozni. Mi foglaltatik ebben a mondatban és ebben a rendelkezésben? Az, hogy a biztositási díjak fizetése, valamint a biztositási ügyletek felmondása is e szerint a törve nyjavaslat szerint történik. >. ülése 1927 március 18-án, pénteken. Ha mi a biztositási ügyleteket egy nevezőre nem hozzuk, akkor nem éxjük el azt a célt, amelyet tulaj donképen el akartunk érni, tudniillik, hogy az ügynökök a maguk akciójával annak & bizonyos kikapcsolási rendszernek üzésével és gyakorlásával ne nyugtalanítsák ezekkel a biztositási szerződésekkel a vidéket. Igen t. képviselő ur, ennek a rendelkezésnek betartásával és törvényerejűvé válásával egy nevezőire jutnak az összes biztositások uno ictu, hogy igy fejezzem ki magam, csak egy típusa lesz a biztositási ügyletnek, és ha valakit terhel a biztositási ügyletek korábbi formája vagy ha az nem tetszik neki, tud rajta változtatni, mert a felmondási jog biztosítva van erre az átmeneti időre és igy megcsinálhatja az uj biztosítást ugy, amint szivének, szájának tetszik. Még egyet akarok megjegyezni, amit az előbb elfelejtettem a községi jegyzőkre vonatkozólag. Ha azon a sötét szemüvegen keresztül néznők is a községi jegyzők és elöljáróságok erkölcsi nívóját, amilyen sötét szemüvegen keresztül az igen t. képviselő ur és Gaal Gaston t. képviselő ur nézi (Bródy Ernő: Bocsánatot kérek, csak inkompatibilitás van. Nem általánosítok.) — ezt tetszett mondani — ha, ismétlem, ezen a sötét szemüvegen keresztül méltóztatnak is nézni a dolgot, akkor sem áll meg a kifogásuk. Mert miről van szó? Arról, hogy ez a 30 napi átmeneti idő alatt, amig a felmondásnak ideje van, biztosíttatik a községi elöljáróságnak a hitelesítési jog. Ezért a 30 napért pedig egy biztosítótársaság sem fog kimenni 300, vagy nem tudom, hány faluba, hogy a jegyzőket beszervezze ügynököknek. Azok ia kifogások, amelyeket a képviselő urak felhoztak, alappal nem birnak s ezért kérem, méltóztassanak a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Kálnoky-Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! Egészen rövid reflexiót kívánok tenni Bródy Ernő igen t. képviselőtársamnak a viszszaható erő tekintetében tartott prelekciójára, mert én azt hiszem, hogy egészen hamis nyomokon méltóztatik járni és a feltevése alkalmas mások megtévesztésére is. Amikor visszaható erőről van szó, hogyan beszélhetünk róla? Viszszaható erővel állunk szemben akkor, ha egy törvény azt mondja, hogy egy korábbi törvény ideje alatt és hatálya alatt keletkezett jogviszony nem azon törvény szerint biráltatik el, amely alatt keletkezett, hanem azon későbbi törvény szerint. Alapvető szabály ugyanis az, hogy minden jogviszonyt azon anyagi jogszabály szerint kell megbírálni, amelynek uralma alatt keletkezett, mert különben a jogban csakugyan bizonytalanság keletkeznék. Vannak azonban esetek — mint igen t. képviselőtársam felhozta — még a büntető jogban is, amikor eltérve ettől az alapvető szabálytól, visszaható erőt, tehát oly erőt tulajdonítunk az ujabb jogszabálynak, amelynek alapján a régi jogsza : bály uralma alatt keletkezett jogviszonyt az uj jogszabály szerint kell elbírálni. Egy dologról azonban elfeledkezett igen t. képviselőtársam. Elsősorban arról, hogy még az ilyen visszaható erőről szóló rendelkezések sem egészen ujak a magyar kódexben és számtalan ilyennel találkozunk. Sőt, ha t. képviselőtársam a kereskedelmi törvény átmeneti intézkedéseit elolvassa, ennél súlyosabb visszaható erőket talál. Ott van például az 556. §, amely egyenesen szerződésbontó hatályt tulajdonit a törvénynek s amely szakasz azt mondja, hogy (olvassa):
