Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-26

Az országgyűlés képviselőházának 26. tátott tegnap, hogy a legtöbb helyen vagy a biró, vagy pedig a jegyző ... (Gaal Gaston: Nem a legtöbb helyen, hanem sok helyen !)... ügy­nöke ennek a biztosító társaságnak. Azt mondja az igen t. képviselőtársam, hogyha ed­dig nem is volt ugy, ezentúl valószínűleg ugy lesz, hogy megnövekedik a biztosító ügynökök száma a falusi községi jegyzők és birák köré­ből, akihez az emiitett esetben a biztosítottnak el kell mennie. Azt monda a a jelentés, hogy ki akarja vonni őket a biztositási ügynökök vonzóköré­ből, holott igy egyenesen hozzájuk kergeti őket. (Gaal Gaston: Csak a privilegizáltakhoz! — Kálnoky-Bedő Sándor előadó: Honnan tudja a képviselő ur, hogy épen azok az ügynökök?) Gaal Gaston igen t. képviselőtársam, mint a falusi viszonyok igen alapos ismerője, mon­dotta és nincs okom kételkedni. Azt hiszem, képviselőtársaim hitelt adhatnak ennek a nyi­latkozatának, hogy nagyon sok helyen épen az ar hatóság a biztositási ügynök, amelyhez mél­tóztatnak az illetőt küldeni, miután felmondó levelét megirta. De nem elég ez a gondolat: »az egyszerű falusi nép érdeke«, hanem azt mondja, hogy . . . (Gaal Gaston: Körjegyzősé­gekben elmehet az illető a harmadik községbe, amig megtalálja a jegyzőt!) a kis és nagy köz­ségi lakosoknak (olvassa): . . . hitelesíttetniük kell s azután az ekként hitelesített felmondást akár személyesen, akár ajánlott levéllel eljut­tathatják a biztositóhoz. Az együttes bizottság azt véli — mondja a jelentés, — hogy ezáltal egyrészt megóvja az egyszerű népet attól, hogy nevében a legtöbb esetben érdekei ellen lel­kiismeretlen biztositási ügynökök járhatnak el, másrészt pedig elejét veszi a felmondásokból, különösen azok valódiságának kérdéséből ke­letkezhető perek tömegének. Elnök: A képviselő urat figyelmeztetnem kell, hogy a házszabályok adta időtartam letelt; méltóztassék beszédét befejezni. Bródy Ernő: Nem vagyok még ismerős ezekkel a házszabályokkal. (Élénk derültség a jobboldalon. — Erdélyi Aladár: A törvény nem ismerése senkit sem mentésit! Ezt ügy­védnek tudnia kell!) Ha az ember az ügy érde­méhez szól, nem szabad valamivel tovább be­szélni 1 Elnök: A részletes tárgyalás során 15 per­cet ir elő a házszabály. Bródy Ernő Kérek egy rövid meghosszab­bítást! Elnök: Tessék megmondani, hogy hány perces meghosszabbítást óhajt a képviselő ur. Bródy Ernő: Tiz percet, de talán annyit sem! (Felkiáltások a jobboldalon: Megadjuk! — Erdélyi Aladár: Azzal a feltétellel, hogy megtanulja a házszabályokat!) Elnök: Megállapítom, hogy a Ház a tiz perces meghosszabbításhoz hozzájárult. Bródy Ernő: Én szigorúan a tárgyhoz al­kalmazkodom, nem szeretek másról beszélni és ha nem lesz mondanivalóm, Önként be fo­gom fejezni beszédemet előbb is. (Zaj. Hall­juk! bal felől.) Lehet, hogy a mélyen t. előadó ur jó érzés­sel gondolta ezeket a szabályokat, de ezek na­gyon rosszul sikerültek a falusi nép erdeké­ben, mert ha összegezem, hogy a szegény fa­lusi embernek mi mindent kell csinálnia, amig eljut a felmondás állapotához — hogy először meg kell irnia a levelet, azután el kell mennie a községi elöljárósághoz, azután pedig vagy személyesen, vagy ajánlottan postára kell adt­nia ezt a levelet, — ez nagyon körülirásos, na­gyon nyakatekert eljárás. ülése 1927 március 18-án, pénteken. 4? Ez teljesen helytelen dolog és hozzá kell tennem azt is, amit Gaal Gaston igen t. képvi­selőtársam kiemelt, hogy semmiféle megkülön­böztetést nem kérünk a városi lakosság szem­pontjából. Egyáltalában szokjunk hozzá ahhoz, hogy Magyarországon az embereket egyforma mértékkel mérjük. (Ilothen stein Mór: Az lehe­tetlen!) Én semmiféle privilégiumot nem kívá­nok a város részére. A falu részére ugyanolyan jogokat kérek, amilyen jogai a városnak vannak. (Erdélyi Aladár: Nagyon helyes! — Propper Sándor: A titkos szavazást is ki kell terjesz­teni a falura!) Ugyanolyan jogokat kérek, mert nem ismerek különbséget a társadalom tagjai között, akárhol élnek. A lakóhely nem lehet alapja és forrása semmiféle jognak, csakis az emberi cselekmény és az emberi állapot lehet az. Lakóhely szerint semmiféle különbséget nem tehetünk. Én mint városi ember mondom, (Propper Sándor: A titkos szavazást is ki kell terjeszteni a falura!) és már ismételten kijelen­tettem, hogy a legnagyobb rokonérzéssel visel­tetem a falu népe iránt; kivanom, hogy a falu népe a kultúrában, egészségben, higiénában minden előhaladásában részes legyen és ne legyen a város különösen higiénában, de sem kultúrában, sem semmiféle modern előhaladás­ban privilégiumos helyzetben, mert az a falu népének épugy jár, mint a város népének, mert a falu népe épen olyan keserves kánnal keresi meg a maga kenyerét, mint a városi nép. (Erdélyi Aladár: Sőt!) Én tehát egyenlőséget kérek az emberek számára, bárhol élnek, bár­mit művelnek, csak tisztességes, becsületes, hazafias emberek legyenek. Ezt a megkülön­böztetést sem kérem tehát és feleslegesen és ok nélkül teszi meg az igen t. bizottság ezt a meg­különböztetést a falu és a város népe között. Mindezek alapján azt indítványozom, hogy méltóztassék ezt az egész szakaszt elvetni — nem tudom megítélni, hogy az előadó ur kiegé­szítése beletartozik-e ebbe az eszmekörbe, de ebben az esetben azt is elvetni kérem ezzel együtt — csak azt a részt méltóztassék meg­hagyni, amely a technikai kérdésekre vonatko­zik, t. i. hogy ennek a törvénynek a végrehaj­tásával a .minister urak bízatnak meg és hogy a törvény mikor lép életbe. Ennek kivételével méltóztassék az egész szakaszt elvetni és meg­akadályozni azt, hogy egyrészt a visszaható erő a magyar törvénytárba beiktattassék, más­részt hogy a falusi egyszerű nép érdekében ilyen súlyos összetett, komplikált eljárások lép­tettessenek életbe. A magam részéről ezt az indítványt terjesztem elő. Elnök: írásban benyújtja a képviselő ur indítványát ? (Bródy Ernő: Igenis!) Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügy minister: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Sajátságos egy helyzet az ennek a javaslatnak tárgyalásá­nál, hogy a t. ellenzék mindig a gyengébbek megvédését kívánta és a gyengébbek megvédé­séért harcol a kormánnyal szemben és mikor az előző szakaszok során rámutattunk arra, hogy mely rendelkezések azok, amelyek a gyen­gébbeket védik, abba igyekeztek belemagya­rázni azt, hogy ezek nem a gyengét védik, ha­nem az erősét erősitik, most pedig, amikor ez a gyengék érdekében beillesztett szakasz szinte kiáltja azt, hogy ez a gyengébbekért van, az igen t. ellenzék azzal áll elő, hogy ez felesleges. (Bródy Ernő: Nem jól védi meg!) Teljesen illo­gikus ez az álláspont, mert ha a javaslat elején r

Next

/
Thumbnails
Contents