Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

Az országgyűlés képviselőházának 25. rendeleti utón való intézkedés. (Mozgás a jobb­oldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Bródy Ernő: De ha már rendeleti utón kapja meg a minister ur ezt a felhatalmazást, kérem, méltóztassék ezt a rendeletet előzőleg bemutatni. Indítványozom tehát ugy szól, hogy az »utólag« szó helyébe az, »előzőleg« szó té­tessék. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Kiván-e még valaki szólani? (Rassay Károly szólásra jelentkezik.) Rassay Károly képviselő ur kivan szólani. Rassay Károly: T. Képviselőház! Nekem ez ellen a szakasz ellen alkotmányjogi aggá­lyaim vannak, amelyeket röviden abban fog­lalhatok össze, hogy egy ilyen magánjogi ter­mészetű kérdésnek rendeleti utón való szabá­lyozása akkor, amikor a háború elmúlt és a ki­vételes viszonyok megszűntek, semmiképen sem engedhető meg. Még a háború alatt is, amikor a rendeletekkel való kormányzás a dolgok természetéből folyt, mindig volt egy határ, amelyet mindig igyekeztek óvatosan elkerülni és ez a magánjogi viszonyok szabá­lyozásainak területe volt. A kereskedelmi törvény szabályozza a ke­reskedelmi meghatalmazottak jogkörét. Az ügy­nök lényegében a kereskedelmi meghatalmazot­tak fogalmi jogköre alá tartozott. Mármost néni tartom megengedhetőnek, hogy itt kiragad­junk egy kereskedelmi alkalmazottat egy bizo­nyos ügyletre vonatkozó ténykedésében és an­nak szabályozását esetleg szembenállóan a ke­reskedelmi törvény általános rendelkezéseivel, amelyek a cégvezetőkre és a kereskedelmi meg­hatalmazottakna vonatkoznak, rendeleti jog­körbe utaljuk. A kereskedelmi törvény annyira preciz volt, hogy végigment a kereskedelmi meghatalmazottak körén, a cégvezetőtől kezdve le ia kereskedősegédig, mindenkinek megállapí­totta jogállását és azokat a konzekvenciákat, amelyek az ügylet lekötéséből erednek. Ezzel a törvényes rendelkezéssel szemben a magam részéről nem vagyok abban a helyzet­ben, hogy a kormánynak rendeleti jogkört biztosítsak a törvényben. Semmi szükség sin­csen reá, mert ha már a biztosítási díjak te­kintetében a törvényhozás az előzékenységben elment odáig, hogy mérlegelte annak lehetősé­gét, hogy a biztosítótársaságok azonnal össze fognak omolni, ha itt nem fogják biztosítani kalkulációjuknak ezt a lekötöttséget: nem tu­dom belátni, hogy a kifejlődött birói gyakor­lattal szemben miért kell incidentaliter ezt a kérdést kiragadni és hozzá rendeleti jogkörbe utalni. Én tisztelettel kérem az egész szakasz, mel­lőzését. Elnök: Kivan még valaki szólani 1 ? (Nem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan szólani! Pesthy Pál igazságügyminister: T. Képvi­selőház! Az általános vita befejeztével mondott szavaimban már kifejezést adtam annak a vé­leményemnek, hogy alkotmányjogi szempont­ból valójában, magam sem tartom kívánatos­nak azt, hegy magánjogi kérdések, vagy bár­milyen kérdések is, amelyek tulajdonképen tör­vényhozási intézkedést kivannak, rendeletileg oldassanak meg. Tegnap kifejtettem azt, hogy mégis, tekintettel arra a helyzetre, azokra a közállapotokra, azokra a közgazdasági viszo­nyokra, amelyek között ez az ország még ma is van, tekintettel továbbá arra a sok rendezni való kérdésre, valamint arra a nehézkességre, amellyel a törvényhozás ezeknek a kérdéseknek elintézésében működik, mondom, ez a helyzet NAPLÖ. II. lése 1927 március 17-én, csütörtökön. 41 kényszerű szükségképen parancsolja a kor­mánynak, hogy bizonyos kérdéseket rendeleti­leg intézzen el. De mint tegnap kifejtettem — s ezt hangoztatom most is — ebben semmi ve­szély nincsen, ez egy ideiglenes állapot, mert hiszen a 13. $-nak első bekezdésében utasítás van adva a kormánynak, s a kormánynak pe­dig eltökélt szándéka az, hogy az egész biztosí­tási ügylet komplexumát törvényileg szabá­lyozza, s ebbe természetesen beletartozik a biztosítási ügynök jogállásának a rendezése is. Bródy Ernő igen t. képviselő ur azt a ki­fogást teszi az első bekezdésben foglalt rendel­kezés ellen, hogy ott olyan gumi-módra van rendezve ezzel a »minél előbb« kifejezéssel az a kérdés, hogy a biztosítási ügylet egész kom­plexumát rendező javaslat mikor adassék be. Erre vonatkozólag is az az álláspontom, hogy a kormánynak eltökélt szándéka az egész bizto­sítási ügylet komplexumát törvényes rendezés tárgyává tenni. Ma azonban annyi feladat áll a kormány előtt, hogy erre határidőt szabni a mai pillanatban nem lehet. Én arra kérem az igen t. Házat, méltóztassék most ezzel az Ígé­retemmel megelégedni, hogy igenis a kormány ezt komoly kötelességének tartja, e kérdés ren­dezését komoly feladatának tekinti, azt rövide­sen rendezni is fogja, méltóztassék azonban attól eltekinteni, hogy én ennek az időpontnak meghatározását kalendáriumszerinti pontos­sággal adjam, s ezért kérem, méltóztassék Bródy Ernő képviselő urnák erre vonatkozó in­dítványát mellőzni. Van Bródy képviselő urnák egyéb indit-, ványa is, nevezetesen az, hogy a biztosítási ügynök jogállását szabályozó . rendelet nem utólag, hanem előzőleg jelentessék be a képvi­selőházban. Ezt a formát én nem tudom egyéb­ként minősíteni, minthogy az fából vaskarika, mert alkotmányjogilag olyant még nem lát­tam, hogy a törvényhozás — akár képviselő­ház, akár felsőház — egy rendelet kibocsátá­sához előzőleg szóljon hozzá és azt előzőleg tegye vita tárgyává. (Rassay Károly: Az előző nemzetgyűlés alatt is volt ilyen eset, pl. a drá­gasági bizottsággal kapcsolatban!) Nem tu­dom akkor, mi a különbség törvényhozatal és rendeletkibocsátás között. (Rassay Károly: Ez igaz, de ilyen precedens volt!) Bocsánatot kérek, az alkotmányjogi hatáskör értelmében a rende­let-kibocsátás joga a kormány joga. Méltóz­tassék ebben a keretben megmaradni ezúttal is, mert amint az előbb mondottam, csak át­meneti rendelkezésről, rövid időre szóló ren­delkezésről van szó és mindezeket a kérdéseket az egyetemes _ törvény megvitatása alkalmá­val rendezhetjük. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék az indítványok elvetésével a szakaszt eredeti szö­vegezésében elfogadni. (Helyeslés a jobbolda­lon és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, következik a határozathozatal. A 13. § eredeti szövegével szemben Bródy Ernő képviselő ur elleninditványt tett. Az in­dítványt szembeállítom a bizottság által pro­ponált szöveggel. Amennyiben el méltóztatik fogadni a bizottság által proponált szöveget, Bródy képviselő ur indítványa elesik. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság által javasolt szöveget fogadják el, szemben Bródy képviselő ur inditványával, szívesked­jenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a szakaszt eredeti szövegezésében fogadta el s így Bródy Ernő képviselő ur inditváinya elesik. Következik a 14. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék azt felolvasni. « 6

Next

/
Thumbnails
Contents