Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-35

436 Az országgyűlés képviselőházának 35. ülése 1927 április 6-án, szerdán. az összes háborús államokon: mindenütt ugyanezt a helyzetet fogják látni igen t. képviselőtársaim. Hosszú évekről maradtak el a zárszámadások és ahol forradalmak nem voltak, tehát nem voltak ilyen kilengések, ott sem tudtak rendszeres zárszámadáshoz hozzájutni. Mi már nagyon sok zárszámadást beterjesztettünk, de a magam részéről is szükségesnek tartom, hogy a legrövidebben megoldást találjon ez a kérdés. (Élénk helyeslés a jobboldalon, a baloldalon és a közéven.) 1924 óta, amióta rendszeres költségvetéssel dolgozunk, én nem látom indokoltnak, hogy a zárszámadások rendes időben ne terjesztessenek be. (Helyeslés.) Annál könnyebb a helyzet, mert hiszen a múlttal szemben van egy könynyités, mégpedig abban, hogy annak idején a főbiztos ur jelentései, most pedig a pénzügymini ster jelentései a legtöbb kérdésben tulajdonképen zárszámadási jelleggel birnak, (Ugy van!) tehát nem olyan sóik kérdés marad tisztázandó, mint azelőtt. Én hiszem és remélem, hogy ezek a függőben lévő zárszámadások el fognak intéztetni és tényleg oda kell jutni, hogy lehetőleg már a következő költségvetéssel kapcsolatosan be lehessen terjeszteni az összes elmaradt zárszámadásokat. (Helyeslés.) A zárszámadásokat igen t. képviselőtársaim jórésze azért sürgetik, mert az hiszik, hogy azokban valami magy titok van. Annak idején majd meg méltóztatnak győződni, hogy a kormány a legteljesebb mértékben minden egyes esetben ragaszkodott a költségvetéshez, kivétel nélkül mindig a törvényeik szellemében és à törvények intézkedései szerint járt el és hogy a zárszámadásokban semmiféle titok nincsen. Hallottam azt a megjegyzést, hogy ez a költségvetés óriási eltérést mutat az annak idején a Népszövetséggel megállapított költségvetéssel szemben, illetőleg azzal összehasonlitva. Természetes is ez, ha nem egységes az alap, amelyet Összehasonlitunk.. Rassay Károly igen t. képviselőtársam, de Gaal Gaston t. képviselőtársam is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Rassay igen t» képviselőtársam adatokat hozott fel, amelyeikkel kimutatta, hogy milyen erős eltolódás van a legutóbbi költségvetésben a Népszövetség előtt megállapított költségvetéssel szemben. Igen könnyű a helyzet, egyrészt azért, mert hiszen az összehasonlitásnál az urak nem tetteik különbséget nettó és bruttó költságvetés között, (Ugy van! a jobboldalon.) ez óriási különbség. Aki a költségvetés teóriáját és praxisát ismeri, tudia, hogy ez egymással össze nem hasonlitható két dolog, A nettó költségvetés a tiszta bevételeket és a tárcabevételek levonásával a tiszta kiadásokat tartalmazza, a bruttó költségvetés pedig magában foglalja az összes állami kiadásokat és a bevételi oldalon azokat a tételeket is, amelyek tárcabevételek természetével birnak. Ha ennek figyelembevételé vei történt volna az öszszehasonlitás, akkor erre az eredményre nem lehetett volna jutni. De ebben a tekintetben két körülményt kell leszögeznem. Az egyik az, hogy az a költségvetés, amelyet a Népszövetséggel egyetértésben készítettünk el. tulaj donképen egy más koronaértékelésen épült fel, mint ahogyan a korona stabilizálódott. Azt hiszem, hogy az országnok szerencséje, hogy magas nivón stabilizálta a koronát, de ez érezteti hatását és tulajdonképen automatice önmagától 17%-kai emelkedett ez a költségvetés, úgyhogy még a nettó költségvetésben sem lehet a 400 milliót összehasonlitási alapul venni. A genfi pénzügyi bizottságban is, ahol a világ legelső szakemberei ülnek, azt az álláspontot foglalták el, hogy igenis automatice 17 százalékkal megnövekedett a nettó költségvetés. Ez természetszerűleg érezteti hatását a bruttó költségvetésben is. De másrészt ne feledjük el, hogy nekem megvolt a bátorságom akkor, amikor én ezt a költségvetést, melyet bár nem én készitettem, de én hoztam elsősorban a nemzetgyűlés elé, kijelenteni azt, hogy ez kényszerköltségvetés, amellyel megélni nem lehet. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől és a középen.) Ezt megmondottam pénzügyministerségem első hetében (Ugy van!) és ne tegyenek nekem vagy a kormánynak szemrehányást, — akkor, amikor két évig itt ült a Nemzetek Szövetsége által kiküldött főbiztos ur, amikor a költségvetést kivétel nélkül mindig a Nemzetek Szövetségével egyetértésben állapítottuk meg, — hogy itt túlköltekezésről van szó. Közben emeltük a tisztviselők járandóságát. A dologi kiadásoknál lehetetlen helyzetek voltak, hiszen itt ülnek szakemberek s csak Hegymegi-Kiss Pál igen t. képviselőtársamra utalok és ő ig*azat fog nekem adni, ha pl. a belügyi igazgatás dologi kiadásait vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy milyen fogyatékosan voltak azok megállapítva. Most ezzel szemben egyre utalok. Az első eset volt a szanálás megkezdése óta hogy az ország teljes pénzügyi szuverenitásának birtokában állapította meg a költségeit. Magának a főbiztos urnák voltak aggodalmai, hiszen azt mondotta, hogy legjobb lesz, ha én és költségvetési munkatársam: Szabóky államtitkár elbújunk, mert olyan igényekkel fogunk szemben állni, amelyeknek nem fogunk tudni eleget tenni. S amikor odavittük a költségvetést a Népszövetség elé és beigazoltuk, hogy megmaradtunk a keretek között, mondhatom: a legutolsó genfi ülésen ez tette a legnagyobb hatást. Az államnak és a kormánynak szigorú elhatározását látták a költségvetés helyes, takarékos és^ észszerű. összeállításában. Méltóztassék megnézni a jegyzőkönyveket, amelyek bizrnviíir

1-. hogy a legnagyobb elismeréssel fogadták. (Éljenzés jobbfelől és közéven.) Ha tehát rajtunk kivül álló szervek azt állapítják meg. hogy mi meg tudtunk maradni a keretek között, ne adjunk mi tápot azoknak, akik ennek ellenkezőjét akarják bebizonyítani. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől és középen.) Mi tudjuk, hogy mi a kötelességünk, és én csak addig fogok itt maradni ezen a helyen, amíg tudom azt, hogy olyan költségvetéssel dolgozunk, amely minden tekintetben megfelel az ország érdekeinek, az államcélok megvalósítása szempontjából, de a teherviselés szemnontjából is. (Helyeslés jobbfelől és zépen.) Mi tudjuk, hogy mi a kötelességünk, amikor ezt a két feltételt nem fogom tudni teljesíteni. Gaal Gaston igen t. képviselőtársam igen hosszasan foglalkozott a vámkérdéssel. Erre — ha jól tudom — Ernszt Sándor igen t. képviselőtársam is kitért és talán még többen a képviselő urak közül is. Megértem azokat a szempontokat, amelyeket a képviselő urak ebben a tekintetben felvetettek. Ök bizonyos aggodalommal nézték ezt a kérdést, különösen abból a szempontból, hogy vajion a mi agrártermelésünket hogyan befolyásolja a vámpolitika. Nem tudnám magamévá tenni azonban azt az álláspontot, amelyet Gömbös Gyula igen t. képviselőtársam hangoztatott, hogy alapjában véve itt agrárpolitika nincs, ez hiányzik a költségvetésből. Tessék végignézni az összes intézkedéseken, tessék végignézni a hitelélet terén történt dolgokon. Tessék meg-