Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-35

Az országgyűlés képviselőházának 35. ülése 1927 április 6-án, szerdán. 435 zeti , Bank elnökével egyetértően állapítom meg, milyen szükségletek és milyen mértékben találjanak kielégítésre. Ha ezzel foglalkozom, csak azért teszem, hogy egyrészt rámutassak arra, amit különben a felsőházban is mondottam, hogy alapjában véve amilyen fontos és szükséges a mi gazdasági életünk alátámasztása szempontjából külföldi kölcsönök szerzése, épen olyan óvatosan és skrupulózusan kell eljárni azoknak igénybevételénél és különösen azoknak a céloknak megítélésénél, amelyekre fél akarjuk használni a kölcsönöket. Ezt nem győzöm «léggé ismételni és ha teszem, megint azért teszem, mert az autonómiáknál — most nem beszélek a székesfővárosról, amelynek kölcsöne mindig tervbe volt véve és amely számára most két évre megosztva állapítottunk meg egy nagy hitelprogrammot — én azt látom, hegy azokban még mindig megvan a törekvés az ily külföldi kölcsönök igénybevételére. (Förster Elek: Jó lesz visszafejleszteni!) Én kijelentem, hogy ehhez hozzájárulni nem fogok. (Általános helyeslés. — Meskö Zoltán: Sok községet kényszeritettek rá, hogy vegyék fel a kölcsönt!) A külföldi kölcsönök az előirt mértéken belül és az előirt feltételek mellett való igénybevételének meglesz az a kedvező hatása, hogy ebben az évben is, amint én hiszem, — jóslásokba nem akarnék belebocsátkozni, de mégis azt hiszem, előre látom a dolgokat — hogy a kamatviszonyokat az egész vonalon igen'kedvezően fogja befolyásolni. De ez szükséges is, mert el kell jutni ahhoz a ponthoz, ahol a kamatteher és a gazdasági élet rentabilitása tula jdönképen egymással összhangba kerül. Nem látok más utakat, mint amilyeneket megjelöltem. Természetesen ezt a célt szolgálja a kermány minden egyéb intézkedésével is, mellyel kedvezően akarja befolyásolni a hiteléletet. Ezzel kapcsolatban foglalkoznom kell egy pár szóval a beruházások kérdésével is. Nagyon sajnálom, hogy az eddigi vita szónokai evvel a kérdéssel nem túlságosan sokat foglalkoztak, pedig abban a reményben éltem,, hogy mivel itt van az a jelentés, amely beszámol arról, milyen beruházásokat végeztünk, módját fogják ejteni annak, hogy ezt a költségvetési vita során megbeszéljék. (Felkiáltások a jobboldalon: Majd a részletes vita során!)— A péizügyi tárcánál nagyon helyesnek tartanám. — A magam részéről nem ezért említem meg ezt a••kérdésti csak szeretném a terveimről tájékoztatni a képviselőházat ebben az irányban is. (Halljuk! Halljuk!) Amint méltóztatnak tudni, a népszövetségi kölcsönből 58,000.000 pengőt szabadították fél beruházásokra. Amint a helyzetet megitélem, a feleslegekbői 50—60 millió pengő fog rendelkezésre állani. Sikerült tehát a harmadik évet is a. beruházások terén megoldani. Azt hiszem, ez az ország szempontjából nagyon lényeges körülmény, mert ismételten hangsúlyozom, ha nem lettünk volna abban a helyzetben, hogy ezeket a beruházásokat megvalósítsuk, akkor a mi gazdasági életünk olyan krízisbe került volna, amelyből alig lenne kivezető ut. Ez volt az inditóoká annak, hogy a kormány ezen a kérdésen egyrészt állandóan rajta 'tartotta a kezét, másrészt támogatta a külföldi kölcsönök felvételét is, amelyekkel gazdasági életünk vérkeringését akarta felfrissiteni. Remélem, — nemcsak remélem, bizonyosra mondhatom — a ^jövő évben is lesznek hasznos beruházások, sőt a tervek olyanok, hogy hosszú évekre kiterjedők lesznek. A pénzügyi eredmények feltétlen biztosításához ugyanis nem látok más utat, minthogy a gazdasági életet ezen a módon regeneráljuk. (Helyeslés.) Ne felejtsük el, tizenegy évnek beruházásait kell pótolni. Igen hosszú idő fog eltelni, inig odajutunk, de ne feledjük el azt sem, hogy nekünk tulaj donképen egy ezeréves gazdasági terület megbontása után kellett itt az újraépítés munkáját megkezdenünk. ( Ugy van! Ugy van!) Nehéz, fáradságos munka, de rajta vagyunk ezen az utón és szükségesnek találom, hogy tovább haladjunk, mert akkor biztos vagyok afelől, hogy azokat a pénzügyi eredményeket, amelyeket oly nagy áldozatokkal elértünk, sohasem lehet megrenditeni. Még valamire kell felhívnom az igen t. Képviselőház figyelmét éspedig arra, hogy a beruházások tekintetében eddig nem jöttünk előzetes törvényjavaslatokkal a Ház elé. de ennek megvolt a maga magyarázata, hiszen rendszerint csak júniusban tudtuk meg azt, hogy milyen részt oldanak fel a népszövetségi kölesönből és milyen célokra. Mindaddig, amig ez a kérdés elintézve nem volt, nem volt lehetséges a Házhoz ilyen törvényjavaslattal jönnöm. A magam részéről nagy súlyt helyezek arra, hogy legkésőbb május

<f folyamán megfelelő formában a Ház elé jöjjek a .jövő évre tervezett hasznos beruházásokkal. (Élénk helyeslés.) hogy a parlamentnek módjában legyen a maga véleményét nyilvánítani* kritikát gyakorolni és esetleg más célokat kitüzetni, amelyeket az ő bölcsesége jónak lát. (Élénk helyeslés.) T. Ház! Ezzel megint egy lépéssel továbbmetnünk s azt hiszem, hogy az állami pénzügyek vezetésében elértünk az utolsó lépéshez hogy tudniillik, teljes rend legyen és & parlament visszanyerje a maga egész súlyát ezeknek a kérdéseknek elintézésénél. (Helyeslés. ~ Gaal Gaston: A zárszámadás!) Nehogy a gazdasági életben kételyek legyenek, még csak azt akarom kijelenteni, hogy a beruházási Programm parlamenti tárgyalása^ nem fogja jelenteni a beruházásoknak elodázását, - természetesen abban a feltevésben, hogy a parlament azokat július l-ig meg fogja szavazni — mert minden előkészületi munkálat meg fog történni, hogy július 1-én a munkák teljes erővel felvehetők legyenek. (Élénk helyeslés.) ";••••És itt válaszolnom kell Gaal Gaston, tképviselőtársamnak egy közbeszólására azért is, mert már gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam is szóvátette ezt a kérdést, nevezetesen a zárszámadások kérdését. Mielőtt azonban erre rátérnék, tisztelettel vagyok bátor tiz percnyi szünetet kérni. Elnök: Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) • .-..."Elnök: Az ülést újból megnyitom. A pénzügyminister ur folytatja beszédét. Bud János pénzügyminister: T, Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Gaal Gaston igen t. képviselőtársam közbeszólt, hogy mi van «a zárszámadásokkal, de igen határozott formában gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársam is szóvá tette ezt és több képviselőtársunk is kiterjeszkedett erre a kérdésre, A magam elvi álláspontját igen könnyen leszögezhetem a következőkben: A zárszámadások elengedhetetlen feltételét képezik az állami pénzügyek helyes vitelének számölni kell azonban'a mai helyzettel és azzal, hogy nemcsak egy mi reánk kiterjeszkedő jelenséggel állunk szemben. Méltóztassék csak végignézni