Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-34

Az országgyűlés képviselőházának Az a tervük, hogy gazdasági jellegű munkásegyesületeket alakítanak az alatt a jelszó alatt hogy: nem akarunk politikát belevinni a szakszervezetekbe! Fel kell használni elsősorban is a szociáldemokrata pártból kizárt vagy kilépett munkásokat vagy egyebet és egy legitim egyesületet kell alakítani. Ennek tüneteit látjuk is, hiszen ilyen egyesületek az utóbbi években gombamódra alakultak. Csodálatos, hogy amig ezek az egyesületek alap szabályaiknak jóváhagyását a belügyministeriumtól két-három hét alatt megkapják, addig a komoly és tényleg munkásérdekeket képviselő egyesületek nem bírnak hozzájutni alapszabályuk jóváhagyásához. Elmondja, hogy az egyik helyen már milyen szép eredményt értek el, hogy amikor a szociáldemokrata munkások sztrájkba léptek, az ő vezetése alatt álló munkások továbbdolgoztak. Tehát ez az ő eredményük: amikor a munkás végső elkeseredésében magasabb bérért vagy rövidebb munkaidőért küzd vagy valami más igazságtalan intézkedés ellen harcol, akkor az illető odaáll és biztatja őket, hogy dolgozzanak csak tovább. Egyúttal arra is kéri a hatóság támogatását, hogy az egyes szakszervezeteknek anyagi kárt okozzon. Azt mondja például, hogy akciót kell indítani a vasas-szakszervezet ellen, amelynek során a munkások pereljék be ezt a szakszervezetet valami lehetetlen címen. Ezt azután a keresztény sajtó utján világgá kell trombitálni, hangulatot kell teremteni e perek mellett és ha nem is érjük el célunkat, — mondja — legalább is elérjük azt, hogy igen sok munkásban a hitet megingattuk. Szükséges ehhez természetesen az államhatalom hathatós támogatása. Vannak azután már ennek az alakulásnak más tünetei is. Miután mindenki gründol egyleteket, — gondolja magában pl. Salgótarjánban a rendőrtanácsos — miért ne gründolna ő is egyet.-Felhasználja tehát ott levő egyik emberét arra, hogy ezzel a gründolással a maga jövő évben esedékes polgármesterválasztását biztosítsa. Egy levél, amely nem nekem szól, nagyon érdekesen világit bele ebbe a szándékba. Azt mondja (olvassa): »Dr. Pita Lipót rendőrtanácsos kezdeményezésére a szociáldemokrata párt kerületi titkára, aki éveken keresztül elnöke volt a szervezetnek s valamilyen hivatalos pénz miatt való differencia folytán degradálhatott az elnökségtől, elszakította az itteni bányamunkás szervezetet a szociáldemokrata párttól és gazdasági szervezetté alakította át. A Pita-Csóka-féle számitás nem nagyon vált be, a szociáldemokrata párttól elszakadt munkásságot Csóka programmja nem elégíttette ki, egy kis része még ma is demokrata, egy része szervezetlen, mert a hatóság és a bányavállalat pártfogása igen feltűnő, azonkívül ezt a frakciót a zsidók is nagyon támogatják. Pita célja az, hogy a bányászokat egy szervezetbe tömöritse és ezzel a saját polgármesterségét biztosítsa, amely 1928-ban esedékes.« Ez a magyarázata annak, hogy Salgótarjánban miért nem tud egy más szervezet gyűlést tartani és hogy miért tiltották be ezeket a gyűléseket a legnevetségesebb indokok alapján. Azért, mert ott gründolási mánia tört ki a rendőrhatóság körében. Egyébként az előbbi iras a konkurencia részéről való, a köztük levő konkurencia részéről. Most engedjék meg, hogy felolvassak egyes részeket azoknak a leveléből, akik az úgynevezett Sas-gárda néven szerepelnek, amelyről itt a Házban már szó esett egy párszor és amelynek tagjai arról jellegzetesek, é. ülése 1927 április ő-én, kedden. 407 hogy majmolják Mussoliniékat, ők is fekete kanavászban járnak, fokosokat hordc-znak stb. Ez a társaság, amint én magam is láttam Salgótarjánban, a csendőrség részéről kiképzésben részesül. (Viczián István: Kik ezek! Munkásoké) A csendőrségi gyakorlótéren csendőrőrmesterek a vezetőik, azok oktatják őket. Vasárnaponként és szombatonként őrjáratba mennek a csendőrséggel vagy a rendőrséggel egyetemben. (Esztergályos János: Hallatlan! — Tankovics János: Bányászok ezek?) Nem. Van közöttük mindenféle. Van köztük patikus, vaskereskedő, mindenféle. Én ezeknek a parancsoknak egy részét felolvasom. Nem az egészet, mert van ezekben a parancsokban olyasvalami, ami ha nyilvánosságra kerülne, nem nagyon használna az ország érdekeinek. (Esztergályos János: Es ezt nyiltan csinálják Salgótarjánban, a határ mentén!) Az egyik így kezdődik: »Sas-parancsnokság, Salgótarján. Kerületi parancs.« Ebben leírják, miképen kell a díszfokiosokat átadni és igy tovább. A második parancsban részletesen elmondják, milyen a Sas egyenruhája, majd következik a rangjelzés és igy tovább. Azután le van írva, hogy az irodába való belépésnél hogy kell tisztelegni. A tisztelgés igy szól: »Legfeljebbvalónak jelentem, hogy bejöttem az irodába. A »tisztelgőnek« kezét vízszintesen az orra előtt íki kell tartani a tisztelgésnél. A következő parancs azt bizonyítja, hogy nemcsak gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, hanem mással is. (Esztergályos János: Kíváncsi vagyok, tud-e erről a bei-ügyi államtitkár url) Hogyne tudna, hiszen ő jelentést kap minden alkalommal és az általam, felolvasott írások k'ópiái a jelentéseknek. Eckhardt kapja először a jelentést, ő szignálja és aztán megy a belügyi államtitkár hoz. Én a t. Házat abba a helyzetbe juttatom, hogy ezek egy részét bemutathatom, de csak az olyanokat, amelyek kibírják a nyíl vánosságot. Azt mondja egy másik parancs (olvassa): »Minden esapatparancsnok figyelmét felhívom a most folyó képviselőválasztásra. Elrendelem 1. a vörös agitátorok munkájának ellenőrzését és azt, hogy a tapasztaltakról minden egyes esetben a helybeli csendőrségnek jelentés tétessék; 2. komolyan viselkedjenek. Vörös gyűlések tartása, ahol a parancsnok ítélete szerint lehetséges, megakadályoztassék.« (Egy hang a .jobboÍdalon; Nagyon életrevaló dologi) Csakhogy épen képviselő nem helyeselheti azt, hogy törvénybe ütköző cselekedeteket kövessenek el, hiszen a választójogi törvény ezt büntetendő cselekménynek minősiti. A képviselőnek első kötelessége az, hogy a törvényt betartsa még akikor is, ha ez Ízlésével nem találkozik. (Vicáján István: De itt vörösökről van szó! — Bud János pénzügy minister: Csak nem azonositjíák magukat a vöröseikkel*?! — Zaj. — Elnök csenget.) Kérem, Salgótarjánban nem volt más jelölt, mint szocialista jelölt. Nem tudom, ebben az Írásban mit értenek vörösök alatt, mert Salgótarjánban csak szociáldemokrata jelölt volt, (olvassa): »Erre vonatkozólag a helybeli hatóság és az én engedélyem szükséges.« Az áll továbbá ezekben az iratokban (olvassa): »A kézvetéssel történő tisztelgés kötelező. Kézvetéssel tartozik tisztelegni a sas a nemzeti hadsereg és a csendőrség azon tagjainak, akik vele egyenlő rangban, vagy nála magasabb rangban vannak.« Majd az olvasható, hogy a sas-jelvény megrendelhető utánvét mellett Petrán Szilveszter kereskedőnél, Budapest, Gyulai Pál-utca 2., darabonként 8000 koronáért. (Derültség a szélsőbaloldalon. — 55*