Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

28 Az országgyűlés képviselőházának 25 delmi törvényt, hogy miért nem csináljuk meg a polgári törvénykönyvet, ezek mind politikai támadási alapok és az ellenzék ezt egészen helyesen használja fel. De amikor arról van szó, hogy a kereskedelmi törvénynek a biztosításról szóló jogügyleti részét hogyan szabályozzuk, bocsánatot kérek, ezt a kérdést politikai szemüvegen keresztül eldönteni nem lehet, ezt csak a jogász tárgyalhatja. Jogi szempontok és jogászi érvek előtt hajlandó vagyok meghajolni egy ilyen kérdés elintézésénél, de politikai érdek előtt nem, T. Ház! Mégegyszer ajánlom, méltóztassanak a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot az igazságügyi, közgazdásági és pénzügyi bizottság szövegezésében.általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nemi? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot az igazságügyi, közgazdasági és pénzügyi bizottság, szövegezésében általánosságban, a részlete« tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül el~ fogadtatik. Olvassa az 1. S-t.) — Rassay KárolyRassay Károly: Mélyen tisztelt Ház! Az 1. § nyújtotta alkalmat ragadom meg arra, hogy az igen t. előadó ur megjegyzésére válaszoljak. Az.l. § ugyanis rendelkezik általában abban a tekintetben, hogy a kereskedelmi törvény egyes rendelkezései a jelenlegi novelláris törvényjavaslattal módosíttatni fognak. Azt mondja az igen t. előadó ur, hogy közöttem és Bródy Ernő t. képviselőtársam között bizonyos differencia merült fel, mert én arra hivatkoztam, hogyha 50 esztendeig jó volt a jelenlegi állapot, akkor jó lesz a jövőre is, holott Bródy Ernő képviselőtársam arra hivatkozott, hegy a biztosítási jogügyletek szabályozása az élet azóta való haladása következtében elavult. A két megállapít ás között semmi differencia nincs. Én sohasem vontam kétségbe azt, hogy a biztositási jogügylet uj szabályozása indokolható és követelhető. Ami ellen én felemeltem szavamat közbeszólás formájában, házszabályellenesen, az az volt, hogyha 50 évig a mi gazdasági viszonyaink közepette a kereskedelmi törvénynek az a rendelkezése, hogy a biztosított fél a biztositási első időszak lejárta után egyszerű nem fizetéssel kiléphet a szerződésből, jó volt, nem látom ma a viszonyoknak olyan változását, hogy egyedül ezt a kérdést kellene kiragadni és szabályozni. A mi két álláspontunk között tehát semminemű differencia nincs. Az igen t. előadó ur mondotta, hogy mi politikai szempontból támadjuk a javaslatot, ő pedig csak jogi támadásokkal kivan harcba menni. Bocsánatot kérek, egy ilyen törvényjavaslatot természetszerűleg politikai. okokból támad az ember; nem pártpolitikai okokból, mert hiszen a politika nem azt jelenti, Jiögy kifejezetten pártpolitikát csinál az, ember, hanem jelenti azt, hogy az életviszonyait figyeli és levonja belőlük azokat a következtetéseket, amelyeket a politikán keresztül érvényesít. Természetes "dolog, 'hogy amint; a biztosítótársaságok nem: jogi szempontokból ikiváhták ennek a ja.ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. ) vaslatnak tárgyalását, hanem — amint az az indokolásból, az előadó urnák, a minister urnák és a bizottságban megjelent bizottsági tagoknak előaüásából kiderült — kívánták azért, mert nem látták eléggé stabilnak a maguk üzletmenetét — ami üzletpolitikai szempont, ugyebár — épenugy a magam részéről kritizálom a ! javaslatot a fogyasztó publikum, a biztosított ; publikum szempontjából, amit lehet egyszerűen | politikáhaio nyilvánítani, de ezt ugy szembe! állítani, mintha ez a jogi szempontokkal ellentétben állana, a magam részéről elfogadni nem i vagyok képes. | _ Hiszen, végeredményében mi is az a nagy | jogi szempont, amelyet a t. előadó ur és a törvényjavaslat indokolása elő tudott itt terjeszteni ennek a javaslatnak alátámasztására? Akárhogy vizsgálom is, semmi egyebet nem. tu| dok találni, mint azt a sztereotip módon visz! szatérő indokolást, hogy a szerződési hűséget kell megvédeni. Engedje meg az igen t. előadó I ur, az már önmagában véve politikum, hogy a \ gazdasági életet milyen elvek szerint szabályo; zom, tehát azt sem mondhatom, hogy ez egy jogi kérdés^ és ami azt illeti, nem is rendelkej zik kellő alappal. Mert amit az igen t. előadó ; ur hangoztat, az, nem a szerződési hűség kérdése, az egyszerűen a korlátlan szerződési szabadság elve. A mi jogéletünkben-, de sehol a világon nem fogja tudni bebizonyítani az előadó : ur, hogy az az állapot állana fenn, hogy koríát• lan szerződési szabadság biztosíttatik a feleknek a jognak minden terén. (Kálnoky-Bedő ; Sándor előadó közbeszól.) Kérem, méltóztassék : magasabb szempontokból elfogadni, amit mondok, mert azt méltóztatott mondani, hogy a szerződési hűség követeli, hogy itt a szerződő felek korlátlanul szerződhessenek egymással. A törvénynek egy olyan szabályozását,, hogy a szerződési megállapodásokon túlmenőleg a törvény imperative felállítja azt a törvényes jogot, hogy az egyik szerződő fél egyoldalulag visszaléphet, szembenáll a szerződési hűség nagy szabályával. Engedelmet kérek, ha én uzsorakölcsönt veszek fer és szerződésileg kötelezem magamat uzsorakamatok megfizetésére, nem hiszem, hogy akadjon valaki, aki azt az álláspontot hangoztassa, hogy engem törvényileg kell majd kötelezni s hogy meg kell változtatni a törvény rendelkezéseit, hogy a szerződési hűség alapján fizessem ki az uzsorakamatot. Mi történik itt? Engedelmet kérek, semmi egyébb nem történik, mint hogy a törvényhozás kiindul bizonyos premisszákból és védi az egyik felet. Nagyon helyesen mutatott rá az előadó ur, hogy védi a gyengébb felét. A gyengébb fél a biztositási jogügylet természetéinél fogva a biztosított. Erre mondottam én, hogy 50 év óta ebben a tekintetben a viszonyok nem változtak. Egymillió analfabéta van Magyarországon a hatévan felüli lakosok között. Engedelmet kérek, akkor ilyen körülmények között nekem nem lehet azt mondani, hogy ázt a szerencsétlen biztosítottat egy olyan komplikált jogügyletben, mint a biztosítási jogügylet, egyenrangú félnek fogadjam el a biztosítótársasággal és annak furfangos ügynökeivel szemben. Igenis fennáll tehát ma is, az a politikai elgondolás, amely a jogi elgondolással semmi tekintetben nem áll ellentétben, hogy nekem a gyengébb felet kell védeném és á korlátlan szerződési szabadságot meg kell szorítanom, annál is inkább, meri hiszen a biztosítási ügylet formális ügylét. írásban kell, hogy létrejöjjön és az le van fektetve a biztosítási kötvényben. Nyugodt lélekkel megkérdezem igen t. képviselőtársaimati akik bizonyára