Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

Az országgyűlés képviselőházának 25. ülése 1Ú27 március 17-én, csütörtökön. 29 kötöttek már biztosítási ügyletet, hogy hányan olvasták el' a biztositási kötvényt, annak rengeteg apró betűvel nyomtatott feltételeit, amikor azt a biztositási kötvényt aláirtak? Én is kötöttem tüzkárbiztositási kötvényt lakásomra és csak most olvastam el, megvallom egészen őszintén. Miért nem olvastam el? Azért, mert a bizalmon épült fel ez a szerződés, hogy Q-Z Sí biztositótársaság, amely érzi a szabadverseny nyomását, tudja nagyon jól, hogyha akármilyen tekintetben összeütközésbe kerülök a biztosítótársasággal és kiderült, hogy olyan feltételt szabtak, amelyet én lojálisnak, helyesnek nem tártok, az első díjfizetési alkalommal, illetve a másodiknál — mert hiszen az elsőt megkellett fizetnem a kötvény kiszolgáltatásával — ki fogok lépni a biztositási szerződésből. I Meg kell állapitanom, hogy annak a biztosítottnak nines is más orvossága, mert az a biztosítási szerződés egészen formálisan le van fektetve a biztositási kötvényben. A biztositási szerződés gyakorlati értéket a díj fizetésén kivül akkor nyer, amikor a kárbejelentés történik és effektuálódik az a szerződés. Ha arra jövök rá, hogy akár a magam esetében, akár mások esetében az a biztositótársaság nem lojális, hogy annak a biztositási társaságnak üz- j leti elvei a kár megállapításánál nem szolidak . vagy hogy egyébbként az a biztositótársaság elveszíti azt a bizalmi fundamentumot, amelyen én megkötöttem vele a biztositási ügyletet, akkor nekem ••nines más orvosságom, mint i az, hogy élek a törvény bölcs rendelkezésével adott' jogommal és a legközelebbi biztosítási í időszaknál kilépek a biztositási szerződésből. Nem politikai szempontokról van tehát szó. — legalább is köznapi értelemben véve — : amikor most a kormányt támadjuk a baloldalról e javaslat benyújtása miatt, hanem igenis általános politikai szempontokról, amelyek azon a bázison épülnek fel. hogy a kulturálisan; és gazdaságilag gyengébb felet akarjuk védeni, a tapasztalat, törvénvismeret és anyagi erők tekintetében gazdagabb szerződő féllel szemben. Ilyen rendelkezések a gazdasági élet minden vonatkozásában és a világ minden jogrendjében feltalálható. Ezt az igen t. előadó ur épen olyan bölcsen tudja, mint ahogy előttem világos ez a kérdés. Ennek az elgondolásnak alapján az esetben, ha ez a törvényjavaslat nem hozza az egész biztositási ügylet szabályozását a modern követelményeknek megfelelőleg, ha nem megyünk arra az útra, melyet az előadó ur a külföldi törvényhozásokban megjelölt, hogy a biztositási ügyletet kivették a kereskedelmi tör-; vény komplexumából és mint egy önálló jog-; ügyletet, az összes gyakorlati és elméleti tapasztalatok alapján újonnan szabályozták, hanem megmaradunk ezen az állásponton, — igenis kimondom, hogy itt semmi egyéb nem; történik, mint a biztosítottak ellen a biztosítók igényeinek kielégítése és — e tekintetben teljes mértékben egyetértek Gaal Gaston igen t. képviselőtársammal — történik azért, mert a biztositottaknak nincs meg a kellő védelmük,; ellenben a biztositóknak igenis a maguk üzleti berendezkedése mellett megvan. És ha máv az^ összeférhetlenségről beszélünk, magam tanujai voltam annak, hogy egy olyan képviselőtár-; sam, aki a Pénzügyi Compass-ban mint az

; egyik biztositótársaság igazgatósági tagja sze-; repel, — nem tudom, lemondott-e az illető,; mert nem lett minister, hanem volt minister —; mégis megjelent a bizottság tárgyalásán ésj vehemensen védte annak a javaslatnak intézkedéseit, és láttam azt, hogy eljuttattak kép-* víselőtársaimhoz — semmi kifogásom sincs ellene, én csak mint szimptomát említem meg, mert képviselőtársaim nem is tehetnek róla, hiszen el vagyunk árasztva memorandumokkal — kész módosított javaslatokat, amelyek az eredeti javaslattal szemben a biztositók javára módosították a törvényjavaslatot. Ilyen körülmények között mégis meg kell állapitanom, hogy 50 év elmúlása dacára ebben az országban nem a biztosítótársaságok azok, amelyek nagyobb védelemre szorulnak, hanem megmarad az eredeti helyzet. Az erők aránytalansága következtében a biztosított közönség igenis fokozott védelmet követelhet a törvényhozástól és a törvénytől. Ezeket a megjegyzéseket voltam bátor előadni az 1. §-nál, anélkül, hogy módosító indítványt nyújtanék be, — hiszen a részleteknél lesz még módom a kérdésre visszatérni. • Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni. Pesthy Pál igazságügy minister: T. Képviselőház! Rassay Károly t. képviselő urnák politikai vonatkozású felszólalásával ezúttal nem kívánok foglalkozni.^ Már tegnap kifejtettem, bogy milyen törekvésben készült ez a javaslat és milyen módon hajtatott az végre. Csak egyet kívánok leszegezni, nevezetesen azt. hogy ennek a javaslatnak a szülőoka a közgazdasági ' helyzetből folyik. (Rassay Károly: Tehát politikum!) Ne vitatkozzunk most azon, hogy politikum-e vagy sem; a közgazdasági élet parancsoló szükségként szabta elénk, hogy a biztosítás kérdésével foglalkozzunk; 'parancsoló szükségként — mint már tegnap kifejtettem, - azért, mert ha nem szabályozzuk a, biztosítási ügyletet ha nem helyezzük uj. alapra a biztosítás kérdését és nem rendelkezünk a valorizáció kérdésében, akkor kétségtelen és bizonyos, hogy az eddig itt,bent működött biztositási társaságok a fizetésképtelenség felé eveznek, ez pedig — és itt érünk el a dolog szociális vonatkozásához — szociális kihatásában végtelenül keserű és keserves volna, mert a régi biztositottaknak mindenféle biztosításhoz való igényét megszüntetné. Azt mondja Rassay igen t. képviselőtársam, hogy a gyengébb felet kell védenünk az erősebbel szemben. Ezt én is akceptálom, sőt állítom, hogy ebben a javaslatban a gyengébb fél védelme benne van. (Rassay Károly: Hol?) Majd meg fogom mondani az igen t. képviselő urnák. Az igen t. képviselő ur a védelmet csak abban a legszélső módban és modorban látja, hogy a biztositott elállhasson a biztosítástól. Felhozza az igen t. képviselő ur, hogy az uzsoratíltó törvény is ilyen magánjogi korlátozást foglal magában. Igen t képviselő ur, van ebben is magánjogi korlátozás. (Rassay Károly: Csak gyengébb, mint a régiben!) Gyengébb, mint a régiben, de akkor ne méltóztassék a teljes tagadás álláspontjára helyezkedni és arra az abszolút álláspontra

; hogy ez a javaslat nem védü a gyengébbet az erősebbel szemben, mert igenis, hogy védi, mert igenis, vannak magánjogi ügyletek, amelyektől szabadulni nem lehet. Felhozom pl. a bérleti szerződési viszonyt. Ezt felmondani nem lehet következmények nélkül, ezt a szerződést, a biztositási ügyletet azonban fel tudom mondani, ha gondoskodom valamely felmondási lehetőségről. Ez a felmondás biztosítva van a kárbiztositásnál, tehát ez a gyöngébb fél védelmére szolgál. (Rassay Károly: Mikor, hol van biztosítva a kárbiztositásnál a felmondási jog?) A 8. §-ban. (Rassay Károly: Kinek?) Mindegyik félnék. (Gaal