Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-25
Az országgyűlés képviselőházának 25. ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. 27 megállapította, a törvényjavaslattal szemben érvek lettek felsorakoztatva, melyek nagyrésze politikai, kisebb része azonban jogi volt. Azokra az érvekre, amelyek politikai jelentőségűek s amelyek tulaj donképen a politika szemszögéből nézték ezt az egész javaslatot, az igen t. igazságügy minister ur már tegnap megadta a választ. Nekem ezen a helyen nem képezheti feladatomat, hogy ezt a javaslatot a politikai támadásokkal szemben védelmezzem. Ezt a javaslatot én tisztán jogászi szemüvegen át vizsgálom és azokkal az érvekkel kivánok foglalkozni, melyeket a felszólaló képviselő urak a javaslattal szemben, mint jogászi érveket, jogászi támadásokat felhoztak. T. Képviselőház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy miután a támadások nagy része, talán 99%-a, tisztán politikai forrásból táplálkozott és politikai szempontból történt, a jogi támadásokkal könnyen és talán hamarabb tudok végezni. Sorjában veszem a felszólaló képviselő urakat, egyenkint. Bródy Ernő igen t. képviselőtársam jogi szempontból azt a kifogást emeli a javaslat ellen, — amely tulajdonképen politikai kifogás — hogy ez a javaslat az egész biztosítási jog intézményét kiszolgáltatja a biztosítótársaságoknak és tisztán csak a biztosítótársaságoknak kedvez. Mikor azonban azt vártam a jogászi megindokolástól, hogy miért szolgáltatja ki, ezzel bizony adós maradt Bródy igen t. képviselőtársam. Mert hiszen ezt a javaslatot lehet három alapon támadni. Először azon az alapon, hogy erre a javaslatra egyáltalában nincs szükség, mert a régi állapot tökéletesen rendezi a jogviszonyokat. Ebben a tekintetben azt a közbeszólást is kaptam, épen Rassay igen t. képviselőtársamtól, hogyha 50 esztendeig jó volt, jó az most is. Viszont Bródy Ernő igen t. képviselőtársam már koncedálja, hogy javítani és változtatni kell a helyzeten, azonban egészen más szempontból. Talán lesznek szívesek, igen t. képviselőtársaim, egymással valahogy közös nevezőre jutni. (Rassay Károly: Rögtön!) Én azonban megállapítom, hogy még Gaal Gaston igen t. képviselőtársam sem hozott fel olyan érvet, amely oda konkludálna, hogy a régi állapotok megjavítására nincs szükség. Az egyetlen argumentum, amelyet Rassay igen t. képviselőtársam felhozott, az, hogy hiszen 50 esztendeig jó volt. (Rassay Károly: Mi volt jó?) Az a jogállapot, amely ma fennáll. (Rassay Károly: A biztosítási díjra vonatkozólag!) Ha egyéb ellen-argumentum nem volna, maga az a körülmény elég argumentum, hogy 50 esztendeje áll fenn ez az állapot. Ezelőtt 50 esztendővel a német kereskedelmi törvény, illetőleg a német jog alapján kodifikálták igy, attól fogva az egész Nyugat teljesen letért erről az elvi álláspontról, és ráhelyezkedett a szerződési hűség elvi álláspontjára. Ha mi még ma is', 50 esztendő múlva ezt az állapotot akarjuk fentartani azon a címen, hogy 50 esztendeig ugy-ahogy szolgálta a közérdeket, bocsánatot kérek, ez minden egyéb, de nem argumentum arra nézve, hogy erre a törvényjavaslatra nincs szükség. A törvényre tehát a mai állapot megváltoztatása céljából igenis, szükség van. A második szempont, amelyet fel lehet hozni ez ellen és felhozhattak volna az igen t. támadó képviselő urak, hogyha változtatunk a mai jogállapoton, akkor ne igy változtassunk, hanem másképen, és megmondották volna, hogy hogyan változtassunk. Hát hogy hogyan változtassunk, arról az igen t. képviselő urak nem beszéltek; azt hiszem, majd a részletes tárgyalás során sokat fognak róla beszélni. A törvényjavaslat a mai jogállapoton azt a változtatást kívánja elérni, hogy a biztosítási törvénynek minden más rendelkezéseit érintetlenül hagyva, tisztán csak azt az egy részét reformálja meg, amelynek alapján a jogbizonytalanság bekövetkezett. Hogy miért nem jövünk és miért nem jött az igazságügyi kormányzat egyenesen egy uj kodex-szel ide, arra az igazságügyminister ur tökéletesen megadta a választ. Egy uj kódex megszerkesztése incidentaliter nem történhetik, és ma, amikor a kormányzat annyira el van foglalva más és súlyos természetű kodiflkációkkal, erre bizony egy kicsit várni kell. A harmadik argumentum, amelyet tulajdonképen Gaal Gaston igen t. képviselőtársam hozott fel, az átmeneti intézkedésekre vonatkozik és az átmenetről beszél. Gaal Gaston igen t. képviselőtársam egyenesen az átmeneti intézkedésekre utalva tartja elfogadhatatlannak ezt a törvényjavaslatot. Hát igen t. Képviselőház, lehet disputálni afelett, hogy az átmeneti intézkedésekben mik kodifikáltassanak és hogy milyen átmenetet teremtsünk. De azt hiszem, nem logikus támadás a javaslat ellen, ha valaki elismeri azt, — mint ahogy Gaal Gaston t. képviselőtársam is tette a beszédében — hogy a szerződési hűség állapotára kell visszatérni, azonban mert az átmeneti intézkedésekben a törvény azt mondja, hogy a falusi lakosság bizonyos formalitásokhoz van kötve abban a tekintetben, hogy hogyan mondja fel a meglevő szerződéseit, és itt a jog, illetőleg kötelezettség nem egyforma, mert a falusi lakosság formalitáshoz van kötve, a városi pedig nincs, ebből a szempontból az egész javaslatot nem szavazza meg, mert oly javaslatot, mely nem az egyenlő elbánás elvén nyugszik, elvileg nem szavaz meg. Én azt hiszem, hogy itt az okoskodás csak az lehetett volna és az lett volna helyes, ha azt mondja, hogy: a javaslatot általánosságban elfogadom, azonban az átmeneti intézkedések tekintetében majd a részleteknél fogok indítványt tenni. Még egyetlen megjegyzést kivánok tenni Szabó Imre igen t. képviselőtársamnak arra a kijelentésére, hogy az együttes-bizottság jelentésében a birói gyakorlattal szemben egy bizonyos megbélyegzés foglaltatik. Sajnálom, hogy nincs itt Szabó igen t. képviselőtársam, mert megkérném, hogy még egyszer méltóztassék elolvasni a jelentést. Abban a jelentésben az foglaltatik, hogy miután a törvény imperative, szigorúan rendelkezett és a joggyakorlat kénytelen volt magát a törvényhez kötni, ennélfogva oly szigorú joggyakorlat keletkezett magának a törvénynek alapján, amely természetszerűleg jogbizonytalanságot teremtett. Hogy ebben hol van a bíróságok deklaszszifikálása, a birói eljárás szigorú bírálata, ezt nem tudom megérteni. Én azt hiszem, hogy igen t. képviselőtársam nem egészen jól olvasta el a jelentést s ha még egyszer el fogja olvasni, rájön arra, hogy ez a támadás alaptalan volt. Amint bátor voltam jelezni, a támadások nagyrésze, talán 99%-a, tisztán politikai forrásból táplálkozik. Ezt a kérdést, amelyet mi tisztán és szigorúan, mint magánjogi kérdést akarunk elintézni, politikai szemüvegen keresztül birálni és tárgyalni nem lehet. En megértem és indokoltnak is tartom, hogy az igen t. túloldal politikai szempontokat hoz fel. Ez rendben van^ ha arról van szó, hogy a felügyelő hatóságokat milyen utasításokkal lássuk el, hogy miért nem hozunk ide kereske4*