Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-25

Az országgyűlés képviselőházának 25. ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. 27 megállapította, a törvényjavaslattal szemben érvek lettek felsorakoztatva, melyek nagyrésze politikai, kisebb része azonban jogi volt. Azokra az érvekre, amelyek politikai jelentő­ségűek s amelyek tulaj donképen a politika szemszögéből nézték ezt az egész javaslatot, az igen t. igazságügy minister ur már tegnap meg­adta a választ. Nekem ezen a helyen nem képezheti felada­tomat, hogy ezt a javaslatot a politikai támadá­sokkal szemben védelmezzem. Ezt a javaslatot én tisztán jogászi szemüvegen át vizsgálom és azokkal az érvekkel kivánok foglalkozni, me­lyeket a felszólaló képviselő urak a javaslattal szemben, mint jogászi érveket, jogászi táma­dásokat felhoztak. T. Képviselőház! Abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy miután a támadások nagy része, talán 99%-a, tisztán politikai forrásból táplálkozott és politikai szempontból történt, a jogi támadásokkal könnyen és talán hamarabb tudok végezni. Sorjában veszem a felszólaló képviselő urakat, egyenkint. Bródy Ernő igen t. képviselőtársam jogi szempontból azt a kifogást emeli a javaslat el­len, — amely tulajdonképen politikai kifogás — hogy ez a javaslat az egész biztosítási jog intézményét kiszolgáltatja a biztosítótársasá­goknak és tisztán csak a biztosítótársaságok­nak kedvez. Mikor azonban azt vártam a jogá­szi megindokolástól, hogy miért szolgáltatja ki, ezzel bizony adós maradt Bródy igen t. kép­viselőtársam. Mert hiszen ezt a javaslatot lehet három alapon támadni. Először azon az alapon, hogy erre a javaslatra egyáltalában nincs szük­ség, mert a régi állapot tökéletesen rendezi a jogviszonyokat. Ebben a tekintetben azt a közbeszólást is kaptam, épen Rassay igen t. képviselőtársamtól, hogyha 50 esztendeig jó volt, jó az most is. Viszont Bródy Ernő igen t. képviselőtársam már koncedálja, hogy javítani és változtatni kell a helyzeten, azonban egészen más szempontból. Talán lesznek szívesek, igen t. képviselőtársaim, egymással valahogy közös nevezőre jutni. (Rassay Károly: Rögtön!) Én azonban megállapítom, hogy még Gaal Gaston igen t. képviselőtársam sem hozott fel olyan érvet, amely oda konkludálna, hogy a régi ál­lapotok megjavítására nincs szükség. Az egyetlen argumentum, amelyet Rassay igen t. képviselőtársam felhozott, az, hogy hiszen 50 esztendeig jó volt. (Rassay Károly: Mi volt jó?) Az a jogállapot, amely ma fennáll. (Rassay Károly: A biztosítási díjra vonatkozólag!) Ha egyéb ellen-argumentum nem volna, maga az a körülmény elég argumentum, hogy 50 esztendeje áll fenn ez az állapot. Ezelőtt 50 esztendővel a német kereskedelmi törvény, illetőleg a német jog alapján kodifikálták igy, attól fogva az egész Nyugat teljesen letért er­ről az elvi álláspontról, és ráhelyezkedett a szerződési hűség elvi álláspontjára. Ha mi még ma is', 50 esztendő múlva ezt az állapotot akar­juk fentartani azon a címen, hogy 50 eszten­deig ugy-ahogy szolgálta a közérdeket, bocsá­natot kérek, ez minden egyéb, de nem argumen­tum arra nézve, hogy erre a törvényjavaslatra nincs szükség. A törvényre tehát a mai állapot megváltoztatása céljából igenis, szükség van. A második szempont, amelyet fel lehet hozni ez ellen és felhozhattak volna az igen t. támadó képviselő urak, hogyha változtatunk a mai jogállapoton, akkor ne igy változtassunk, hanem másképen, és megmondották volna, hogy hogyan változtassunk. Hát hogy hogyan vál­toztassunk, arról az igen t. képviselő urak nem beszéltek; azt hiszem, majd a részletes tárgya­lás során sokat fognak róla beszélni. A tör­vényjavaslat a mai jogállapoton azt a változ­tatást kívánja elérni, hogy a biztosítási tör­vénynek minden más rendelkezéseit érintetle­nül hagyva, tisztán csak azt az egy részét re­formálja meg, amelynek alapján a jogbizony­talanság bekövetkezett. Hogy miért nem jövünk és miért nem jött az igazságügyi kormányzat egyenesen egy uj kodex-szel ide, arra az igaz­ságügyminister ur tökéletesen megadta a vá­laszt. Egy uj kódex megszerkesztése incidenta­liter nem történhetik, és ma, amikor a kor­mányzat annyira el van foglalva más és sú­lyos természetű kodiflkációkkal, erre bizony egy kicsit várni kell. A harmadik argumentum, amelyet tulaj­donképen Gaal Gaston igen t. képviselőtársam hozott fel, az átmeneti intézkedésekre vonat­kozik és az átmenetről beszél. Gaal Gaston igen t. képviselőtársam egyenesen az átmeneti in­tézkedésekre utalva tartja elfogadhatatlannak ezt a törvényjavaslatot. Hát igen t. Képviselő­ház, lehet disputálni afelett, hogy az át­meneti intézkedésekben mik kodifikáltassanak és hogy milyen átmenetet teremtsünk. De azt hiszem, nem logikus támadás a javaslat ellen, ha valaki elismeri azt, — mint ahogy Gaal Gaston t. képviselőtársam is tette a beszédé­ben — hogy a szerződési hűség állapotára kell visszatérni, azonban mert az átmeneti intézke­désekben a törvény azt mondja, hogy a falusi lakosság bizonyos formalitásokhoz van kötve abban a tekintetben, hogy hogyan mondja fel a meglevő szerződéseit, és itt a jog, illetőleg köte­lezettség nem egyforma, mert a falusi lakos­ság formalitáshoz van kötve, a városi pedig nincs, ebből a szempontból az egész javaslatot nem szavazza meg, mert oly javaslatot, mely nem az egyenlő elbánás elvén nyugszik, elvileg nem szavaz meg. Én azt hiszem, hogy itt az okoskodás csak az lehetett volna és az lett volna helyes, ha azt mondja, hogy: a javaslatot álta­lánosságban elfogadom, azonban az átmeneti intézkedések tekintetében majd a részleteknél fogok indítványt tenni. Még egyetlen megjegyzést kivánok tenni Szabó Imre igen t. képviselőtársamnak arra a kijelentésére, hogy az együttes-bizottság jelen­tésében a birói gyakorlattal szemben egy bi­zonyos megbélyegzés foglaltatik. Sajnálom, hogy nincs itt Szabó igen t. képviselőtársam, mert megkérném, hogy még egyszer méltóztas­sék elolvasni a jelentést. Abban a jelentésben az foglaltatik, hogy miután a törvény impe­rative, szigorúan rendelkezett és a joggyakor­lat kénytelen volt magát a törvényhez kötni, ennélfogva oly szigorú joggyakorlat keletke­zett magának a törvénynek alapján, amely természetszerűleg jogbizonytalanságot terem­tett. Hogy ebben hol van a bíróságok deklasz­szifikálása, a birói eljárás szigorú bírálata, ezt nem tudom megérteni. Én azt hiszem, hogy igen t. képviselőtársam nem egészen jól ol­vasta el a jelentést s ha még egyszer el fogja olvasni, rájön arra, hogy ez a támadás alapta­lan volt. Amint bátor voltam jelezni, a támadások nagyrésze, talán 99%-a, tisztán politikai for­rásból táplálkozik. Ezt a kérdést, amelyet mi tisztán és szigorúan, mint magánjogi kérdést akarunk elintézni, politikai szemüvegen ke­resztül birálni és tárgyalni nem lehet. En meg­értem és indokoltnak is tartom, hogy az igen t. túloldal politikai szempontokat hoz fel. Ez rendben van^ ha arról van szó, hogy a fel­ügyelő hatóságokat milyen utasításokkal lás­suk el, hogy miért nem hozunk ide kereske­4*

Next

/
Thumbnails
Contents